Munka – átok vagy áldás? A munkaattitűd vizsgálata a különböző korcsoportok tekintetében

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.01.05

Kulcsszavak:

munkaattitűd, életkor, munkához való hozzáállás, munkavégzés

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

A nemzetközi szakirodalomban számos helyen azonosítható egyfajta aggodalom a munkaerőpiacra belépő fiatal munkavállalók feladatokhoz való hozzáállásával kapcsolatban. Kutatásunkkal azt kívánjuk feltárni, hogy a munkával kapcsolatban kialakuló attitűd a magyar munkavállalók körében mennyire különül el élesen a fiatalok és az idősebbek korcsoportja között, valamint melyek azok a legfontosabb magyarázó változók, amelyek hatással lehetnek a magas vagy az alacsony szintű munkamorálhoz.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Kérdőíves felmérésünk során 150 olyan munkavállalót kérdeztünk meg, akik életkor szerinti csoportosításban statisztikailag jól mérhető homogén csoportokat alkotnak. Likert-skálán mért kevert állításokkal vizsgáltuk a munkához kapcsolódó – modellünk szerinti – közvetlen faktorokokat: elégedettség, javadalmazás, elkötelezettség, munkakörülmények. A kutatási kérdések vizsgálatához és a hipotézisek teszteléséhez többváltozós statisztikai eljárásokat, korrespondencia-elemzést alkalmaztunk.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A mintánkon elvégzett számítások alapján nem mutatható ki az egyes korcsoportok között feltételezett munkaattitűdbeli eltérés. Nem igaz tehát az a sztereotípia, miszerint a fiatalok rosszabb munkamorállal rendelkeznének, hiszen a fiatalabb és idősebb korcsoportok között nem azonosítható szignifikáns eltérés e tekintetben. A munkához való hozzáállást elsősorban a munkával való elégedettség befolyásolja, amelyet az elkötelezettség, a bérezés és a munkakörülmények követnek.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A gyakorlati szakembereknek, vezetőknek és HR szakértőknek fontos lenne azt kommunikálni az idősebb alkalmazottak felé, hogy ne motiválatlan, érdektelen kollégaként tekintsenek a munkaerőpiacra belépő fiatalokra, hanem olyan partnerre, akikkel érdemes együtt dolgozni, hiszen közöttük is számottevően akadnak olyan jó hozzáállással rendelkezők, mint az idősebb korosztályban. A magyar munkaerőpiacon (részben demográfiai okokból) kiélesedő generációs súrlódások és konfliktusok egyik eredője a fiatalokról és az idősekről élő – gyakran hibás – gondolkodásmódban gyökerezik. Ezeket érdemes képzések, tréningek, kommunikáció, tájékoztatás révén, valamint alapvető értékek formálása útján tisztázni.

Szerző életrajzok

Patrick Nick, Pécsi Tudományegyetem, Közgazgasátudományi Kar

MSc végzett hallgató

Gábor Balogh, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar

Egyetemi docens

Hivatkozások

Balogh G., Karoliny M. (szerk.) (2023), Az emberi erőforrások menedzselése. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548973

Balogh, G., Jarjabka, Á., Karoliny, M., Poór, J., Szabó, K., Galambosné Tiszberger, M. (Eds.) (2022), Az emberierőforrás-menedzsment gyakorlata: Magyarország 2021: Cranet kutatási jelentés. https://doi.org/10.15170/ktk-cranet-2022

Dajnoki, K., Ujhelyi, M., Filep, R. (2021), „Motiváció vizsgálata Herzberg kéttényezős modellje és az öndeterminációs elmélet alapján”, Studia Mundi – Economica, 8(2), 2-12. https://doi.org/10.18531/studia.mundi.2021.08.02.2-12

Farkas J., Malkócs T. (2022), „A rendőri pálya vonzóvá tételének lehetőségei”, Belügyi Szemle, 70(SI3), 99–123. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2022.3.6

Grozdics, A.T., Girán, J., Uhrin, A., Balogh, G., Cakó, B., Cselik, B., Borsos, Á. (2023), “Working from home or back to the office? - The impact of the recent turbulence on office work”, Marketing & Menedzsment, 57(1), 25–35. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.01.03

Judge, T. A., & Kammeyer-Mueller, J. D. (2012), “Job Attitudes”, Annual Review of Psychology, 63(1), 341-367. https://doi.org/10.1146/annurev-psych-120710-100511

Judge, T.A., Zhang, (C).S. & Glerum, D.R. (2020), Job Satisfaction. In: Sessa, V. I. & Bowling, N. A. (eds), Essentials of Industrial and Organizational Psychology. New York: Routledge, 207-241. https://doi.org/10.4324/9780429325755-11

Kamau, J.N., Njau, M.M., & Wanyagi, J. (2014), “Factors influencing work attitude among ‘Y’ generation (a case of Africa Nazarene University)”, European Scientific Journal, 1(1), 636-642. https://doi.org/10.9790/487X-16543339

Karoliny M., Poór J. (2019), Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. [Digitális kiadás.] Budapest: Wolters Kluwer Hungary Kft., https://doi.org/10.55413/9789632959078

Kiss Zs., Barizsné Hadházi, E., Kun A.I. (2017), „A leendő munkavállalás hallgatói szemmel: Egy a debreceni egyetem alapszakos hallgatói körében végzett felmérés eredményei, Taylor: Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat: A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei, 9(1), 183–190.: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/taylor/article/view/13090

Krajcsák, Z. (2018), „Az alkalmazotti elkötelezettség relatív fontossága a munka megváltozó világában”, Vezetéstudomány, 49(2) 38-44. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.02.04

Lee, D., Park, J., & Shin, Y. (2023), “Where Are the Workers? From Great Resignation to Quiet Quitting”, National Bureau of Economic Research, Working Paper 30833, https://doi.org/10.3386/w30833

Liskuné Vathy, V., Bognár, I.Á., Kőmíves, P.M., Körösparti, P., Nagy, A. Sz. (2020), „A millenniumi generáció munkatapasztalatai”, International Journal of Engineering and Management Sciences (IJEMS), 5(1), 657-665. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2020.1.54

Mário, R., Cameira, M., Queirós, C., & Bizarro, L. (2023), “Exploring Intergenerational Attitudes in Portuguese Work Contexts Using Age Stereotypes”, Journal of Intergenerational Relationships, https://doi.org/10.1080/15350770.2023.2172513

NG, T. W. H., & Feldman, D. C. (2010), “The relationships of age with job attitudes: a meta- analysis”, Personnel Psychology, 63(3), 677-718. https://doi.org/10.1111/j.1744-6570.2010.01184.x

Pecher, D., van Mierlo, H., Romers, C. M., Hoekstra, K. F., Possel, N., & Bouwmeester, S. (2023), “Age categorization and stereotyping at work”, Applied Cognitive Psychology, 37(5), 938-953. https://doi.org/10.1002/acp.4091

Pandey, D. L. (2019), “Job Hopping Tendency in Millenials”, NCC Journal, 4(1), 41–46. https://doi.org/10.3126/nccj.v4i1.24733

Rappai G. (2010), „A statisztikai modellezés filozófiája”, Statisztikai Szemle, 88(2), 121-140.

R. Fedor, A., Libicki, É., V. Balla, P. (2022), „Azonosságok és különbségek – Munkaattitűdök és a munkával való elégedettség jellemzői 2005-2018 között”, Acta Medicinae et Sociologica, 13(34), 233-257. https://doi.org/10.19055/ams.2022.05/31/11

Saks, A. M., & Gruman, J. A. (2020), “Employee Engagement”, In: Valerie I. Sessa, V. I., Bowling, N. A. (eds), Essentials of job attitudes and other workplace psychological constructs. New York: Routledge, https://doi.org/10.4324/9780429325755-12

Scheyett, A. (2023), “Quiet Quitting”, Social Work, 68(1), 5–7. https://doi.org/10.1093/sw/swac051

Schorth, H. (2019), “Are You Ready for Gen Z in the Workplace?”, California Management Review, 61(3), 5–18. https://doi.org/10.1177/0008125619841006

évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Letöltve: Net Jogtár, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv (Letöltve: 2023.02.26.)

évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról. Letöltve: Net Jogtár, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200033.tv (Letöltve: 2023.10.18.)

Központi Statisztikai Hivatal (2022), 20.2.1.64. Üres álláshelyek száma és aránya nemzetgazdasági áganként, negyedévente. https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0159.html (Letöltve: 2023.02.19.)

Központi Statisztikai Hivatal (2023): 20.2.1.3. A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása nemenként, havonta. https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0098.html (Letöltve: 2023.02.19.)

Downloads

Megjelent

2024-07-14

Hogyan kell idézni

Nick, P. és Balogh, G. (2024) „Munka – átok vagy áldás? A munkaattitűd vizsgálata a különböző korcsoportok tekintetében”, Marketing & Menedzsment, 58(1), o. 46–54. doi: 10.15170/MM.2024.58.01.05.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek