Fenntarthatósági tudatosság mintázatai a felsőoktatásban: stakeholder-alapú szegmentáció a Pécsi Tudományegyetemen
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.03.04Kulcsszavak:
fenntartható egyetem, fenntarthatósági ismeretek;, tudatosság, stakeholder-szegmentáció, klaszterelemzésAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány célja – a Pécsi Tudományegyetem Sustainability Campus-projekt kérdőíves adatbázisára építve – annak feltárása, hogy a különböző egyetemi stakeholder csoportok milyen fenntarthatósági ismeretmintázatokkal jellemezhetők. A kutatás középpontjában nem az attitűdök vagy a fenntarthatósági viselkedés állnak, hanem a fenntarthatósági elköteleződésben első lépést jelentő, a fenntarthatósághoz kapcsolódó fogalmi, globális és intézményi ismeretek, vagyis a tudatosság (awareness) mérése és elemzése.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az elemzés hat stakeholder-csoportba (magyar hallgatók, nemzetközi hallgatók, dolgozók, oktatók/kutatók, partnerek és alumnik) sorolható 1677 válaszadó adataira épül. A fenntarthatósági tudatosság mérésére kilenc változó került bevonásra, amelyek a fenntarthatóság alapfogalmainak, a globális fenntarthatósági kereteknek, valamint a PTE fenntarthatósági stratégiájának ismertségét ragadják meg. A változók standardizálása után K-közepű klaszterelemzést végeztünk. A stakeholder-hovatartozás és a klasztertagság közötti kapcsolatot khi-négyzet-próbával, Monte Carlo becsléssel és Cramer-féle V-mutatóval elemeztük.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az elemzés négy, jól elkülöníthető fenntarthatósági tudatossági klasztert azonosított, amelyek az alábbi elnevezéseket kapták: az „Alapfogalmakban jártasak”, a „Kevéssé tájékozottak”, az „Átfogóan tájékozottak” és a „Fejleszthető köztesek” csoportját. Az eredmények alapján a stakeholder-hovatartozás szignifikánsan összefügg a klasztertagsággal. A nemzetközi hallgatók felülreprezentáltak a Kevéssé tájékozottak klaszterében, míg az oktatók/kutatók és a partneri szereplők nagyobb arányban jelennek meg az Átfogóan tájékozottak között.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Az eredmények alapján az egyetem, illetve a karok fenntarthatósági kommunikációja nem kezelhető egységes üzenetstruktúrával. A különböző stakeholder-csoportok eltérő információs igényekkel és tudásszintekkel rendelkeznek, ezért célzott, szegmentált kommunikációra van szükség. A nemzetközi hallgatók számára angol nyelvű, bevezető fenntarthatósági tájékoztatás, a magyar hallgatók számára az intézményi fenntarthatósági célok és programok láthatóbbá tétele, az oktatók, kutatók és partnerek esetében pedig részvételen és közös gondolkodáson alapuló bevonási formák javasolhatók.
Hivatkozások
Alshuwaikhat, H.M. and Abubakar, I. (2008), „An integrated approach to achieving campus sustainability: Assessment of the current campus environmental management practices”, Journal of Cleaner Production, 16(16), 1777–1785. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2007.12.002
Aung, P.N. and Hallinger, P. (2023), „Research on sustainability leadership in higher education: A scoping review”, International Journal of Sustainability in Higher Education, 24(3), 517–534. https://doi.org/10.1108/IJSHE-09-2021-0367
Carpenter, S., Takahashi, B., Lertpratchya, A. P. and Cunningham, C. (2016), „Greening the campus: A theoretical extension of the dialogic communication approach”, International Journal of Sustainability in Higher Education, 17(4), 520–539. https://doi.org/10.1108/IJSHE-02-2015-0036
Cogut, G., Webster, N.J., Marans, R.W. and Callewaert, J. (2019), „Links between sustainability-related awareness and behavior: The moderating role of engagement”, International Journal of Sustainability in Higher Education, 20(7), 1240–1257. https://doi.org/10.1108/IJSHE-09-2018-0161
Dabija, D.C., Postelnicu, C., Dinu, V. and Mihăilă, A. (2017), „Stakeholders’ perception of sustainability orientation within a major Romanian university”, International Journal of Sustainability in Higher Education, 18(4), 533–553. https://doi.org/10.1108/IJSHE-10-2015-0169
Dagiliūtė, R., Liobikienė, G. and Minelgaitė, A. (2018), „Sustainability at universities: Students’ perceptions from Green and Non-Green universities”, Journal of Cleaner Production, 181, 473–482. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2018.01.213
de Groot, L., Demeijer, F. A., Zweekhorst, M. and Urias, E. (2025), „Multi-stakeholder networks in the higher education context: A configurative literature review of university–community interactions”, Journal of Higher Education Policy and Management, 47(4), 490–508. https://doi.org/10.1080/1360080X.2025.2451445
Disterheft, A., Caeiro, S., Azeiteiro, U.M. and Leal Filho, W. (2015), „Sustainable universities - a study of critical success factors for participatory approaches”, Journal of Cleaner Production, 106, 11–21. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.01.030
Filho, L.W., Eustachio, J.H.P.P., Caldana, A.C.F., Will, M., Salvia, A. L., Rampasso, I.S., Anholon, R., Platje, J. and Kovaleva, M. (2020), „Sustainability leadership in higher education institutions: An overview of challenges”, Sustainability, 12(9), 3761. https://doi.org/10.3390/su12093761
Findler, F., Schönherr, N., Lozano, R. and Stacherl, B. (2019), „Assessing the impacts of higher education institutions on sustainable development—An analysis of tools and indicators”, Sustainability, 11(1), 59. https://doi.org/10.3390/su11010059
Gholami, H., Bachok, M. F., Saman, M. Z. M., Streimikiene, D., Sharif, S. & Zakuan, N. (2020). An ISM approach for the barrier analysis in implementing green campus operations: Towards higher education sustainability. Sustainability, 12(1), 363. https://doi.org/10.3390/su12010363
Kácha, O., Vintr, J. and Brick, C. (2022), „Four Europes: Climate change beliefs and attitudes predict behavior and policy preferences using a latent class analysis on 23 countries”, Journal of Environmental Psychology, 81, 101815. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2022.101815
Kéri, A. (2026), „Szilícium-völgy vagy Dél-Alföld? Hol elégedetlenebbek a nemzetközi hallgatók?”, Marketing & Menedzsment, 60(1), 41–52. https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.01.04
Lambrechts, W., Ghijsen, P.W.T., Jacques, A., Walravens, H., Van Liedekerke, L. and Van Petegem, P. (2018), „Sustainability segmentation of business students: Toward self-regulated development of critical and interpretational competences in a post-truth era”, Journal of Cleaner Production, 202, 561–570. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2018.07.303
Liu, X., Parsley, E. C. and Waliczek, T.M. (2026), „Awareness of campus sustainability initiatives: A comprehensive analysis using survey data”, International Journal of Sustainability in Higher Education, 27(10), 37–78. https://doi.org/10.1108/IJSHE-09-2024-0611
Lozano, R., Ceulemans, K., Alonso-Almeida, M., Huisingh, D., Lozano, F.J., Waas, T., Lambrechts, W., Lukman, R. and Hugé, J. (2015), „A review of commitment and implementation of sustainable development in higher education: Results from a worldwide survey”, Journal of Cleaner Production, 108, 1–18. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.09.048
Nagy, Sz. (2023), „Az egyetemi fenntarthatóság hallgatói észlelésének mérése”, Marketing & Menedzsment, 57(Különszám EMOK 2), 35–44. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.04
Nejati, M. & Nejati, M. (2013), „Assessment of sustainable university factors from the perspective of university students”, Journal of Cleaner Production, 48, 101–107. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2012.09.006
Neulinger, Á., Nagy, M.J., Petróczi, Zs., Kiss, G., Veress, T. és Lazányi, O. (2023), „Hogyan támogathatja a közösség a fenntarthatóbb életmódot? Egy részvételi kutatás tapasztalatai”, Marketing & Menedzsment, 57(1), 15–24. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.01.02
Niedlich, S., Bauer, M., Doneliene, M., Jaeger, L., Rieckmann, M. and Bormann, I. (2020), „Assessment of sustainability governance in higher education institutions - A systemic tool using a governance equalizer”, Sustainability, 12(5), 1816. https://doi.org/10.3390/su12051816
Pope, M., Hauke, E., Páczai, M., Pinar, B. and Stoclet, E. (2025), „Boundary crossing approaches through education, sustainability and communication”, in: Weder, F. (ed.), Strategic Sustainability Communication, CSR, Sustainability, Ethics & Governance, Springer, Cham, 387–403. https://doi.org/10.1007/978-3-031-89486-2_23
Ribeiro, J.M.P., Hoeckesfeld, L., Dal Magro, C.B., Favretto, J., Barichello, R., Lenzi, F. C., Secchi, L., de Lima, C. R.M. and de Andrade Guerra, J.B.S.O. (2021), „Green Campus Initiatives as sustainable development dissemination at higher education institutions: Students’ perceptions”, Journal of Cleaner Production, 312, 127671. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2021.127671
Sammalisto, K., Sundström, A. and Holm, T. (2015), „Implementation of sustainability in universities as perceived by faculty and staff - A model from a Swedish university”, Journal of Cleaner Production, 106, 45–54. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.10.015
Szabados, Y. (2012), „Fenntarthatóság a felsőoktatásban: a fenntarthatóságra való oktatás és következményei”, Marketing & Menedzsment, 46(1–2), 40–51. Elérhető: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/402 (elérés: 2026. május 15.)
Vámosi, K., Szőke, S. és Barizsné Hadházi, E. (2026), „Milyenek az egyetemi hallgatók attitűdjei a zöld növekedéssel kapcsolatban? Egy pilot tanulmány eredményei”, Marketing & Menedzsment, 60(1), 27–40. https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.01.03
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
