A munkavállalói élmény értelmezése a nemzetközi szakirodalomban
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.02.03Kulcsszavak:
emberi erőforrás menedzsment, munkavállalói élmény, elkötelezettségAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A cikk célja szisztematikus irodalomelemzés módszerével alátámasztani a munkavállalói élmény (EX) mint új(szerű) HR-trend kutatásának és szervezeti gyakorlatba történő implementálásának időszerűségét és jelentőségét, definiálni a munkavállalói élményt, rendszerezni az azzal összefüggésben vizsgált területeket, és meghatározni az EX főbb dimenzióit.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmányok specifikus irányú gyűjtése a Web of Science adatbázisban valósult meg. Keresőszóként az angol nyelvű „employee experience” (munkavállalói élmény) lett megadva, keresési kritériumként beállításra került, hogy a cikk címében vagy az absztraktjában minimum egy alkalommal jelenjen meg az employee experience kifejezés. A megadott feltételeknek 134 cikk felelt meg, amelyből 72 releváns tanulmány került feldolgozásra.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A munkavállalói élménnyel leginkább az üzleti tudományok és a munkapszichológia foglalkozik, s a legtöbb, témához szorosan kapcsolódó tanulmány 2020-ban vagy azt követően jelent meg. Az EX definíciójának legjelentősebb képviselői szerint a munkavállalói élmény számos aspektusból nehezen megközelíthető fogalom, egy olyan komplex jelenség, amely a munkavállalók és a munkahely közötti interakciókon alapul. A releváns cikkekben megjelenő kulcsszavak alapján három klaszter különíthető el – azaz három területtel
összefüggésben tárgyalták leginkább az EX-et –, ezek a vezetés, a jóllét és az elégedettség. A szerzők a munkavállalói élmény leggyakrabban előforduló komponenseit négy dimenzióba sorolták: munkakörnyezet, vezetés, munkavégzés jellege és interakciók minősége.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A munkavállalói élmény fejlesztése érdekében a szervezeteknek érdemes integrált, többdimenziós megközelítést alkalmazniuk, amely egyszerre fókuszál a munkakörnyezet javítására, a támogató és inspiráló vezetés kialakítására, valamint a munkavégzés minőségére és az interperszonális kapcsolatok erősítésére. Az élményalapú vállalatok ugyanis különös figyelmet fordítanak a szervezet tagjainak a munkahellyel kapcsolatos tapasztalataira, amely pozitív hatással lehet egyéni szinten az eredményes karrierút építésére és
dolgozói jóllétre, szervezeti szinten pedig a dolgozók megtartására, valamint a vállalati hatékonyságra és eredményességre.
Hivatkozások
Ahire, M. and Sinha, V. (2022), „After-COVID era: Workplace 4.0 as the new revolution of employee experience”, Cardiometry, 23, 272–282. https://doi.org/10.18137/cardiometry.2022.23.272282
Ásványi Zs., Sipos N., Bankó Z., Berke Gy. (2023), „Alkalmazottakkal kapcsolatban felmerülő problémák és lehetséges HR megoldások a magyar kkv-k körében a COVID-19 előtti és utáni időszakban”, Marketing & Menedzsment, 57(4), 46–55. https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.04.05
Bersin J., Flynn J., Mazor A. and Melian V. (2017), The employee experience: Culture, engagement, and beyond. https://www2.deloitte.com/insights/us/en/focus/human-capitaltrends/2017/improving-the-employee-experience-culture-engagement.html (letöltés ideje: 2025.05.13.)
Deloitte (2017), Global Human Capital Trends- Rewriting the rules for the digital age, Deloitte University Press, 2017. https://www.deloitte.com/content/dam/insights/articles/2017/hctrends_2017/dup-global-human-capital-trends-2017.pdf. (letöltés ideje: 2025.03.30.)
Emmett J., Komm A., Moritz S. and Schultz F. (2021), This time it’s personal: Shaping the ‘new possible’ through employee experience, McKinsey&Company, 2021. https://www.mckinsey.com/capabilities/people-and-organizational-performance/ourinsights/this-time-its-personal-shaping-the-new-possible-through-employee-experience#/ (letöltés ideje: 2024.05.18.)
Fu, X. and Ma, J. (2022), „Employees’ peak experience at work: Understanding the triggers and impacts”, Frontiers in Psychology, 13, https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.993448
IBM Smarter Workforce Institute (2016), The employee experience index: A new global measure of a human workplace and its impact, IBM Work Human Research Institute, 2016.
Itam, U. and Ghosh, N. (2020), „Employee Experience management. A New Paradigm Shift in HR Thinking”, International Journal of Human Capital and Information Technology Professionals, 11(2), 39–49. https://doi.org/10.4018/ijhcitp.2020040103
Kamarási V. és Mogyorósy G. (2015), „Szisztematikus irodalmi áttekintések módszertana és jelentősége. Segítség a diagnosztikus és terápiás döntésekhez”, Orvosi Hetilap, 156(38), 1523–1531. https://doi.org/10.1556/650.2015.30255
Kőmüves Z., Poór J., Karácsony P. (2022), „Vezetői motiváció a munkaerő-megtartás szolgálatában, különös tekintettel a dél-dunántúli régió kis- és középvállalkozásaira”, Marketing & Menedzsment, 56(2), 72–82. https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.02.07
Lee, M. and Kim, B. (2023), „Effect of employee experience on organizational commitment: Case of South Korea”, Behavioral Sciences, 13(7), 521. https://doi.org/10.3390/bs13070521
Lipkin, M. (2016), „Customer experience formation in today’s service landscape”, Journal of Service Management, 27(5), 678–703. https://doi.org/10.1108/josm-06-2015-0180
Ludike J. (2018), „Digital Employee Experience Engagement Paradox: Futureproofing Retention Practice: Theory, Research and Practice”, in: Coetzee, M., Potgieter I. L., Ferreira, N. (eds.) Psychology of Retention, Springer, 55–74. doi: 10.1007/978-3-319-98920-4_3
Mahadevan, J. and Schmitz, A. P. (2020), „HRM as an ongoing struggle for legitimacy: A Critical Discourse Analysis of HR Managers as ‘Employee-Experience Designers’”, Baltic Journal of Management, 15(4), 515–532. https://doi.org/10.1108/bjm-10-2018-0368
Morgan, J. (2017), The Employee Experience Advantage: How to Win the War for Talent by Giving Employees the Workspaces They Want, the Tools They Need, and a Culture They Can Celebrate, Wiley, 2017.
Pine B. J. II. and Gilmore J. H. (2019), The experience economy, with a new preface by the authors: Competing for customer time, attention, and money, Harvard Business Press, 2019.
Plaskoff, J. (2017), „Employee experience: the new human resource management approach”, Strategic HR Review, 16(3), 136–141. https://doi.org/10.1108/shr-12-2016-0108
PWC (2016), Employee experience and employee preferences. Managing these two areas could provide a solution for labour shortages www.pwc.com/hu/en/services/people_and_organisation/evp/evp_kiadvany_en.pdf (letöltés ideje: 2024.04.30.)
Raia, M. (2017), „Providing a better digital experience for employees”, Strategic HR Review, 16(2), 71–75. https://doi.org/10.1108/shr-01-2017-0004
Shenoy, V. and R. Uchil (2019), „Influence of Cultural Environment Factors in Creating Employee Experience and Its Impact on Employee Engagement: An Employee Perspective”, International Journal of Business Insights and Transformation, 11(2): 18–23.
Tang, L., Xie, Y. and Zhang, J. (2020), „Effective ways to enhance employee experience in human resource management of scientific research institutes”, in: 2018 IEEE 4th Information Technology and Mechatronics Engineering Conference (ITOEC), 801–804. https://doi.org/10.1109/itoec49072.2020.9141861
Wride, M. (2016), The definition of the employee experience. https://www.decision-wise.com/what-is-the-employee-experience (letöltés ideje: 2024.03.10.)
Yadav, M. and Vihari, N. S. (2021), „Employee experience: construct clarification, conceptualization and validation of a new scale”, FIIB Business Review, 12(3), 328–342. https://doi.org/10.1177/23197145211012501
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
