Az élelmiszer-fogyasztói szokások változása a COVID-19 vírus megjelenéséhez kapcsolódóan Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.03.02Kulcsszavak:
fogyasztói magatartás, attitűd, élelmiszer-fogyasztás, marketing, COVID-19Absztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A COVID-19 pandémia kitörése és drasztikus terjedése gazdasági sokkhatást okozott, amely mérhető változásokat hozott a fogyasztói magatartásban is. A kutatás célja, hogy felmérje, hogy a pandémia milyen hatást gyakorolt a fogyasztói magatartásra, hogyan változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntési tényezőket.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
2020 március-áprilisában online kérdőíves felmérést végeztünk elsősorban közösségi média, levelezőlisták felhasználásával. A kapott minta 928 fős, nem reprezentatív. A kérdőív első szegmensében az élelmiszerválasztási döntéseket mértük fel. A második rész a járvány által bekövetkezett változásokra fókuszált, míg a harmadik részben a háttérváltozókat helyeztük el. A leíró statisztikai elemzésen túl kapcsolatvizsgálatot végeztünk elsősorban nem, életkor, foglalkozás, családnagyság, jövedelem alapján és kerestük a jellemző magatartási mintázatokat. Ezt követően javaslatokat fogalmaztunk meg a lehetséges marketing és kereskedelmi eszközökre vonatkozóan.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Kutatásunkban vizsgáltuk a fogyasztók élelmiszervásárlási magatartásában bekövetkező változásokat a veszélyhelyzet elrendelését követő 2-3 hétben. Mérhetően eltolódtak az arányok a beszerzés helyét illetően. A nagyobb bevásárlóközpontok helyett kisebb boltokat, piacokat választanak a fogyasztók nagyobb arányban. Csökkent a vásárlás gyakorisága, ugyanakkor nő az igény a pénzhelyettesítő fizetési eszközök alkalmazására. Még elsősorban a bankkártyás, hitelkártyás fizetés a leginkább elvárt, ugyanakkor az előre fizetés (átutalás), mobilfizetés és virtuális számlák iránti igény is megjelenik. Megnőtt az internetes beszerzési források szerepe, ami új eszközöket ad a kereskedők kezébe, például az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékoztatást illetően.
JAVASLATOK
Mivel a korábbi tapasztalatok fontos tényezőt jelentenek az élelmiszerek közötti döntés során, így a márkaépítés lényeges, illetve a marketingkommunikációnak a fogyasztók kockázatcsökkentését, a bizalom megteremtését kell szolgálnia.
A helyi termékek és termelők felértékelődése lehet hosszú távú is, így a kistermelőknek ezeket a lehetőségeket célzott kommunikációval, jó minőségű termékekkel és szolgáltatásokkal érdemes megalapozni.
A fogyasztók kockázatcsökkentésének fontos eszköze az élelmiszerbiztonság és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás, amelyben az érintett hatóságok is szerephez juthatnak, illetve a hiteles tájékoztatással, garanciákkal segíthetik a döntést.
