Pro bono önkéntes aktivitás a fiatal generáció körében értékrend-alapú megközelítésben
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.01.01Kulcsszavak:
generáció, értékrend alapú szegmentáció, önkéntességAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány célja a fogyasztói magatartás értékrend-alapú megközelítését hangsúlyozó modellek validálása az önkéntesség iránti aktivitás vizsgálatára. A tanulmány keretében azt elemeztem, hogy az önkéntesség, azon belül is a pro bono tudásmegosztáson alapuló önkéntes aktivitás iránti hozzáállás miként függ össze a fiatalok általános értékszeméletével.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Jelen tanulmány keretében egy nemzetközi kvantitatív primer kutatás részeredményeit mutatom be, a hazai minta jellemzőire fókuszálva. Hólabda mintavételi eljárás keretében, előtesztelt sztenderdizált kérdőíves online megkérdezést alkalmaztunk valamennyi, a projektben résztvevő országban. Magyarországon ennek keretében 840 értékelhető kérdőív került feldolgozásra.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A kutatás eredményei alapján sikerült igazolnom, hogy az önkéntességre való nyitottság és a tudásmegosztáson alapuló pro bono aktivitásokban való részvételi szándék összefüggésben áll az alapvető értékszemlélettel. Az értékszemlélet alapján négy, egymástól szignifikánsan megkülönböztethető szegmenst tudtam karakterizálni: az „Életigenlő segítőkész fiatalok” körét, akik a kalandok, az izgalmak és a kockázatok keresői. A „Külsőségeknek élők” csoportját, akik számára a társadalmi státusz kifejezésre juttatása volt a legfontosabb. A hedonisztikus értékeket követő „Énközpontú kalandorokat” és az „Empatikus felelősségvállaló fiatalok” szegmensét, akiket a szociális érzékenység, a társadalmi felelősségvállalás jellemzett. Az értékrend szerint kialakult szegmensek esetén statisztikailag igazolható összefüggést mutathattam ki az önkéntesség, azon belül is a pro bono aktivitásokban való részvételi szándékkal.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A tanulmányban ismertetett primer eredmények alátámasztják, hogy az értékorientáció jól magyarázza a döntéseink mögött meghúzódó valós motivációkat az önkéntes aktivitások és a pro bono aktivitások esetén is. Az értékorientáció jól alkalmazható szegmentációs ismérvként az önkéntes programok népszerűsítése során is, mely jó kiinduló pont lehet a további potenciális célcsoportok megszólítására és az önkéntesség iránt elhivatottak motivációjának megerősítésére.
Hivatkozások
Andorka, R. (2003), Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris Kiadó 648.
Basdekidou, V. A. (2017), "Green Entrepre¬neurship & Corporate Social Responsibility: Comparative and Correlative Performance Analysis”, International Journal of Econom-ics and Finance, 9(12), 1-12. DOI: https://doi.org/10.5539/ijef.v9n12p1
Bowen, HR. (1953), Social Responsibilities of the Businessman. Harper and Row: New York.
Braun-Munzinger, C. (2019), "Chinese CSR standards and industrial policy in GPNs.” Critical Perspectives on International Business, 16(2), 165-185. DOI: 10.1108/cpoib-12-2017-0086
Carroll, A. B. (1991), "The pyramid of corporate social responsibility: Toward the moral management of organizational stakeholders”, Business Horizons, 34(4), 39-48.
Carroll, A. B (2015), "Corporate social responsibility: The centerpiece of competing and complementary frameworks”, Organizational Dynamics, 44, 87-96. DOI: 10.1016/j.orgdyn.2015.02.002
Cheney, G. & Roper, J. (2005), "The meanings of social entrepreneurship today", Corporate Governance, 5(3), 95-104. DOI: 10.1108/14720700510604733
Dahlsrud, A. (2008), "How Corporate Social Responsibility is Defined: An Analysis of 37 Definitions”, Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 15, 1-13. DOI: 10.1002/csr.132
Foran, T. (2001), Corporate Social Responsibility at Nine Multinational Electronics Firms in Thailand: a Preliminary Analysis, report to the California Global Corporate Accountability Project. Nautilus Institute for Security and Sustainable Development, Berkeley, CA.
Gauthier, D. (1986), Morals by Agreement Clarendon Press Oxford, In: S. Nagy, K.(szerk) (2008): Értékek és Normák interdiszciplináris megközelítésben. Budapest: Gondolat Kiadó, 223. DOI: 10.1093/0198249926.001.0001
Garai-Fodor, M., Csiszárik-Kocsir, Á. (2018), „Értékrendalapú fogyasztói magatartásmodellek érvényessége a Z- és Y-generáció pénzügyi tudatossága esetén”, Pénzügyi Szemle, 63, 518-536.
Garai-Fodor, M. (2021), "Food Consumption Patterns, in a Values-based Approach, for Generation Z”, Acta Polytechnica Hungarica, 18(11), 117-134. DOI: 10.12700/APH.18.11.2021.11.7
Giddnes, A. (1990), The Consequences of Modernity, Cambridge, Polity Press
Hartmann, N., (1972), Az erkölcsi követelmények lényegéről. Budapest: Gondolat Kiadó (Lételméleti vizsgálatok) 1972.
Hawkins, D., Best, R., & Coney, K. (1992), Consumer Behavior. 5th ed. Irwin. Boston m. a.
Horváth, Á. (1996), A fogyasztói magatartás és az élelmiszerfogyasztás jellemzői. (PhD) Doktori értekezés, GATE, Gödöllő.
Karácsony, P. (2020), "Analyzing the relationship between leadership style and corporate social responsibility in Hungarian small and medium-sized enterprises”, Acta Polytechnica Hungarica, 17(7), 183-198.
Lehota, J. (2001), Élelmiszer-gazdasági marketing. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, ISBN 963-16-2802-7 23-26
Malhotra, N, K. & Simon J. (2017), Marketingkutatás, Akadémiai Kiadó, DOI: 10.1556/9789630598675
Mcwilliams, A. & Siegel, D. (2001), „Corporate Social Responsibility: A Theory of the Firm Perspective”, The Academy of Management Review, 26(1), 117-127. DOI: 10.2307/259398
Moir, L. (2001), What do we mean by corporate social responsibility? Corporate Governance 1(2), 16–22. DOI: 10.1108/EUM0000000005486
Müller, H. (1986), Wertorientierung der Jugend. Leipziger 6. Kolloquium der Jugendforscher
Peter, P. & Olson, J. (1987), Consumer Behavior, Irwin, Homewood III. In: Hofmeister-Tóth Á. (2003): Fogyasztói magatartás, Budapest, Aula Kiadó 325.
Piskóti I. (2012), „Elemek a társadalmi marketing modelljéhez”, Marketing & Menedzsment, 46(3), 64-73.
Putzer P., Bányai E. (2019), „A CSR egyik lehetséges jövője, a társadalmi vállalkozó és a társadalmi vállalkozói attitűd mérése”. Marketing & Menedzsment, 2019 EMOK Különszám, 15-26. DOI: https://doi.org/10.15170/MM.2019.53.EMOK.02
Sajtos, L., Mitev, A. (2007), SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Alinea Kiadó
Sarkar, S., Searcy, C. (2016), "Zeitgeist or chameleon? A quantitative analysis of CSR definitions”, Journal of Cleaner Production, 135, 1423-1435. DOI: 10.1016/j.jclepro.2016.06.157
Tahniyath, F. & E. Said (2022), "Corporate Social Responsibility (CSR) Implementation: A Review and a Research Agenda Towards an Integrative Framework”, Journal of Business Ethics, 183(4), 105-121. DOI: 10.1007/s10551-022-05047-8
Veres, Z. (2004), Marketingkutatási eredmények a fogyasztásszociológiában, In Czagány L., Garai L. (szerk), A Szociális identitás, az információ és a piac, SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei Szeged: Jatepress, 282-296.
