Az anyagiasság és a személyes jóllét kapcsolata: a nyugati fogyasztói társadalom egy árnyoldala
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.01.04Kulcsszavak:
materializmus, anyagiasság, jóllét, személyes jóllét, élettel való elégedettség, önbecsülésAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A dolgozat abba az 1980-as évek közepe óta tartó tudományos diskurzusba kapcsolódik be, mely az anyagiasság és az egyének személyes jólléte közötti kapcsolatot vizsgálja. A tanulmány célja, hogy rámutasson, az anyagiasság, mint gondolkodásmód, milyen kapcsolatban áll az egyének személyes jóllétével. A dolgozat így a nyugati fogyasztói társadalom lehetséges árnyoldalaira kíván rávilágítani.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Vizsgálatunkat egy kérdőíves felmérésből származó, 1819 megfigyelésből álló, demográfiai jellemzők tekintetében országosan reprezentatív mintán végeztük. Az elemzésbe bevont változók esetében a kérdőíves kutatások során felmerülő potenciális torzítások hatását kezeltük. A vizsgálatban kiemelt szerepet betöltő anyagiasság változót a gazdagság és pénz személyes értékrendben betöltött relatív helyzetével közelítettük, míg a személyes jóllétet az élettel való elégedettség és az önbecsülés mintaátlagtól vett eltérésével mértük. A változók közötti kapcsolatok becslésére OLS-regressziót alkalmaztunk.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az anyagiasság mind az élettel való elégedettséggel, mind az önbecsüléssel negatív kapcsolatban áll. E szerint azok az egyének, akik értékrendjében a gazdagság és pénz fontosabb szerepet tölt be, elégedetlenebbek életükkel, valamint alacsonyabb az önbecsülésük, mint kevésbé materialista társaiknak. A kapcsolatot nem befolyásolja sem az anyagi helyzet, sem az, ha az egyén úgy érzi, hogy a környezete leginkább az anyagi javak birtoklása szerint ítéli meg. Az anyagiasság és az anyagi lehetőségek területén érzékelt hátrány esetében nem találtunk szignifikáns kapcsolatot.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A materialista értékek előtérbe helyezése irracionálisnak tűnik, tekintve, hogy az anyagias célokra való túlzott fókuszálás alacsonyabb személyes jólléttel párosul. Habár a személyes jóllétnek mind objektív, mind szubjektív, illetve társadalmi és környezeti tényezők is részét képezik, eredményeink szerint a materialista gondolkodásmód, továbbá a materialista értékeket hangsúlyozó fogyasztói kultúra követése már az egyén szintjén problémákat eredményezhet.
Köszönetnyilvánítás: A szerző köszönetét fejezi ki Törőcsik Máriának és Takács Andrásnak, akik ösztönzése nélkül a tanulmány nem készült volna el, valamint Kehl Dánielnek és Nagy Ákosnak, akik értékes megjegyzéseket fűztek a munkához. Emellett köszönet Riedelmayer Bernadettnek, aki hasznos technikai segítséget nyújtott a munka során.
