A különböző generációk sajtvásárlási szempontjainak összehasonlító vizsgálata Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.04.05Kulcsszavak:
sajtvásárlás, fogyasztói magatartás, generációkAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Jelen tanulmány célja, hogy a hazai felnőtt lakosság négy fő generációja körében vizsgálja a sajtvásárlási szempontokat a nemzedékek közötti lehetséges különbségekre fókuszálva. A sajtvásárlási szempontok megismerése és összehasonlítása a generációk vonatkozásában mind a nemzetközi mind a hazai szakirodalomban egyaránt hiányos, jelen vizsgálat ezt a kutatási rést szándékozik betölteni.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A vizsgálat módszere kérdőíves megkérdezés volt, a mintában olyan kitöltők szerepelhettek, akik hetente legalább egyszer vásárolnak egy olcsóbb sajtot, és havonta legalább egyszer vásárolnak egy drágábbat. A 901 fős mintát a legelterjedtebb generációs csoportosítás szerint a születési évük alapján besoroltuk a Baby boomer, X, Y és Z generációkba. A mintát nemre és generációra súlyoztuk, a Z generációban csak a 18 évnél idősebb felnőtteket vettük figyelembe mind a populáció, mind a minta esetében. Az elemzés során adatredukciós eljárást, a generációs csoportok közötti esetleges eltérések vizsgálatára pedig nemparaméteres próbákat alkalmaztunk.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A 22 sajtvásárlási szempont vizsgálata alapján a válaszadók elsősorban szubjektív megítélésüket, ízlésüket és a sajt árát veszik figyelembe sajtvásárláskor. A csomagolás, a márka és az eredet is fontos vásárlási szempontok. A generációs különbségeket elemezve megállapítottuk, hogy a szubjektív vásárlási szempontokra az X és Z generáció tagjai jelentősen jobban támaszkodnak, mint a Y és Baby boomer generáció képviselői. A termék eredete a fiatalok számára a legkevésbé fontos szempont, viszont a sajt árára ők a legérzékenyebbek.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Gyakorlati javaslataink a sajtok külső terméktulajdonságait érintik. Javasolt a márkaépítés erősítése, akárcsak a termék eredetének hangsúlyozása. A vizsgált védjegyek közül a hazai eredetet kommunikáló Magyar Termék védjegy alkalmazása javasolt. A legfiatalabbak még nem rendelkeznek kiforrott preferenciákkal, azonban érdemes figyelembe venni, hogy árérzékenységük mellett erősen támaszkodnak ízlésükre és korábbi tapasztalataikra. A standard minőséget lehetőleg alacsony áron biztosító gyártók hosszú távon támaszkodhatnak a fiatal vásárlókra, akik idővel majd a társadalom meghatározó fogyasztói rétegévé válhatnak.
Hivatkozások
Almli, V. L., Næs, T., Enderli, G., Sulmont-Rossé, C., Issanchou, S., & Hersleth, M. (2011), “Consumers’ acceptance of innovations in traditional cheese. A comparative study in France and Norway”. Appetite, 57(1), 110-120. https://doi.org/10.1016/j.appet.2011.04.009
Balogh, P. (2016), „A tejágazat helyzete, különös tekintettel a tej és tejtermék-fogyasztás alakulására”. Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 12(2), 29-38. https://journal.uni-mate.hu/index.php/etm/article/view/2179
Balsa-Budai, N., & Szakály, Z. (2021), „A fenntartható fogyasztói magatartás vizsgálata a tej és tejhelyettesítők piacán”. Tejgazdaság-Hungarian Dairy Journal, 78(1-2), 3-17. https://doi.org/10.34100/TEJGAZDASAGvol78iss1-2pp3-17
Bernabéu, R., Díaz, M., & Olmeda, M. (2010), “Origin vs organic in Manchego cheese: which is more important?”. British Food Journal, 112(8). https://doi.org/10.1108/00070701011067488
Boatto, V., Rossetto, L., Bordignon, P., Arboretti, R., & Salmaso, L. (2016). “Cheese perception in the North American market: Empirical evidence for domestic vs imported Parmesan”. British Food Journal, 118(7), 1747-1768. https://doi.org/10.1108/BFJ-09-2015-0315
Braghieri, A., Girolami, A., Riviezzi, A. M., Piazzolla, N., & Napolitano, F. (2014), "Liking of traditional cheese and consumer willingness to pay”. Italian Journal of Animal Science, 13(1), 3029. https://doi.org/10.4081/ijas.2014.3029
Chever, T., Renault, C., Renault, S., & Romieu, V. (2012), “Value of production of agricultural products and foodstuffs, wines, aromatised wines and spirits protected by a geographical indication (GI)”. AND International. Retrieved 2021.11.08., https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/32b62342-b151-4bf3-8ba8-18568f37f43b
Csepregi, A., & Pápai, M. (2023), „Merre tart az építőipari projektek vezetése az Y generáció előre törésével? Egy pilot tanulmány eredményei”. Marketing & Menedzsment, 57(2), 51-60. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.02.05
Darvasné, Ö., Székelyhidi, K., Felkai, B., & Szabó, D. (2014), „Az Európai Uniós és nemzeti élelmiszerminőség-rendszerek és védjegyek helyzete Magyarországon”. Agrárgazdasági Könyvek, Agrárgazdasági Kutató Intézet, 161.
Dias, C., & Mendes, L. (2018), “Protected designation of origin (PDO), protected geographical indication (PGI) and traditional speciality guaranteed (TSG): A bibiliometric analysis”. Food Research International, 103, 492-508. https://doi.org/10.1016/j.foodres.2017.09.059
Egyed, L., Székely, B. O., & Szakály, Z. (2006), „Innováció és marketing a sajtok piacán-új termékek, új csatornák fejlesztése egy családi tejfeldolgozó üzem példáján”. Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 3(1), 65-70. https://journal.uni-mate.hu/index.php/etm/article/view/31
Fehér, A., & Szakály, Z. (2013), „Az online marketing lehetőségei a tejszektorban - A közösségi háló szerepe”. Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 9(1), 57-64. https://journal.uni-mate.hu/index.php/etm/article/view/136
Fehér, A., & Szakály, Z. (2018), „A hazai tejszektor online marketing lehetőségei”. Tejgazdaság-Hungarian Dairy Journal, 75(1), 55-65. https://doi.org/10.34100/TEJGAZDASAGvol75iss1pp55-65
Harsányi, D., Zarándné Vámosi, K., & Hlédik, E. (2023), „Az egyes generációk borfogyasztási szokásainak vizsgálata Magyarországon”. Vezetéstudomány, 54(7-8), 44-57. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.07-08.04
Kovács, K. (2016), „A hazai tejtermelő tehenészetek gazdasági hatékonyságának vizsgálata” PhD értekezés. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/224533/Kovacs_Krisztian_ertekezes_titkositott.pdf?sequence=2&isAllowed=y
Krystallis, A., & Ness, M. (2005), “Consumer preferences for quality foods from a South European perspective: A conjoint analysis implementation on Greek olive oil”. International Food and Agribusiness Management Review, 8(1030-2016-82535), 62-91. https://doi.org/10.22004/ag.econ.8161
Kurz, C. J., Li, G., & Vine, D. J. (2019), “Are millennials different?” In Handbook of US consumer economics (pp. 193-232). Elsevier. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-813524-2.00008-1
Lakatos, E. S., Cioca, L.-I., Dan, V., Ciomos, A. O., Crisan, O. A., & Barsan, G. (2018), “Studies and investigation about the attitude towards sustainable production, consumption and waste generation in line with circular economy in Romania”. Sustainability, 10(3), 865. https://doi.org/10.3390/su10030865
Malhotra, N. K. (2016), Marketing research: An applied orientation, 7Th Edition. Pearson.
McCrindle, M., & Wolfinger, E. (2014), The abc of xyz. Understanding the Global Generations. McCrindle Research Pty Ltd.
Menozzi, D., Yeh, C.-H., Cozzi, E., & Arfini, F. (2022). Consumer preferences for cheese products with quality labels: The case of Parmigiano Reggiano and Comté. ANIMALS, 12(10), 1299. https://doi.org/10.3390/ani12101299
Mucha, L. (2024). A nemzeti eredetet kommunikáló élelmiszervédjegyek szerepe a magyar fogyasztók sajtvásárlási döntéseiben Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem.
Nájera, A. I., Nieto, S., Barron, L. J. R., & Albisu, M. (2021), “A Review of the Preservation of Hard and Semi-Hard Cheeses: Quality and Safety”. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(18), 9789. https://doi.org/10.3390/ijerph18189789
Pál, E., Törőcsik, M., & Jakopánecz, E. (2017), „Eltérő életkori lehatárolásokból adódó generációk értékeinek empirikus vizsgálata”. Marketing & Menedzsment, 51(3), 18-32.
Schröck, R. (2014), Valuing country of origin and organic claim: “A hedonic analysis of cheese purchases of German households”. British Food Journal, 116(7), 1070-1091. https://doi.org/10.1108/BFJ-12-2012-0308
Szabó-Szentgróti, E., Szigeti, O., Tóth, K., Borbély, C., & Szakály, Z. (2018), „Fogyasztói szokások vizsgálata kvantitatív módszerekkel a magyarországi tejtermékpiacon”. Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 14(2), 18–27. https://doi.org/10.33567/etm.2412
Szakály, Z., Horvát, A., Soós, M., Pető, K., & Szente, V. (2014). „A minőségre és származásra utaló jelölések szerepe a fogyasztói döntéshozatalban”. Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 10(1), 3-10.
Szakály, Z., Kiss, M., Gál, T., & Kovács, B. (2018), „Nemzetközi Piacszegmentáció a Tejtermékek Piacán (International Market Segmentation in Dairy Market)”. Tejgazdaság-Hungarian Dairy Journal, 75(1), 43-54. https://doi.org/10.34100/tejgazdasagvol75iss1pp43-54
Szakály, Z., Soós, M., Balsa-Budai, N., Kovács, S., & Kontor, E. (2020). The effect of an evaluative label on consumer perception of cheeses in Hungary. Foods, 9(5), 563. https://doi.org/10.3390/foods9050563
Szenderák, J., & Harangi-Rákos, M. (2018), „Tejágazati helyzetkép”. Tejgazdaság-Hungarian Dairy Journal, 75(2), 3-21. https://doi.org/10.34100/TEJGAZDASAGvol75iss2pp3-21
Székely, L. L. (2020). A generációs elméletek értelméről: A szocializáció nemzedékformálása. Szociológiai Szemle, 30(1), 107-114 https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2020.1.7
Tendero, A., & Bernabéu, R. (2005), “Preference structure for cheese consumers: a Spanish case study”. British Food Journal, 107(2), 60-73. https://doi.org/10.1108/00070700510579144
Totth, G., Kovács, I., Oravecz, T. É. M., & Mucha, L. (2019), „A védjegyek szerepe, és fogyasztóI megítélése”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 14(2), 215-236. https://doi.org/10.14232/jtgf.2019.2.215-236
Tulgan, B. (2016), Not everyone gets a trophy: How to manage the millennials. John Wiley & Sons.
Online források
Online references
Agrárminisztérium. (2023), Földrajzi árujelzők. https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok (Utolsó letöltés: 2023.12.20.)
Központi Statisztikai Hivatal. (2022), Népesség korév és nem szerint, január 1. https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0003.html (Utolsó letöltés: 2023.01.22.)
Statista, R. D. (2021), Per Capita Consumption of Cheese Worldwide, by Country in Kilograms in 2020. https://www.statista.com/statistics/527195/consumption-of-cheese-per-capita-worldwide-country/ (Utolsó letöltés: 2022.11.18.)
World Atlas. (2017), Countries Who Eat the Most Cheese. https://www.worldatlas.com/articles/countries-who-consume-the-most-cheese.html (Utolsó letöltés: 2023.12.20.)
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
