Környezettudatos fogyasztás a tömegessé válás útján: nemzetközi és hazai tapasztalatok

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.04.01

Kulcsszavak:

környezettudatos fogyasztás, mainstreaming, upscaling, PEB skála

Absztrakt

A KUTATÁS CÉLJA

A környezettudatos fogyasztói réteg kialakulása nagyban függ az ország társadalmi és gazdasági fejlettség szintjétől, illetve az adott régióban érvényes szabályozási környezettől. Kutatásunk célja annak megválaszolása, hol tart ma a környezettudatosság a tömegessé válás útján. Ehhez áttekintjük azokat az elméleti konstrukciókat (szivárgáselméletek és upscaling), amelyek támogatják a terjedési jelenségek megértését, továbbá a szabályozási környezet hatását és a fenntartható fogyasztás terjedésére rámutató szakirodalmi tapasztalatokat. Összehasonlító elemzésünkben bemutatjuk empirikus eredményeink révén, hogy idővel miként alakult a környezettudatos attitűd és magatartás.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Kutatássorozatunk első szakaszában, empirikus kutatásunkban online kérdőíves megkérdezést végeztünk 2023 májusában, és a PEB (Pro-Environmental Behaviour) skála alkalmazásával értelmeztük a környezettudatos viselkedés alakulását, összehasonlítva Nagy (2018) korábbi eredményeivel, hallgatói minta segítségével (N=110).

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Az eredmények alapján az újrahasznosítás, a szelektív gyűjtés és a környezethatékony termékek fogyasztása jellemző leginkább a mintánkra. A 2018-as eredményekkel történő összehasonlítás során eltérést tapasztaltunk a fogyasztáscsökkentés és lemondás, a keresletmódosítás, valamint a környezettudatos panasz és tiltakozás sorrendiségének tekintetében. Ugyanakkor az egyes magatartásminták szintjén alacsony elmozdulást mértünk.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A környezettudatos cselekvések között leginkább jellemzőek ma már széles körben elterjedtek, azok az életmódunk részévé váltak. A legkevésbé elterjedt cselekvések terjedésében a mélyebb elköteleződés és az aktív magatartás igénye jelenthet akadályt. Ezzel együtt is tanulmányunk arra hívja fel a figyelmet, hogy a zöld mainstreaming, vagyis az upscaling elkerülhetetlen, akkor is, ha a fogyasztók nem mindenáron választják a zöld alternatívákat, vagy mondanak le igényeikről. Eredményeink azért tekinthetők előremutatónak, mert a fenntartható fogyasztói magatartás terjedésének megértése központi szerepet játszik a környezeti problémák társadalmi megközelítésében bekövetkező paradigmaváltásokban.

 

Köszönetnyilvánítás: A TKP2021-NKTA-19 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Szerző életrajzok

Eszter Jakopánecz, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi kar Marketing és Turizmus Intézet

Adjunktus

Ágnes Neulinger, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet

Kutató

Beatrix Lányi, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet

Egyetemi docens

László Csóka, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet

Adjunktus

Hivatkozások

Augenstein, K., Bachmann, B., Egermann, M., et al. (2020), “From niche to mainstream: the dilemmas of scaling up sustainable alternatives”, GAIA-Ecological Perspectives for Science and Society, 29 (3), 143-147. https://doi.org/10.14512/gaia.29.3.3

Brávácz, I. (2013), „Egy primer kutatás eredményei a fogyasztói környezettudatosságról” Információs társadalom: Társadalomtudományi Folyóirat, 13(2), 68-76. https://doi.org/10.22503/inftars.XIII.2013.2.5

Budai-Balsa, N., Szakály, Z. (2023), „Fenntartható élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos fogyasztói megítélés feltárása netnográfiával”, Marketing & Menedzsment, 57(EMOK Különszám 1), 5-13. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.01.01

Csigéné Nagypál, N., Görög G. (2015), „A társadalmilag felelős fogyasztás egyes jellemzőinek vizsgálata egyetemi hallgatók körében.” Marketing & Menedzsment, 49(2), 3-18.

Defra (2006), Sustainable Consumption and Production: Encouraging Sustainable Consumption. http://www.sustainable-development.gov.uk/what/priority/consumption-production/ consumption.html, (letöltve: 2023. május 1.)

Dhir, A., Sadiq, M., Talwar, S., Sakashita, M. & Kaur, P. (2021), “Why do retail consumers buy green apparel? A knowledge-attitude-behaviour-context perspective”, Journal of Retailing and Consumer Services, 59, 1-11. https://doi.org/10.1016/j.jretconser.2020.102398

Ehnert, F., Frantzeskaki, N., Barnes, J., Borgström, S., Gorissen, L., Kern, F., Strenchock, L., Egermann, M. (2018), “The acceleration of urban sustainability transitions: A comparison of Brighton, Budapest, Dresden, Genk, and Stockholm”, Sustainability, 10(3), 612. https://doi.org/10.3390/su10030612

Eurobarometer (2017, 2019, 2021, 2023), Climate Change. Special Eurobarometer, European Comission

Gilg, A., Barr, S. & Ford, N. (2005), “Green consumption or sustainable lifestyles? Identifying the sustainable consumer”, Futures, 37, 481–504. https://doi.org/10.1016/j.futures.2004.10.016

Govindan, K. (2018), Sustainable consumption and production in the food supply chain: A conceptual framework. International Journal of Production Economics, 195, 419-431. https://doi.org/10.1016/j.ijpe.2017.03.003

Hofmeister-Tóth, Á., Kelemen, K., & Piskóti, M. (2011), “Environmentally Conscious Consumption Patterns in Hungarian Households”, Society and Economy in Central and Eastern Europe, 33, 51-68. https://doi.org/10.1556/SocEc.33.2011.1.6

Hofmesiter-Tóth Á., Kasza-Kelemen K., Pikóti M. (2013), „A környezetbarát fogyasztói magatartás motivációinak és pszichogérfiiai tényezők hatásainak vizsgálata Magyarországon”, Marketing & Menedzsment, 47(3), 34-42.

Jain, S., Singhal, S., Jain, N. K., & Bhaskar, K. (2020), “Construction and demolition waste recycling: Investigating the role of theory of planned behavior, institutional pressures and environmental consciousness”, Journal of Cleaner Production, 263, 121405. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.121405

Johnstone, M.-L. & Tan, L. P. (2015), “An exploration of environmentally-conscious consumers and the reasons why they do not buy green products”, Marketing Intelligence & Planning, 33(5), 804-825. https://doi.org/10.1108/MIP-09-2013-0159

Kovács, I. (2013), „Társadalmilag felelős fogyasztás vizsgálata”, Területi Statisztika, 53(4), 372–386.

Kovács, K. (2005), „A divatadaptáció dinamikus modellezése”, Vezetéstudomány, 36(12), 44-54.

Kruse, T., Dechezleprêtre, A., Saffar, R. & Robert, L. (2022), “Measuring environmental policy stringency in OECD countries: An update of the OECD composite EPS indicator”, OECD Economics Department Working Papers, No. 1703, OECD Publishing, Paris. https://doi.org/10.1787/18151973

Lányi, B., Jakopánecz, E., Csóka, L., Neulinger, Á. (2024), „Versengő szempontok a magyarok élelmiszer és háztartási cikk fogyasztásában: az árérzékenység és a környezettudatosság fontossága”, Vezetéstudomány, 55(1), 27-38. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.01.03

Majláth, M. (2009), „A környezetbarát terméktulajdonság fontossága a fogyasztói döntésekben Egy empirikus kutatás eredményei”, Vezetéstudomány, 40(2), 44-56.

Meffert, H. & Kirchgeorg, M. (1994), Grundlagen des Umweltschutzes aus wettbewerbsstrategischer Perspektive. Marktorientiertes Umweltmanagement. Verlag Gabler GmbH, Wiesbaden. 21-57.

Mishra, V. & Kulshreshtha, K. (2023), “Green product purchase decision: a conceptual model of factors influencing the decision of Indian consumers”, British Food Journal. under publication. https://doi.org/10.1108/BFJ-09-2022-0783

Mohr, I., Fuxman, L. & Mahmoud, A. B. (2022), “A triple-trickle theory for sustainable fashion adoption: the rise of a luxury trend”, Journal of Fashion Marketing and Management: An International Journal, 26(4), 640-660. https://doi.org/10.1108/JFMM-03-2021-0060

Nagy, Sz. (2012), „A társadalmi marketing aktuális kérdéseiről – A környezettudatos magatartás mozgatóerői”, Gazdaságtudományi Közlemények, 6(1), 69-83.

Nagy, Sz. (2018), „A környezettudatos cselekvések elemzése”, Vezetéstudomány, 49(10-11), 45-55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.10.04

Neulinger, A., Bársony, F., Gjorevska, N., Lazányi, O., Pataki, G., Takács, S. & Török, A. (2020), “Engagement and subjective well‐being in alternative food networks: The case of Hungary”, International Journal of Consumer Studies, 44(4), 306-315. https://doi.org/10.1111/ijcs.12566

Neulinger Á., Nagy M. J., Petróczi Zs., Kiss G., Veress T., Lazányi O. (2023), „Hogyan támogathatja a közösség a fenntarthatóbb életmódot? Egy részvételi kutatás tapasztalatai”, Marketing & Menedzsment, 57(1), 15-24. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.01.02

Piskóti, M. (2015), „A környezeti identitás szerepe a környezettudatos magatartásban – a mérési lehetőségek értékelése”, Vezetéstudomány, 46(5), 13-23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2015.05.02

Roberts, J. A. (1996), “Green consumers in the 1990s: Profile and implications for advertising”, Journal of Business Research, 36(3), 217–31. https://doi.org/10.1016/0148-2963(95)00150-6

Schneider M., Medgyesi M. (2020), Környezettel és környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági attitűdök változása Magyarországon. In.: Kolosi T., Szelényi I., Tóth I. Gy. (szerk.), Társadalmi Riport 2020, Budapest, 500-521.

Shea, L., Enghagen, L., Khullar, A. (2004), “Internet Diffusion of an E-Complaint”, Journal of Travel & Tourism Marketing, 17(2-3), 145-165, https://doi.org/10.1300/J073v17n02_12

Sziebig, O. J., Tóth, Z. B. (2022), „A klímaváltozás elleni globális küzdelem dimenziói”, In Sziebig, O. J., Tóth, Z. B. (szerk.), A klímaváltozás hatásaiból eredő kihívások, Válogatott tanulmányok a globális éghajlatváltozás jogi, politikai, gazdasági és társadalmi vonatkozásairól. Külügyi Műhely Alapítvány, Budapest – Pécs, 11-28.

Wind, D. E. (2004), Green consumer psychology and buying strategies. Prentice Hall

Online hivatkozások

Online references

BCG (2022), Achieving 'Mainstream Green' is Key in Accelerating Transition to a More Sustainable Economy. prnewswire.com, https://www.prnewswire.com/news-releases/achieving-mainstream-green-is-key-in-accelerating-transition-to-a-more-sustainable-economy-301631804.html (letöltve 2023.02.12.)

CAT (2021), The CAT Thermometer, Climate Action Tracker, https://climateactiontracker.org/global/cat-thermometer/ (letöltve: 2023.05.10.)

European Commission (2023), Corporate sustainability reporting. https://finance.ec.europa.eu/capital-markets-union-and-financial-markets/company-reporting-and-auditing/company-reporting/corporate-sustainability-reporting_en (letöltve: 2023.05.01.)

Európai Tanács (2023), Az európai zöld megállapodás. https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/green-deal/ (letöltve: 2023.05.01.)

GfK (2020), Europe’s green shoppers are increasing, despite lockdowns, https://discover.gfk.com/story/green-consumer-europe-2020/page/1, letöltve 2023. 04.27.

GfK (2023), Green abitions, golden opportunities. Sustainability in times of instability. GfK Consumer Panel Services, https://insights.cps.gfk.com/story/green-ambitions-golden-opportunities-sustainability-in-times-of-instability-free/page/1 (letöltve: 2023.05.01.)

Hvg.hu (2023), Csökkenti húskínálatát a Lidl, hvg.hu, 2023. február. 05., https://hvg.hu/gazdasag/20230205_Lidl_hus_kornyezettudatossag_zoldsegek (letöltve: 2023.05.01.)

Magyar Közlöny (2021), Az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról. 2021. évi 100. szám, https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/099a8b242a813150dad707d2f24e0916ed100603/megtekintes (letöltve: 2023.05.01.)

MNB (2022), A pénzügyileg tudatos háztartások környezetkímélőbb döntéseket hoznak. https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/csaladi-zold-penzugyek/zold-gazdalkodas-otthon/penzugyi-tervezes/a-penzugyileg-tudatos-haztartasok-kornyezetkimelobb-donteseket-hoznak (letöltve 2022. 09. 29.)

Mohu.hu (é.n.), Visszaváltási pontok - kereskedőknek. https://mohu.hu/visszavaltasi-rendszer (letöltve: 2023.05.01.)

NRC (2021), Fenntarthatóság: tudjuk, hisszük, csak nem akarjuk. nrc.hu, 2021.06.10. https://nrc.hu/nrc-hirek/nrc-kutatas-fenntarthatosag/ (letöltve 2023. 03. 31.)

Klm.nl (2022), KLM and Thalys make train travel more appealing to intercontinental and European transfer passengers, https://news.klm.com/klm-and-thalys-make-train-travel-more-appealing-to-intercontinental-and-european-transfer-passengers/ (letöltve: 2023.05.01.)

Wollmert, P. & Hobbs, A. (2022), How the EU’s new sustainability directive is becoming a game changer. EY, 1 Aug 2022, https://www.ey.com/en_gl/assurance/how-the-eu-s-new-sustainability-directive-is-becoming-a-game-changer (letöltve: 2023.05.01.)

Downloads

Megjelent

2024-05-27

Hogyan kell idézni

Jakopánecz, E., Neulinger, Ágnes, Lányi, B. és Csóka, L. (2024) „Környezettudatos fogyasztás a tömegessé válás útján: nemzetközi és hazai tapasztalatok”, Marketing & Menedzsment, 57(4), o. 5–14. doi: 10.15170/MM.2023.57.04.01.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek