A munkahelyi jóllét szerepe és jelentősége a Magyarországon működő társas vállalkozások körében folytatott pilot kutatás eredményei alapján

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.KSZ.01.04

Kulcsszavak:

munkahelyi jóllét, munka és család, munkavállalói elégedettség

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA
Tanulmányunk célja a munka és a család közti egyensúlyt, a dolgozói elégedettséget, illetve a munkahelyi jóllétet befolyásoló tényezők közti összefüggések feltárására irányuló pilot kutatásunk első eredményeinek közreadása. A téma aktualitását a gyorsan változó külső környezet által folyamatosan generált új kihívások adják, amelyek kezelése során felértékelődik a szervezetek számára értékes munkaerő megtartásának, ehhez kapcsolódóan a dolgozói elégedettség és a munkavállalói jóllét biztosításának korábbiakhoz képest
egyre fokozottabb igénye.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A mintavételi eljárás során meghatározott bekerülési kritériumoknak megfelelően 46 db (n=46), foglalkoztatotti létszám tekintetében közepes vagy nagyméretű, Magyarországon működő cég került a kiindulást biztosító kutatási adatbázisba. A szakirodalmi forráskutatást és feldolgozást követően az adatfelvételi fázisban online kérdőíves kutatásra került sor. A 205 fő válaszadótól származó adatok feldolgozása során a munka és a család közti konfliktusokra, a munkával és az élettel való elégedettségre, a munkahelyi körülmények és társas kapcsolatok hatását kimutató összefüggésekre fókuszáló elemzéseket végeztünk.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A „Munkából származó család-konfliktus” és a „Családból származó munka-konfliktus” között erős, szignifikáns pozitív kapcsolat (r = 0,590, p < 0,01) azt jelzi, hogy az említett életterületek között felmerülő, különböző irányú konfliktusok jelentős mértékben hatnak egymásra. Az említett változók továbbá negatív, szignifikáns korrelációban állnak a munkával és az élettel való elégedettséggel, valamint a munkahelyi pozitív élményeket mérő dimenziókkal (a „Pozitív érzelmekkel”, az „Elmélyüléssel” vagy a „Pozitív kapcsolatokkal”), ami arra utal, hogy a konfliktusok jelentős mértékben csökkentik a dolgozók által érzékelt elégedettséget és pozitív pszichológiai állapotot.

GYAKORLATI JAVASLATOK
Mivel az eredmények egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a konfliktusok csökkentése és a támogató munkahelyi környezet előmozdítása kulcsfontosságú a dolgozói elégedettség növelésében, ezért javasolt szervezeti jólléti stratégiák kidolgozása és ehhez kapcsolódó intézkedések alkalmazása a munkahelyi jóllét fokozása érdekében.

Szerző életrajzok

Juhász Gábor, Pécsi Tudományegyetem

Adjunktus, kutatóközpont vezető.

Jarjabka Ákos, Pécsi Tudományegyetem

Intézetigazgató egyetemi docens

Sipos Norbert, Pécsi Tudományegyetem

Egyetemi docens

Hivatkozások

Adame, C., Caplliure, E., & Miquel, M. (2016), “Work-life balance and firms: A matter of wo men?”, Journal of Business Research, 69(4), 1379-1383., https://doi.org/10.1016/j.jbus res.2015.10.111

Bakker, A. B., Demerouti, E., & Euwema, M. C. (2005), “Job resources buffer the impact of job demands on burnout”, Journal of Occupational Health Psychology, 10 (2), 170–180., https://doi. org/10.1037/1076-8998.10.2.170

Bakker, A., & Demerouti, E. (2007), “The job dem ands–resources model: state of the art”, Journal of Managerial Psychology, 22(3), 309-328. https://doi.org/10.1108/02683940710733115

Bourbeau, P. (2013), “Resiliencism: Premises and promises in securitisation research”, Resilience: International Policies, Practices and Discourses, 1(1), 3–17., https://doi.org/10.1080/ 21693293.2013.765738

Cox, T., Griffiths, A., & Rial-González, E. (2000), Research on work-related stress. European Agency for Safety and Health at Work, Luxembourg.

Csóka I., & Szőke T. (2020), „A munkával való elé gedettség tényezői a fiatal és az idősebb munka vállalók körében”, Szigma, 51(3), 269-285.

Dajnoki, K., Kun, A. I., Poór, J., Jarjabka, Á., Kálmán, B. G., Kőműves, Zs. S., Szűcs, B. P., Szabó, K, Szabó, Sz., Szeiner Zs., Tóth, A., & Papp I. Cs. (2023), “Characteristics of crisis ma nagement measures in the HR Area during the pandemic in Hungary – Literature review and methodology”, Acta Polytechnica Hungarica, 20(7), 173-192. APH.20.7.2023.7.10 https://doi.org/10.12700/

Dennira, G. R., & Ekowati, D. (2020), “Work life balance karyawan milenial level mana jerial bank tabungan negara syariah”, Jurnal Penelitian IPTEKS, 5(2), 194–209. https://doi. org/10.32528/ipteks.v5i2.3658

Destilasilika, B. Y., & Perdhana, M. S. (2023), “Classic car collector: Passion investment: Study on classic car collectors in Semarang. Return: Study of Management”, Economic and Business, 2(5), 435–441., https://doi. org/10.57096/return.v2i05.102

Donald, I., Taylor, P., Johnson, S., Cooper, C., Cartwright, S., & Robertson, S. (2005), “Work environments, stress and productivity: An examination using ASSET”, International Journal of Stress Management, 12(4), 409–423., https://doi.org/10.1037/1072-5245.12.4.409

Eby, L. T., Casper, W. J., Lockwood, A., Bordeaux, C., & Brinley, A. (2005), „Work and family research in IO/OB: Content analysis and re view of the literature (1980–2002)”, Journal of Vocational Behavior, 66(1), 124–197, https:// doi.org/10.1016/j.jvb.2003.11.003

Firth-Cozens, J. (2001), “Interventions to improve physicians’ well-being and patient care”, Social Science & Medicine, 52(2), 215–222., https:// doi.org/10.1016/s0277-9536(00)00221-5

Fisher, C. D. (2014), “Conceptualizing and mea suring wellbeing at work”, In Chen, P. Y., Cary L., & Cooper, C. L. (Eds.) Work and wellbeing. Wellbeing: A complete reference guide, Volume III., John Wiley & Sons, Ltd. 1-25. https://doi. org/10.1002/9781118539415.wbwell02

Ford, M. T., Heinen, B. A., & Langkamer, K. L. (2007), “Work and family satisfaction and confli ct: A meta-analysis of cross-domain relations”, Journal of Applied Psychology, 92(1), 57–80., https://doi.org/10.1037/0021-9010.92.1.57

Harter, J. K., Schmidt, F. L., & Keyes, C. L. M. (2003), “Well-being in the workplace and its re lationship to business outcomes: A review of the Gallup studies”, In Keyes, C. L. M., & Haidt, J. (Eds.), Flourishing: Positive Psychology and the Life Well-Lived. American Psychological Association, Washington D.C. 205–224., https:// doi.org/10.1037/10594-009

Houtman, I., & Jettinghoff, K. (2007), Raising awareness of stress at work in developing count ries. Protecting Workers’ Health Series No. 6., WHO, France Jarjabka Á. (2001), „A stratégia fogalmának modern jelentéstartalma”, Vezetéstudomány, 32(7-8), 25 32.

Jarjabka Á., Sipos, N., & Kuráth, G. (2024). “Quo vadis higher education? Post-pandemic success digital competencies of the higher educators – a Hungarian university case and actions”, Humanities and Social Sciences Communications 11(1), 1-11. https://doi. org/10.1057/s41599-024-02809-9

Klein B., & Klein S. (2020), A szervezet lelke. SHL Könyvek, Budapest

Kun, Á., Balogh, P., & Krasz, K. G. (2017), “Development of the work-related well-being questionnaire based on Seligman’s PERMA model”, Periodica Polytechnica Social and Management Sciences, 25(1), 56-63. https://doi. org/10.3311/PPso.9326

Lee, S. E., Dahinten, S. V., & Macphee, M. (2016), “Psychometric evaluation of the McCloskey/ Mueller satisfaction scale”, Japan Journal of Nursing Science, 13(4), 487-495. doi:10.1111/ jjns.12128

Makra E., Farkas D. ,& Orosz G. (2012), „A mun ka-család konfliktus kérdőív magyar validálása és a munka-család egyensúlyra ható tényezők”, Magyar Pszichológiai Szemle, 67(3), 491–518. https://doi.org/10.1556/MPSzle.67.2012.3.5

Matiaske, W., & Grözinger, G. (2011), “Job sa tisfaction revisited, management revue”, The International Review of Management Studies, 22 (1). 5−7. https://doi.org/10.5771/0935-9915 2011-1-5

Myers, J. E., Sweeney, T. J., & Witmer, J. M. (2000), “The wheel of wellness counseling for wellness: a holistic model for treatment planning”, Journal of Counseling & Development, 78(3), 251- 266. https://doi.org/10.1002/j.1556-6676.2000. tb01906.x

Nagy B., Géring Zs., & Király G. (2018), „A mun ka és a magánélet határán. Hogyan kutassunk egy régi témát új megközelítéssel”, In Nagy B., Géring Zs. & Király Gábor (szerk), Dilemmák es stratégiák a család és munka összehangolásá ban, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 7-14.

Obrenovic, B., Jianguo, D., Khudaykulov, A., & Kahn, M. A. S. (2020), “Work family conflict impact on psychological safety and psycholo gical well-being: A job performance model”, Frontiers in Psychology, 11, 1–18., https://doi. org/10.3389/fpsyg.2020.00475

Putra, F. W. (2022), Pengaruh gaya kepemimpinan. Budaya organisasi, Dan work-life balance ter hadap work engagement karyawan PT Bank X Jakata (Kantor Pusat) divisi operasional kanal elektronik. Skripsi, S1 thesis, STIE Indonesia Banking School. STIE Indonesia Banking School, Jakarta. http://repository.ibs.ac.id/id/ eprint/6910

Raab C., Richard J. & Székely I. (2015), „Megfigyelés és reziliencia elméletben és gya korlatban”, Replika, 94(5), 63-93.

Rethinam, G. S., & Ismail, M. (2008), “Constructs of quality of work life: A perspective of infoma tion and technology professionals”, European Journal of Social Sciences, 7, 58–70.

Robertson, I., & J. Flint-Taylor, J. (2008), “Leadership, psychological well-being and or ganisational outcomes”, In Cartwright, S. & Cooper, C. (Eds), The Oxford handbook on or ganisational well-being. Robertson Cooper Ltd., Manchester, 159-179. https://doi.org/10.1093/ oxfordhb/9780199211913.003.0008

Seligman, M. E. P. (2011), Flourish: A visionary new understanding of happiness and well-being. Free Press, New York, https://doi.org/10.5860/ choice.48-7217

Seligman, M. E. P. (2018), “PERMA and the buil ding blocks of well-being”, The Journal of Positive Psychology, 13(4), 333-335. https://doi. org/10.1080/17439760.2018.1437466

Seligman, M. E., & Csíkszentmihályi, M. (2014), “Positive psychology: An introduction”, In Csikszentmihalyi, M. & Larson, R. (Eds.), Flow and the foundations of positive psycho logy. Chapter 18. Springer, Dordrecht, 279-298. https://doi. org/10.1007/978-94-017-9088-8

Spector, P. E. (1997), Job satisfaction: application, assessment, causes, and consequences. Sage, London.

Sypniewska, B. (2014), „Evaluation of factors influencing job satisfaction”, Contemporary Economics, 8(1), 57-72. https://doi. org/10.5709/ CE.1897-9254.131

Venczel-Szakó T., Sipos N., & Bankó Z. (2023), „Munkavállalói elégedettség a home offi ce-szal a COVID alatt és után”, Marketing & Menedzsment, 57(3), 47-57., https://doi. org/10.15170/mm.2023.57.03.05

Voydanoff, P. (2002), “Linkages between the work family interface and work, family, and indivi dual outcomes: An integrative model”, Journal of Family Issues, 23(1), 138–164. https://doi. org/10.1177/0192513x02023001007

White, I., & O’Hare, P. (2014), “From rhetoric to re ality: Which resilience, why resilience, and who se resilience in spatial planning?” Environment and Planning C: Government and Policy, 32(5), 934–950. https://doi.org/10.1068/c12117

Downloads

Megjelent

2025-11-17

Hogyan kell idézni

Juhász, G., Jarjabka, Ákos és Sipos, N. (2025) „A munkahelyi jóllét szerepe és jelentősége a Magyarországon működő társas vállalkozások körében folytatott pilot kutatás eredményei alapján”, Marketing & Menedzsment, 59, o. 41–51. doi: 10.15170/MM.2025.59.KSZ.01.04.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >> 

Hasonló cikkek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.