Környezettudatos fogyasztás a tömegessé válás útján: nemzetközi és hazai tapasztalatok
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.04.01Kulcsszavak:
környezettudatos fogyasztás, mainstreaming, upscaling, PEB skálaAbsztrakt
A KUTATÁS CÉLJA
A környezettudatos fogyasztói réteg kialakulása nagyban függ az ország társadalmi és gazdasági fejlettség szintjétől, illetve az adott régióban érvényes szabályozási környezettől. Kutatásunk célja annak megválaszolása, hol tart ma a környezettudatosság a tömegessé válás útján. Ehhez áttekintjük azokat az elméleti konstrukciókat (szivárgáselméletek és upscaling), amelyek támogatják a terjedési jelenségek megértését, továbbá a szabályozási környezet hatását és a fenntartható fogyasztás terjedésére rámutató szakirodalmi tapasztalatokat. Összehasonlító elemzésünkben bemutatjuk empirikus eredményeink révén, hogy idővel miként alakult a környezettudatos attitűd és magatartás.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Kutatássorozatunk első szakaszában, empirikus kutatásunkban online kérdőíves megkérdezést végeztünk 2023 májusában, és a PEB (Pro-Environmental Behaviour) skála alkalmazásával értelmeztük a környezettudatos viselkedés alakulását, összehasonlítva Nagy (2018) korábbi eredményeivel, hallgatói minta segítségével (N=110).
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az eredmények alapján az újrahasznosítás, a szelektív gyűjtés és a környezethatékony termékek fogyasztása jellemző leginkább a mintánkra. A 2018-as eredményekkel történő összehasonlítás során eltérést tapasztaltunk a fogyasztáscsökkentés és lemondás, a keresletmódosítás, valamint a környezettudatos panasz és tiltakozás sorrendiségének tekintetében. Ugyanakkor az egyes magatartásminták szintjén alacsony elmozdulást mértünk.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A környezettudatos cselekvések között leginkább jellemzőek ma már széles körben elterjedtek, azok az életmódunk részévé váltak. A legkevésbé elterjedt cselekvések terjedésében a mélyebb elköteleződés és az aktív magatartás igénye jelenthet akadályt. Ezzel együtt is tanulmányunk arra hívja fel a figyelmet, hogy a zöld mainstreaming, vagyis az upscaling elkerülhetetlen, akkor is, ha a fogyasztók nem mindenáron választják a zöld alternatívákat, vagy mondanak le igényeikről. Eredményeink azért tekinthetők előremutatónak, mert a fenntartható fogyasztói magatartás terjedésének megértése központi szerepet játszik a környezeti problémák társadalmi megközelítésében bekövetkező paradigmaváltásokban.
Köszönetnyilvánítás: A TKP2021-NKTA-19 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Hivatkozások
Augenstein, K., Bachmann, B., Egermann, M., et al. (2020), “From niche to mainstream: the dilemmas of scaling up sustainable alternatives”, GAIA-Ecological Perspectives for Science and Society, 29 (3), 143-147. https://doi.org/10.14512/gaia.29.3.3
Brávácz, I. (2013), „Egy primer kutatás eredményei a fogyasztói környezettudatosságról” Információs társadalom: Társadalomtudományi Folyóirat, 13(2), 68-76. https://doi.org/10.22503/inftars.XIII.2013.2.5
Budai-Balsa, N., Szakály, Z. (2023), „Fenntartható élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos fogyasztói megítélés feltárása netnográfiával”, Marketing & Menedzsment, 57(EMOK Különszám 1), 5-13. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.01.01
Csigéné Nagypál, N., Görög G. (2015), „A társadalmilag felelős fogyasztás egyes jellemzőinek vizsgálata egyetemi hallgatók körében.” Marketing & Menedzsment, 49(2), 3-18.
Defra (2006), Sustainable Consumption and Production: Encouraging Sustainable Consumption. http://www.sustainable-development.gov.uk/what/priority/consumption-production/ consumption.html, (letöltve: 2023. május 1.)
Dhir, A., Sadiq, M., Talwar, S., Sakashita, M. & Kaur, P. (2021), “Why do retail consumers buy green apparel? A knowledge-attitude-behaviour-context perspective”, Journal of Retailing and Consumer Services, 59, 1-11. https://doi.org/10.1016/j.jretconser.2020.102398
Ehnert, F., Frantzeskaki, N., Barnes, J., Borgström, S., Gorissen, L., Kern, F., Strenchock, L., Egermann, M. (2018), “The acceleration of urban sustainability transitions: A comparison of Brighton, Budapest, Dresden, Genk, and Stockholm”, Sustainability, 10(3), 612. https://doi.org/10.3390/su10030612
Eurobarometer (2017, 2019, 2021, 2023), Climate Change. Special Eurobarometer, European Comission
Gilg, A., Barr, S. & Ford, N. (2005), “Green consumption or sustainable lifestyles? Identifying the sustainable consumer”, Futures, 37, 481–504. https://doi.org/10.1016/j.futures.2004.10.016
Govindan, K. (2018), Sustainable consumption and production in the food supply chain: A conceptual framework. International Journal of Production Economics, 195, 419-431. https://doi.org/10.1016/j.ijpe.2017.03.003
Hofmeister-Tóth, Á., Kelemen, K., & Piskóti, M. (2011), “Environmentally Conscious Consumption Patterns in Hungarian Households”, Society and Economy in Central and Eastern Europe, 33, 51-68. https://doi.org/10.1556/SocEc.33.2011.1.6
Hofmesiter-Tóth Á., Kasza-Kelemen K., Pikóti M. (2013), „A környezetbarát fogyasztói magatartás motivációinak és pszichogérfiiai tényezők hatásainak vizsgálata Magyarországon”, Marketing & Menedzsment, 47(3), 34-42.
Jain, S., Singhal, S., Jain, N. K., & Bhaskar, K. (2020), “Construction and demolition waste recycling: Investigating the role of theory of planned behavior, institutional pressures and environmental consciousness”, Journal of Cleaner Production, 263, 121405. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.121405
Johnstone, M.-L. & Tan, L. P. (2015), “An exploration of environmentally-conscious consumers and the reasons why they do not buy green products”, Marketing Intelligence & Planning, 33(5), 804-825. https://doi.org/10.1108/MIP-09-2013-0159
Kovács, I. (2013), „Társadalmilag felelős fogyasztás vizsgálata”, Területi Statisztika, 53(4), 372–386.
Kovács, K. (2005), „A divatadaptáció dinamikus modellezése”, Vezetéstudomány, 36(12), 44-54.
Kruse, T., Dechezleprêtre, A., Saffar, R. & Robert, L. (2022), “Measuring environmental policy stringency in OECD countries: An update of the OECD composite EPS indicator”, OECD Economics Department Working Papers, No. 1703, OECD Publishing, Paris. https://doi.org/10.1787/18151973
Lányi, B., Jakopánecz, E., Csóka, L., Neulinger, Á. (2024), „Versengő szempontok a magyarok élelmiszer és háztartási cikk fogyasztásában: az árérzékenység és a környezettudatosság fontossága”, Vezetéstudomány, 55(1), 27-38. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.01.03
Majláth, M. (2009), „A környezetbarát terméktulajdonság fontossága a fogyasztói döntésekben Egy empirikus kutatás eredményei”, Vezetéstudomány, 40(2), 44-56.
Meffert, H. & Kirchgeorg, M. (1994), Grundlagen des Umweltschutzes aus wettbewerbsstrategischer Perspektive. Marktorientiertes Umweltmanagement. Verlag Gabler GmbH, Wiesbaden. 21-57.
Mishra, V. & Kulshreshtha, K. (2023), “Green product purchase decision: a conceptual model of factors influencing the decision of Indian consumers”, British Food Journal. under publication. https://doi.org/10.1108/BFJ-09-2022-0783
Mohr, I., Fuxman, L. & Mahmoud, A. B. (2022), “A triple-trickle theory for sustainable fashion adoption: the rise of a luxury trend”, Journal of Fashion Marketing and Management: An International Journal, 26(4), 640-660. https://doi.org/10.1108/JFMM-03-2021-0060
Nagy, Sz. (2012), „A társadalmi marketing aktuális kérdéseiről – A környezettudatos magatartás mozgatóerői”, Gazdaságtudományi Közlemények, 6(1), 69-83.
Nagy, Sz. (2018), „A környezettudatos cselekvések elemzése”, Vezetéstudomány, 49(10-11), 45-55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.10.04
Neulinger, A., Bársony, F., Gjorevska, N., Lazányi, O., Pataki, G., Takács, S. & Török, A. (2020), “Engagement and subjective well‐being in alternative food networks: The case of Hungary”, International Journal of Consumer Studies, 44(4), 306-315. https://doi.org/10.1111/ijcs.12566
Neulinger Á., Nagy M. J., Petróczi Zs., Kiss G., Veress T., Lazányi O. (2023), „Hogyan támogathatja a közösség a fenntarthatóbb életmódot? Egy részvételi kutatás tapasztalatai”, Marketing & Menedzsment, 57(1), 15-24. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.01.02
Piskóti, M. (2015), „A környezeti identitás szerepe a környezettudatos magatartásban – a mérési lehetőségek értékelése”, Vezetéstudomány, 46(5), 13-23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2015.05.02
Roberts, J. A. (1996), “Green consumers in the 1990s: Profile and implications for advertising”, Journal of Business Research, 36(3), 217–31. https://doi.org/10.1016/0148-2963(95)00150-6
Schneider M., Medgyesi M. (2020), Környezettel és környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági attitűdök változása Magyarországon. In.: Kolosi T., Szelényi I., Tóth I. Gy. (szerk.), Társadalmi Riport 2020, Budapest, 500-521.
Shea, L., Enghagen, L., Khullar, A. (2004), “Internet Diffusion of an E-Complaint”, Journal of Travel & Tourism Marketing, 17(2-3), 145-165, https://doi.org/10.1300/J073v17n02_12
Sziebig, O. J., Tóth, Z. B. (2022), „A klímaváltozás elleni globális küzdelem dimenziói”, In Sziebig, O. J., Tóth, Z. B. (szerk.), A klímaváltozás hatásaiból eredő kihívások, Válogatott tanulmányok a globális éghajlatváltozás jogi, politikai, gazdasági és társadalmi vonatkozásairól. Külügyi Műhely Alapítvány, Budapest – Pécs, 11-28.
Wind, D. E. (2004), Green consumer psychology and buying strategies. Prentice Hall
Online hivatkozások
Online references
BCG (2022), Achieving 'Mainstream Green' is Key in Accelerating Transition to a More Sustainable Economy. prnewswire.com, https://www.prnewswire.com/news-releases/achieving-mainstream-green-is-key-in-accelerating-transition-to-a-more-sustainable-economy-301631804.html (letöltve 2023.02.12.)
CAT (2021), The CAT Thermometer, Climate Action Tracker, https://climateactiontracker.org/global/cat-thermometer/ (letöltve: 2023.05.10.)
European Commission (2023), Corporate sustainability reporting. https://finance.ec.europa.eu/capital-markets-union-and-financial-markets/company-reporting-and-auditing/company-reporting/corporate-sustainability-reporting_en (letöltve: 2023.05.01.)
Európai Tanács (2023), Az európai zöld megállapodás. https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/green-deal/ (letöltve: 2023.05.01.)
GfK (2020), Europe’s green shoppers are increasing, despite lockdowns, https://discover.gfk.com/story/green-consumer-europe-2020/page/1, letöltve 2023. 04.27.
GfK (2023), Green abitions, golden opportunities. Sustainability in times of instability. GfK Consumer Panel Services, https://insights.cps.gfk.com/story/green-ambitions-golden-opportunities-sustainability-in-times-of-instability-free/page/1 (letöltve: 2023.05.01.)
Hvg.hu (2023), Csökkenti húskínálatát a Lidl, hvg.hu, 2023. február. 05., https://hvg.hu/gazdasag/20230205_Lidl_hus_kornyezettudatossag_zoldsegek (letöltve: 2023.05.01.)
Magyar Közlöny (2021), Az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról. 2021. évi 100. szám, https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/099a8b242a813150dad707d2f24e0916ed100603/megtekintes (letöltve: 2023.05.01.)
MNB (2022), A pénzügyileg tudatos háztartások környezetkímélőbb döntéseket hoznak. https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/csaladi-zold-penzugyek/zold-gazdalkodas-otthon/penzugyi-tervezes/a-penzugyileg-tudatos-haztartasok-kornyezetkimelobb-donteseket-hoznak (letöltve 2022. 09. 29.)
Mohu.hu (é.n.), Visszaváltási pontok - kereskedőknek. https://mohu.hu/visszavaltasi-rendszer (letöltve: 2023.05.01.)
NRC (2021), Fenntarthatóság: tudjuk, hisszük, csak nem akarjuk. nrc.hu, 2021.06.10. https://nrc.hu/nrc-hirek/nrc-kutatas-fenntarthatosag/ (letöltve 2023. 03. 31.)
Klm.nl (2022), KLM and Thalys make train travel more appealing to intercontinental and European transfer passengers, https://news.klm.com/klm-and-thalys-make-train-travel-more-appealing-to-intercontinental-and-european-transfer-passengers/ (letöltve: 2023.05.01.)
Wollmert, P. & Hobbs, A. (2022), How the EU’s new sustainability directive is becoming a game changer. EY, 1 Aug 2022, https://www.ey.com/en_gl/assurance/how-the-eu-s-new-sustainability-directive-is-becoming-a-game-changer (letöltve: 2023.05.01.)
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
