Én vezessek, te vezetsz vagy önvezet? – az önvezetőjármű-elfogadás öt perszóna típusa Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.02.03Kulcsszavak:
önvezető járművek, technológia elfogadás, szegmentálás, perszónákAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Az önvezető járművek technológiai fejlesztői világszerte már több száz város közútjain folytatnak utcai teszteket. Az önvezető technológia közelsége egyre erőteljesebben kelti fel a társadalomtudósok érdeklődését, melynek köszönhetően egyre többet tudunk a fogyasztók önvezetőtechnológia-elfogadásáról. Ezen kutatások többsége a teljes alapsokaságra, nem pedig annak egyes részeire fogalmaz meg állításokat, továbbá a relatíve kis számú szegmentálás jórészt fejlett országokra készült. Kevés információval rendelkezünk ezáltal arról, hogy az önvezető járművekről azonosított technológia elfogadási attitűdök milyen szegmentumok mentén rendeződnek Magyarországon, ezáltal az egyes szegmentumok jellemzőit is csak korlátozottan ismerjük, ami negatív hatással lehet a technológia elterjedésére. Kutatásunk célja, hogy a magyar fogyasztókat az önvezető járművekkel kapcsolatos attitűdjük alapján homogén csoportokba sorolja, valamint hogy megadja ezen csoportok legfőbb jellemzőit.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Kutatásunk során többváltozós adatelemzési módszereket alkalmaztunk: az 517 elemű mintán elvégzett kérdőíves felmérésünk eredményeit faktoranalízis majd klaszteranalízis segítségével bontottuk egymástól szignifikánsan különböző csoportokba. Ezt követően kereszttábla elemzések segítségével azonosítottuk az egyes szegmentumok főbb jellemzőit.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az önvezető járművekkel kapcsolatos attitűd szempontjából ötféle szegmentumot határoltunk le: i) hagyománykedvelő elutasítók, ii) nyitott kalandvágyók, iii) bizonytalan optimisták, iv) bizalmatlan kételkedők, v) tartózkodó megfigyelők. További fontos eredményünk, hogy ezen szegmentumok legfontosabb jellemzőit is meghatároztuk így számukra célzott kommunikációt lehet megvalósítani.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Kutatásunkkal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az önvezető járművek piacán a kiemelten fontos a szegmentálás. Az innovációk elterjedése ugyanis egy kommunikációs folyamatnak is tekinthető: a megfelelő csatornákon eljuttatott megfelelő információk elősegíthetik a technológia megértését és elfogadását. Ez azonban csak akkor valósítható meg hatékonyan, ha a fogyasztókat szegmentáljuk és megismerjük az egyes szegmensek jellemzőit és igényeit, melyekre illesztve személyre szabott kommunikációs stratégia mentén erősíthető a technológia elfogadás. Eredményeinkkel közös gondolkodásra invitáljuk a marketing szakmát annak érdekében, hogy a mindannyiunk jövőjét érintő technológiai robbanás a marketing eszköztár segítségével a lehető legnagyobb mértékben szolgálhassa a társadalmi jólétet.
Hivatkozások
Ambrus I. (2019): Az autonóm járművek és a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai. In Mezei Kitti (szerk.): A bűnügyi tudományok és az informatika (Budapest–Pécs: PTE ÁJK–MTA TK 2019) 9–26.,
Audi (2019): The pulse of autonomous driving. Audi AG, Berlin Elérhető: https://www.audi.com/en/company/research/and-audi-initiative/study-autonomousdriving.html (Utolsó letöltés: 2020.09.02.)
Bálint Gy. (2009): Statisztika. Elmélet és gyakorlat. Scientia Kiadó, Kolozsvár Elérhető: https://issuu.com/scientiakiado/docs/balintstatisztika (Utolsó letöltés: 2020.10.07.)
Bansal, P. – Kockelman, K. M. – Singh, A. (2016): Assessing public opinions of and interest in new vehicle technologies: An Austin perspective. Transportation Research Part C: Emerging Technologies, 67, 1–14. Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.trc.2016.01.019 (Utolsó letöltés: 2021.12.16.)
Banyár J. (2019): Az önvezető autók lehetséges hatásai az életmódra és a gazdaságra. Polgári Szemle, 4–6, 132–152. DOI: 10.24307/psz.2019.1210
Bartha Z. – S. Gubik A. (2018): Technológiai változások - társadalmi fékek és ösztönzők. In: A múltból átívelő jövő. VIII. Magyar Jövőkutatási Konferencia konferenciakötete, Palatia Kiadó, Budapest, 217-226. o.
Bay, S. A. Johannes T. (2016): Innovation Adoption in Robotics: Consumer Intentions to Use Autonomous Vehicles. Master’s Thesis, Norwegian School of Economics, Bergen, Norway. Elérhető: http://hdl.handle.net/11250/2403766 (Utolsó letöltés: 2021.12.20.)
Berrada, J. – Mouhoubi, I. – Christoforou, Z. (2020): Factors of successful implementation and diffusion of services based on autonomous vehicles: users’ acceptance and operators’ profitability. Research in Transportation Economics, 100902. Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.retrec.2020.100902 (Utolsó letöltés: 2022.01.06.)
Buckley, L. – Kaye, S.-A. – Pradhan, A.K. (2018): Psychosocial factors associated with intended use of automated vehicles: A simulated driving study. Accidant Analysis & Prevention. 2018, 115, 202–208. Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.aap.2018.03.021 (Utolsó letöltés: 2021.12.18.)
Cohen, T. et al (2020). A constructive role for social science in the development of automated vehicles. Transportation Research Interdisciplinary Perspectives. 6, 100133.
Csizmadia P. (2017): Everett Rogers innovációs elmélete és annak felhasználási lehetőségei az egészségfejlesztésben. Egészségfejlesztés, 58, 4, 50-58. o. Elérhető: http://dx.doi.org/10.24 (Utolsó letöltés: 2020.08.29.)
Csizmadia Z. (2019): Az autonóm, önvezető technológiák elterjedéséének társadalmi következményei – kérdések, dilemmák és szempontok. Tér Gazdaság Ember, 1, 59-86. o.
Csizmadia Z. (2021): Az autonóm és önvezető járművekkel kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok és általános vélekedések. In Csizmadia Z. – Rechnitzer J. (szerk.): Az önvezető járművek világa. Akadémiai Kiadó, Budapest. DOI: 10.1556/9789634546290
Deb, S. – Strawderman, L. – Carruth, D. W. – DuBien, J. – Smith, B. – Garrison, T. M. (2017): Development and validation of a questionnaire to assess pedestrian receptivity toward fully autonomous vehicles. Transportation Research Part C: Emerging Technologies, 84, 178–195. Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.trc.2017.08.029 (Utolsó letöltés: 2021.12.23.)
Gold, C., Körber, M., Hohenberger, C., Lechner, D., & Bengler, K. (2015): Trust in Automation – Before and After the Experience of Take-over Scenarios in a Highly Automated Vehicle. Procedia Manufacturing, 3, 3025–3032. Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.promfg.2015.07.847 (Utolsó letöltés: 2021.11.28.)
Grindsted, T. S. – Haunstrup Christensen, T. – Freudendal-Pedersen, M. – Friis, F. – Hartmann-Petersen, K. (2021): The Urban Governance of Autonomous Vehicles – In love with AVs or critical sustainability risks to future mobility transitions. Cities, 120, [103504]. Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.cities.2021.103504
Gyimesi Á. (2019): Az autonóm gépjárművek hatása a kormányzati költségvetésre és a foglalkoztatásra. Tér Gazdaság Ember, 1, 137-158. o.
Hartwich, F. – Witzlack, C. – Beggiato, M. – Krems, J. F. (2018): The first impression counts – A combined driving simulator and test track study on the development of trust and acceptance of highly automated driving. Transportation Research Part F: Traffic Psychology and Behaviour, 65, 522-535. Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.trf.2018.05.012 (Utolsó letöltés: 2021.11.30.)
Havlíčková, D. - Gabrhel,V. – Adamovská, E. – Zámečník, P. (2019): The role of gender and age in autonomous mobility: general attitude, awareness and media preference in the context of Czech Republic, Transactions on Transport Sciences. Peer-Reviewed Open Access Journal. ToTS. 10(2), 53–63. o.
Hulse, L. M. – Xie, H. – Galea, E. R. (2018): Perceptions of autonomous vehicles: Relationship with road users, risk, gender and age. Safety Science, 102. 1-13. o.
Kecskés G. (2020): Az autonóm járművek jogi kérdéseinek nemzetközi kontextusa, különös tekintettel a környezetjogi vetületekre. Állam- és Jogtudomány, 61 (4). pp. 52-64. ISSN 0002-564X
Keszey T. – Zsukk J. (2017): Az új technológiák fogyasztói elfogadása. A magyar és nemzetközi szakirodalom áttekintése és kritikai értékelése. Vezetéstudomány, 48(10), 38-47. Elérhető: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.10.05
Keszey T. (2020): Behavioural intention to use autonomous vehicles: Systematic review and empirical extension, Transportation Research Part C: Emerging Technologies, 119, 1-16. o. Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.trc.2020.102732.
Kovács P. – Lukovics M. (2022): Factors influencing public acceptance of self-driving vehicles in a post-socialist environment: Statistical modelling in Hungary. Regional Statistics, Vol. 12. No. 2. 149–176; DOI: 10.15196/RS120206.
König, M. – Neumayr, L. (2017): Users’ resistance towards radical innovations: The case of the self-driving car. Transportation Research Part F, 44, 42–52. o
Kyriakidis, M. - Happee, R. - Winter, J.C.F. (2015): Public opinion on automated driving: Results of an international questionnaire among 5000 respondents. Transportation Research Part F, 127-140. o.
Lados M. – Tóth M. L. (2019) Autonóm járművek az okos városokban. Tér Gazdaság Ember, 1, 159-174. o.
Liljamo, T. - Liimatainen, H. – Pöllanen, M. (2018): Attitudes and concerns on automated vehicles. Transportation Research Part F, 59, 24-44. o.
Liu, P. – Zhang, Y. – He, Z. (2019): The effect of population age on the acceptable safety of self-driving vehicles. Reliability Engineering & System Safety, 185, 341-347. Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.ress.2019.01.003 (Utolsó letöltés: 2021.12.21.)
Lukovics M. – Gábor B. (2021): Az önvezető autók és a magyar nők. Polgári Szemle, 17. évf. 1–3. szám, 2021, 178–193., DOI: 10.24307/psz.2021.0713
Lukovics M. – Udvari B. – Zuti B. – Kézy B. (2018): Az önvezető autók és a felelősségteljes innováció. Közgazdasági Szemle, 9, 949-974. o.
Lukovics M. – Zuti B. – Fisher E. – Kézy B. (2020): Autonomous cars and responsible innovation. In Kosztopulosz A. – Kuruczleki É. (eds.) (2020): The Challenges of Analyzing Social and Economic Processes in the 21st Century. University of Szeged Faculty of Economics and Business Administration, Szeged, https://doi.org/10.14232/casep21c.2
Madarász N. – Szikora P. (2018): Önvezető autók társadalmi elfogadottsága napjainkban. In. Csiszárik-Kocsir Á. – Garai-Fodor M. (szerk.): Vállalkozásfejlesztés a XXI. században. Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar, 159-171. o.
Majó-Petri Z. – Huszár S. (2020): Autonóm járművek, önvezető autók: mit gondol a közönség? Közlekedéstudományi Szemle. 70 (1) 66-75. http://doi.org/10.24228/KTSZ.2020.1.2
Miskolczi M. – Ásványi K. – Jászberényi M. – Kökény L. (2021): Hogyan döntsön a mesterséges intelligencia? Az önvezető autók morális kérdései. Magyar Tudomány 1823, 342–352 DOI: 10.1556/2065.182.2021.3.6
Panagiotopoulos, I. – Dimitrakopoulos, G. (2018): An empirical investigation on consumers’ intentions towards autonomous driving. Transportation Research Part C: Emerging Technologies, 95, 773–784. Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.trc.2018.08.013 (Utolsó letöltés: 2021.12.18.)
Páthy Á. (2019): Az autonóm járművek társadalmi elfogadottságára, illetve a technológiával kapcsolatos várakozásokra irányuló empirikus kutatási előzmények a nemzetközi szakirodalomban. Tér Gazdaság Ember, 1, 87-110. o.
Páthy Á. (2021): Kényelem és félelem – az önvezető járművek várható előnyeinek és hátrányainak megítélése. In Csizmadia Z. – Rechnitzer J. (szerk.): Az önvezető járművek világa. Akadémiai Kiadó, Budapest. DOI: 10.1556/9789634546290
Piskóti I. (2007): Az innovációmarketing lehetőségei, gyakorlati megoldásai. Marketing & Menedzsment, 41, 4-5, 32-39. o.
Elérhető: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1295 (Utolsó letöltés: 2020.09.12.)
Raue, M. – D’Ambrosio, L. A. – Ward, C. – Lee, C. – Jacquillat, C. – Coughlin, J. F. (2019): The Influence of Feelings While Self-Driving Regular Cars on the Perception and Acceptance of Self-Driving Cars. Risk Analysis. 39 (2), 358-374.
Rogers, E.M. (2003): Diffusion of innovations. Fifth edition. New York: Free Press.
Schoettle, B. - Sivak, M. (2014): A Survey Of Public Opinion About Autonomous and Self-Driving Vehicles in the U.S, the U.K. and Australia, The University of Michigan Transportation Research Institute, Ann Arbor, USA.
Smahó M. (2021): Autonóm járművek a jövő városában. In Csizmadia Z. – Rechnitzer J. (szerk.): Az önvezető járművek világa. Akadémiai Kiadó, Budapest. DOI: 10.1556/9789634546290
Szemerédi E. (2019) Autonóm járművek – biztonság, használat és észlelt hasznosság. Tér Gazdaság Ember, 1, 111-136. o.
Tóthné P. L. (2011): A kutatásmódszertan matematikai alapjai. Eszterházy Károly Főiskola, Eger Elérhető: https://docplayer.hu/1145800-A-kutatasmodszertan-matematikai-alapjai-tothneparazso-lenke.html (Utolsó letöltés: 2020.10.07.)
Vágási M. (2000): Az új termékek sikertényezői és a marketingorientált termékfejlesztés jellemzői. Marketing & Menedzsment, 34, 4, 52-57. o.
Elérhető: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1758/1593 (Utolsó letöltés: 2020.09.12.)
Wang, X - Wong, J. D. - Li, K. X. – Yuen, K. F. (2020): This is not me! Technology-identity concerns in consumers’ acceptance of autonomous vehicle technology, Transportation Research Part F: Traffic Psychology and Behaviour 74(2020), 345-360.
Xu, Z. – Zhang, K. – Min, H. – Wang, Z. – Zhao, X. – Liu, P. (2018): What drives people to accept automated vehicles? Findings from a field experiment. Transportation Research Part C: Emerging Technologies, 95, 320–334. Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.trc.2018.07.024 (Utolsó letöltés: 2021.12.18.)
