The Typology of Food Consumption in Hungary
Abstract
A magyarországi élelmiszerfogyasztásra az elmúlt másfél évtizedben az általános gazdasági fejlődés trendjei voltak meghatározóak, melyek jelentős és viszonylag hosszan tartó gazdasági visszaeséssel, valamint a piacgazdaságba történő áttérés nehézségeivel jellemezhetők. A gazdasági visszaesést számottevő infláció és főleg az utóbbi években erőteljes reáljövedelem visszaesés kísérte, ami az élelmiszerfogyasztás alakulásában éreztette hatását. A szabadon elkölthető jövedelemhányad a lakosság döntő részénél oly mértékben beszűkült, hogy bizonyos rétegek, csoportok az élelmiszerfogyasztás minőségi, sőt esetenként mennyiségi korlátozására is kényszerültek.
E folyamatok még jobban felerősítették azokat a trendeket, amelyek következtében jelentős elmaradás mutatkozik a nyugat-európai országokhoz viszonyítva az élelmiszerfogyasztás szerkezetében. A magasabb életszínvonalú, fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban az élelmiszerfogyasztási szokásokat három tendencia erősödése determinálja, nevezetesen: a minőségtudatosság, az egészségtudatosság és a kömyezettudatosság. Ezek a jelenségek új követelményeket támasztanak a mezőgazdasági alapanyagokkal, feldolgozási technológiákkal és a csomagolással szemben. Az élelmiszergazdaság szereplőitől, a kis, közepes és nagyobb vállalkozástól a belföldi piac stagnálása és az exportpiacok új, speciális igényeinek kielégítése újfajta üzletpolitikát, vállalati gondolkodásmódot igényel. Ezek a kihívások a marketingelmélet és -gyakorlat érdeklődését az élelmiszerfogyasztók indítékainak feltárása, valamint az elméletileg és módszertanilag megalapozott, gyakorlati szempontból hasznosítható élelmiszerfogyasztói típusok azonosítása felé irányították.
