A megújuló energiaforrások használatával kapcsolatos felhasználói magatartás elemzése
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.03.03Kulcsszavak:
megújuló energiafelhasználás, tervezett viselkedés elmélete, attitűdök, viselkedési szándékAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A megújuló energia széleskörű elterjesztéséhez különösen fontos a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos magatartás megértése és modellezése. Tanulmányunk célja, a tervezett viselkedés elméletének (TPB) alkalmazásával a megújuló energia használatára irányuló szándék megértése a magyarországi lakossági felhasználók körében. A vizsgálatunkhoz az eredeti kutatási modell kiterjesztett változatát használtuk, mivel véleményünk szerint, a környezeti aggodalomnak jelentős szerepe van a használati szándék kialakulásában.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az adatgyűjtéshez 2022 novemberében és decemberében online felmérést végeztünk Magyarországon a 18 évnél idősebb lakosság körében. A 400 válaszadóból álló minta 56 százaléka nő, 44 százaléka pedig férfi, az átlagéletkor 41 év volt. A statisztikai elemzések elvégzéséhez SPSS-t használtunk, a modellben szereplő hipotézisek teszteléséhez – kovariancia-alapú strukturális egyenletmodellezés (CB-SEM) segítségével – pedig AMOS-t.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az elemzés eredményeként kijelenthetjük, hogy a lakossági felhasználók megújuló energiaforrások használatára vonatkozó szándékát közvetlenül és pozitívan befolyásolják a szubjektív normák és attitűdök, közvetve pedig - a megújuló energiával kapcsolatos attitűdökön keresztül - a környezeti aggodalom. A megújuló energia használatára irányuló viselkedési szándékra a szubjektív normák vannak a legerősebb hatással, viszont az észlelt viselkedéskontroll és a viselkedési szándék között nem volt szignifikáns kapcsolat.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A megújuló energia használatát népszerűsítő kampányok esetében a megújuló energiák társadalmi elfogadottságát érdemes hangsúlyozni. Ugyanakkor a kampánynak arra is törekednie kell, hogy felhívja a figyelmet a megújuló energiaforrások környezetre gyakorolt pozitív hatásaira, valamint az energiafüggőség és az energiahiány kezelésére. Ez a kutatás azon egyetemi oktatók és kutatók számára is hasznos, akiket érdekel a TPB alkalmazása a megújuló energia felhasználásával kapcsolatos egyéni döntéshozatal modellezésében. Cikkünk az eredeti TPB-modell kibővítését javasolja, és megerősítette a környezeti aggodalom közvetett szerepét, amelyet a megújuló energiaforrások használatára vonatkozó szándék meghatározásában betölt.
Hivatkozások
Abrahamse, W. (2019), „Energy Conservation”. In Encouraging Pro-Environmental Behaviour. Elsevier. 49–65.
Ács B. (2006), „A megújuló energia felhasználásának népszerűsítő eszközei”. Marketing & Menedzsment 40(1), 40–51.
Ajzen, I. (1985), „From Intentions to Actions: A Theory of Planned Behavior”. In Kuhl, J. & Beckmann, J. (eds), Action Control. Berlin, Heidelberg: Springer Berlin Heidelberg. 11–39.
Ajzen, I. (1991), „The Theory of Planned Behavior”. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 50(2), 179–211. https://doi.org/10.1016/0749-5978(91)90020-T
Alam, S. S., Nik Hashim, N. H., Rashid, M., Omar, N. A., Ahsan, N. & Ismail, D. (2014), „Small-Scale Households Renewable Energy Usage Intention: Theoretical Development and Empirical Settings”. Renewable Energy, 68, 255–63. https://doi.org/10.1016/j.renene.2014.02.010
Albarracin, D., Johnson, B. T., & Zanna, M. P. (eds) (2014), The Handbook of Attitudes. Psychology Press.
Ari, Mr A., Arregui, N., Black, S., Celasun, O., Iakova, D. M., Mineshima, A., Mylonas, V., Parry, I. W. H., Teodoru, J., & Zhunussova, K. (2022), “Surging Energy Prices in Europe in the Aftermath of the War: How to Support the Vulnerable and Speed up the Transition Away from Fossil Fuels”. IMF Working Papers.
Ateş, H. (2020), „Merging Theory of Planned Behavior and Value Identity Personal Norm Model to Explain Pro-Environmental Behaviors”. Sustainable Production and Consumption, 24, 169–80. https://doi.org/10.1016/j.spc.2020.07.006
Bamberg, S. (2003), “How Does Environmental Concern Influence Specific Environmentally Related Behaviors? A New Answer to an Old Question”. Journal of Environmental Psychology, 23(1), 21–32. https://doi.org/10.1016/S0272-4944(02)00078-6
Bentler, P. M., & Bonett. D. G. (1980), “Significance Tests and Goodness of Fit in the Analysis of Covariance Structures.” Psychological Bulletin, 88(3), 588–606. https://doi.org/10.1037/0033-2909.88.3.588
Carette, R. (2024), „What Worries the World - April 2024”.
Dinya L., Domán Sz., Fodor M., és Tamus A. (2006), „Az alternatív energiaforrások lakossági megítélése”. Marketing & Menedzsment, 40(4), 49–54.
European Commission (2021), „»Fit for 55«: Delivering the EU’s 2030 Climate Target on the Way to Climate Neutrality”. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52021DC0550&from=EN
European Commission (2022a), „REPowerEU Plan”. https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:fc930f14-d7ae-11ec-a95f-01aa75ed71a1.0001.02/DOC_1&format=PDF
European Commission (2022b), „EU Solar Energy Strategy”. https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:516a902d-d7a0-11ec-a95f-01aa75ed71a1.0001.02/DOC_1&format=PDF
European Commission (2023), „Recovery and Resilience Facility: Two Years on A Unique Instrument at the Heart of the EU’s Green and Digital Transformation”. https://commission.europa.eu/system/files/2023-02/COM_2023_99_1_EN.pdf
Eurostat (2024), „Electricity prices for household consumers - bi-annual data (from 2007 onwards)”. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/product/page/NRG_PC_204
Fishbein, M., & Ajzen, I. (1975), Belief, attitude, intention, and behavior: an introduction to theory and research. Reading, Mass: Addison-Wesley Pub. Co.
Fornell, Claes, & Larcker, D. F. (1981). “Evaluating Structural Equation Models with Unobservable Variables and Measurement Error”, Journal of Marketing Research, 18(1), 39. https://doi.org/10.2307/3151312
Gansser, O. A., & Reich, C. S. (2023), “Influence of the New Ecological Paradigm (NEP) and Environmental Concerns on pro-Environmental Behavioral Intention Based on the Theory of Planned Behavior (TPB)”. Journal of Cleaner Production, 382, 134629. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2022.134629
Hair, J. F. (eds) (2006), Multivariate data analysis. 6th ed. Upper Saddle River, N.J: Pearson Prentice Hall.
Hartmann, P., & Apaolaza-Ibáñez, V. (2012), “Consumer Attitude and Purchase Intention toward Green Energy Brands: The Roles of Psychological Benefits and Environmental Concern”. Journal of Business Research, 65(9), 1254–63. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2011.11.001
Jacobsson, S., & Lauber, V. (2006), “The Politics and Policy of Energy System Transformation—Explaining the German Diffusion of Renewable Energy Technology”. Energy Policy, 34(3), 256–76. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2004.08.029
Jakopánecz, E. (2013), „A magyar lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beállítottsága–országos megkérdezés eredményei”. https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/images/szervezet/intezetek/mti/jakopanecz_a_magyar_lakossag_megujulo_energiaforrasokkal_kapcsolatos_beallitottsaga_2013.pdf
Jhangiani, R., & Tarry, H. (2022), Principles of Social Psychology - 1st International H5P Edition. BCcampus.
Lambert. (2021), „Theory of Reasoned Action and Planned Behavior: Ultimate Guide”. How Communication Works. Elérés 2024. május 17. https://www.howcommunicationworks.com/blog/2021/1/5/2t2nwgf1wtehyutw4z1k5ozesvmr4w
Liobikienė, G., Dagiliūtė, R., & Juknys, R. (2021), „The Determinants of Renewable Energy Usage Intentions Using Theory of Planned Behaviour Approach”. Renewable Energy, 170, 587–94. https://doi.org/10.1016/j.renene.2021.01.152
Malkanthie, Asoka. 2015. Structural Equation Modeling with AMOS.
Marsh, H. W., Balla, J. R., & McDonald, R. P. (1988), “Goodness-of-Fit Indexes in Confirmatory Factor Analysis: The Effect of Sample Size.” Psychological Bulletin, 103(3), 391–410. https://doi.org/10.1037/0033-2909.103.3.391
Mueller, R. O., & Hancock, G. R. (2008), Best Practices in Quantitative Methods. SAGE Publications, Inc.
Németh, K. - Mezőfi, N. - Németh, K., - Péter, E. (2024), „Megújuló energiaforrások lakossági megítélése – egy magyarországi felmérés tapasztalatai”. Tér és Társadalom, 38(2), 50–70. https://doi.org/10.17649/TET.38.2.3526
Oosthuizen, A. M., Inglesi-Lotz, R., & Thopil, G. A. (2022), “The Relationship between Renewable Energy and Retail Electricity Prices: Panel Evidence from OECD Countries”. Energy, 238, 121790. https://doi.org/10.1016/j.energy.2021.121790
Pothitou, M., Hanna, R. F., & Chalvatzis, K. J. (2016), „Environmental Knowledge, pro-Environmental Behaviour and Energy Savings in Households: An Empirical Study”. Applied Energy, 184, 1217–29. https://doi.org/10.1016/j.apenergy.2016.06.017
Prete, M. I., Piper, L., Rizzo, C., Pino, G., Capestro, M., Mileti, A., Pichierri, M., Amatulli, C., Peluso, A. M., & Guido, G. (2017), “Determinants of Southern Italian Households’ Intention to Adopt Energy Efficiency Measures in Residential Buildings”. Journal of Cleaner Production, 153, 83–91. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.03.157
Qalati, S. A., Aktar Qureshi, N. A., Ostic, D., & Ali Sulaiman, M. A. B. (2022), “An Extension of the Theory of Planned Behavior to Understand Factors Influencing Pakistani Households’ Energy-Saving Intentions and Behavior: A Mediated–Moderated Model”. Energy Efficiency, 15(6), 40. https://doi.org/10.1007/s12053-022-10050-z
Sardianou, E., & Genoudi, P. (2013), “Which Factors Affect the Willingness of Consumers to Adopt Renewable Energies?” Renewable Energy, 57, 1–4. https://doi.org/10.1016/j.renene.2013.01.031
Schultz, P. W., Shriver, C. Tabanico, J. J., & Khazian, A. M. (2004), “Implicit Connections with Nature”. Journal of Environmental Psychology, 24(1), 31–42. https://doi.org/10.1016/S0272-4944(03)00022-7
Schumacker, R, & Lomax, R. (2012), A Beginner’s Guide to Structural Equation Modeling. Routledge.
Statista. 2023. „EU: Monthly Electricity Prices by Country 2023”. Statista. Elérés 2023. március 20. https://www.statista.com/statistics/1267500/eu-monthly-wholesale-electricity-price-country/
Stern, P. C., & Dietz, T. (1994), “The Value Basis of Environmental Concern”. Journal of Social Issues 50(3), 65–84. https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.1994.tb02420.x
Strazzera, E., & Statzu. V. (2017), “Fostering Photovoltaic Technologies in Mediterranean Cities: Consumers’ Demand and Social Acceptance”. Renewable Energy, 102, 361–71. https://doi.org/10.1016/j.renene.2016.10.056
Szeberényi, A., és Fűrész, Á. (2024), „A megújuló energiaforrások és az online kommunikáció lehetséges kapcsolatainak vizsgálata primer kutatási módszerrel”. Studia Mundi – Economica, 11(2), 29–42. https://doi.org/10.18531/sme.vol.11.no.2.pp.29-42
Tóth, A. - Bencs, P. (2023), „Megújuló energia átalakulását szabályozó rendelkezések”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 18(Különszám):503–13. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.kulonszam.503-513
Tóth, G. - Jáger, V. - Kovalszky, Zs. - Bóday, P. - Ádám, D. - Kincses, Á. (2023), „A magyarországi háztartások energiafogyasztásának jellemzői az orosz–ukrán háború árnyékában”. Statisztikai Szemle 101(2), 118–44. https://doi.org/10.20311/stat2023.02.hu0118
Törőcsik M., Németh P., Jakopánecz E., és Szűcs K.. 2014. „Megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében”. Marketing & Menedzsment, 48(Különszám), 89–101.
Trafimow, D., Krisstal D. K., Paschal Sheeran, C., Darwish, A-F. E., & Brown, J. (2010), “How Do People Form Behavioral Intentions When Others Have the Power to Determine Social Consequences?” The Journal of General Psychology, 137(3), 287–309. https://doi.org/10.1080/00221301003645210
United Nations (2022), Promotion and Protection of Human Rights in the Context of Climate Change.
Wang, B., Wang, X., Guo, D., Zhang, B., & Wang, Z. (2018), “Analysis of Factors Influencing Residents’ Habitual Energy-Saving Behaviour Based on NAM and TPB Models: Egoism or Altruism?” Energy Policy, 116, 68–77. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2018.01.055
World Economic Forum (2022), The Global Risks Report 2022. 17th ed. Geneva: World Economic Forum.
Xu, Q., X., Hwang, B-G., & Lu, Y. (2021), „Exploring the Influencing Paths of Behavior-Driven Household Energy-Saving Intervention – Household Energy Saving Option (HESO)”. Sustainable Cities and Society 71:102951. https://doi.org/10.1016/j.scs.2021.102951
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
