Merre tart az építőipari projektek vezetése az Y generáció előre törésével? Egy pilot tanulmány eredményei
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.02.05Kulcsszavak:
építőipar, projektvezetői képességek, projektvezető, generációkAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány fókuszában a kizárólag projektalapú szervezeteknél dolgozó, X és Y generációs (Xgen, Ygen) projektvezetők közti különbségek vizsgálata áll. A jelen pilot kutatás célja feltárni a generációváltással összefüggő projektvezetésbeli változásokat az építőipari kivitelezésben az egyén, a munkahely és a szektor szintjén is, további kutatási irányok meghatározásával.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A szakirodalmi áttekintés eredményeként tett megállapításokat a szerzők összevetették három, az építőipari kivitelezési szektorban működő, projekt alapú vállalatnál lefolytatott, félig strukturált interjúk válaszaival, melyet 17 projektvezetői képesség fontosságát mérő kérdőív generációs szempontú statisztikai elemzésével árnyaltak és tettek kísérletet a célhoz kapcsolódó kérdések megválaszolására. A kérdőívet 2022 januárjában 31 fő projektvezető töltötte ki. Az ehhez kapcsolódó interjúk 2022. május és június hónapban készültek. A mintaszámra tekintettel a szerzők hangsúlyozzák a jelen tanulmány pilot jellegét.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A pilot kutatás során megállapítást nyert, hogy az építőiparban az Xgen és Ygen projektvezetők közti eltérések a képességek tekintetben másképpen mutatkoznak meg, mint egy szektor-független mintán: a döntés-, kommunikációs és stressztűrő képesség terén eltérőek az eredmények. A munkahelyi és szektori szinten, az Ygen belépésének tulajdonított változások hatással vannak a munkakörökre, az elvárásokra és a fizetésekre.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Az Ygen gyors karrierépítési és magas fizetési igénye hatással van az építőipari projektvezetés szakmai színvonalára, a fluktuációra és elindított egy olyan tendenciát, aminek eredményeként az egyetemi végzettséget és nagyfokú műszaki szakmai tapasztalatot igénylő, alapvetően az építés helyszínéről ellátható munkakörök (építésvezető, munkahelyi mérnök) megszűnőben vannak, vagy pedig csak alacsonyabb végzettségű dolgozóval tölthetők be, ezáltal mélyülni látszik a szakadék a kék és fehérgalléros munkakörök között. A Ygen motivációjának és képességeinek mélyebb megértésével, valamint az elemszám növelésével a kutatási eredmények pontosíthatók.
Hivatkozások
Barnes, M. (1969), Time and Money in Contract Control. Course developed for University of Manchester, USA
Bencsik, A., Horváth-Csikós, G., & Juhász, T. (2017), „Az Y és a Z generációval szembeni előítéletek a munkahelyen”. Taylor, 9(2), 121-128.
Bokor, A. (2007), „Létezik-e itthon Y-generáció?”. Vezetéstudomány, 38(2), 2–21. DOI: 10.14267/veztud.2007.02.01
Cennamo, L., & Gardner, D. (2008), “Generational Differences in Work Values, Outcomes and Person‐organisation Values Fit”, Journal of Managerial Psychology, 23(8), 891–906. DOI: 10.1108/02683940810904385
Csepregi, A., Csanády, B. (2021), „Z Generáció és a Home Office Viszonya 2020-ban a COVID19 Idején: Pilot Kutatás Eredményei”. Marketing & Menedzsment, 55(3), 59-69. DOI: 10.15170/MM.2021.55.03.05
Csutorás, G. Á. (2022), „Az Y Generációs Munkaerő Identitásprofilja a Magyar Központi és Területi Kormányzati Igazgatási Szerveknél”. Új Munkaügyi Szemle, 3(1), 45-56.
Deal, J., Altman, D., & Rogelberg, S. (2010), “Millennials at Work: What we Know and What we Need to Do (If anything)”. Journal of Business & Psychology, 25(2), 191-199. DOI: 10.1007/s10869-010-9177-2
Dósa, I., Magyar, G., Király, l. (2014), „Y generáció – önbizalom?”. Economica, 7(4), 25-32.
El-Sabaa, S. (2001), “The Skills and Career Path of an Effective Project Manager”. International Journal of Project Management, 19(1), 1-7. DOI: 10.1016/s0263-7863(99)00034-4
Görög, M. (2019), Projektvezetés a szervezetekben. Budapest: Taramix
Griffin, R. W. (1987), Management. Boston, Massachusets, U.S.A
Horváth, V. (2019), A Projektmenedzsment Kompetencia és a Projektsiker Összefüggései az Olajipar Projekt-intenzív Upstream Üzletágában. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem. DOI: 10.14267/phd, p.43.
Howe, N. & Strauss, W (2000), Millennials Rising: The Next Great Generation. New York: Vintage
Lancaster, L.C. & Stillman, D. (2002), When Generations Collide. Who they Are. Why they Clash. How to Solve the Generational Puzzle at work. New York: Collins Business
Lukovszki, L. (2015), „Generációk és vállalkozók”, Marketing & Menedzsment, 49(4), 52-63.
Meretei, B. (2017), „Generációs Különbségek a Munkahelyen: Szakirodalmi Áttekintés”. Vezetéstudomány, 48(10), 10-18. DOI: 10.14267/VEZTUD.2017.10.02
Oblinger, D.G. & Oblinger, J.L. (2005), Educating the Net Generation, Washington: Educase
Pál, E., Törőcsik, M., Jakopánecz, E. (2017), „Eltérő Életkori Lehatárolásokból Adódó Generációk Értékeinek Empirikus Vizsgálata”, Marketing & Menedzsment, 51(3), 18-32.
Pápai, M. (2022), „Eltérések az építőipari projektvezetői kihívások és képességek terén a saját gépparkkal összefüggésben”, in: Szentes, B (szerk.) Ember és technológia - A karbantartás jelene és fenntartható jövője. Veszprém, Pannon Egyetem, 119-132.
Pinto, J. K., & Slevin, D. P. (1987), “Critical factors in successful project implementation”, IEEE Transactions on Engineering Management, 34(1), 22-27. DOI: 10.1109/tem.1987.6498856
Reeves, T.C., & Oh, E.J. (2007), “Generation Gifferences and Educational Technology Research”. In Spector, J.M., Merill, M.D., van Merriénboer, J.J.G. and Driscoll, M. (eds.) Handbook of Research on Educational Communications and Technology. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum, 295-303.
Project Management Institute (2000), A guide to the project management body of knowledge, Essex, ISBN: 978-1-62825-184-5, pp. 54-60.
Roóz, J. (2006), A menedzsment alapjai. Budapest: Perfekt
Soulez, S. & Soulez, C.G. (2011), “Recruitment Marketing and Generational Segmentation: A Critical Analysis Based on a Sub-segment of Generation Y”, Recherche et Application en Marketing, 26(1), 39-55. DOI: 10.1177/205157071102600104
Szabó, L. (2012), Projekt menedzsment. Essex: Pearson
Takeuchi, H., Taki, Y., Asano, K., Asano, M., Sassa, Y., Yokota, S., Kotozaki, Y., Nouchi, R & Kawashima, R. (2018), „Impact of Frequency of Internet Use on Development of Brain Sructures and Verbal Intelligence: Longitudinal Analyses”. Human Brain Mapping, 39(11), 4471–4479. DOI: 10.1002/hbm.24286
Tari, A. (2010), Y generáció. Budapest: Jaffa
Tari, A. (2011), Z generáció. Budapest: Tericum
Twenge, J.M. (2010), „A Review of the Empirical Evidence on Generational Differences in Work Attitudes”, Journal of Business Psychology, 201-210. DOI: 10.1007/s10869-010-9165-6
Zemke, R., Rainers, C. and Filipczak, B. (2000), Generational Work: Managing the Class of Veterans,Bomers, X-ers and Nexters in your Workplace. New York: Amacon
ÉVOSZ (2021), Az építőipari munkaerő kapacitások intenzív növelésének lehetőségei. Kutatási zárójelentés. https://evosz.hu/data/dokument/cikk1373_HU.pdf (Utolsó letöltés: 2023.02.22)
Kissné, A.K. (2014), Generációk, munkaerőpiac és motiváció kérdései a 21. században. HR Magazin, http://www.ohe.hu/hrmagazin/cikkek/generaciok-munkaeropiac-es-a-motivacio-kerdesei-a-21-szazadban (Utolsó letöltés: 2022.01.15)
Nagy, O. (2020): Construction 4.0 konferencia összefoglalója. https://thedigitalconstruction.com/hu/conuction-4-0-the-future-technologies-from-israel/ (Utolsó letöltés: 2022.09.07)
Pais, E. (2009). Az Y Generáció Teljesítmény-motivációja, Nyitott Egyetem rendezvény, Pécs, 2009.04.22. https://www.youtube.com/watch?v=4wgqtuRz-LE&t=404s (Utolsó letöltés: 2023.03.01. 16:30)
Szalai, E (2016), „Az individuum válsága az újkapitalizmusban”, Kettős Mérce folyóirat, 2016.01.16. https://kettosmerce.blog.hu/2016/01/16/az_individuum_valsaga_az_ujkapitalizmusban (Utolsó letöltés: 2022.10.14)
Tari, A (2016), Generációkról generációknak, Egészséges könyvtár a gyöngyösi Vahot Sándor Könyvtár szervezésében, Gyöngyös, 2016. 11. 18. https://www.youtube.com/watch?v=JGJoT5wMtys (Utolsó letöltés: 2023.03.01., 14:50)
