Tudják-e a hallgatók, hogy mennyit (nem) tudnak? – A Dunning–Kruger-hatás vizsgálata üzleti szakokon tanuló felsőoktatási szakképzéses hallgatók körében
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.03.01Kulcsszavak:
Dunning–Kruger-hatás, felsőoktatás, felsőoktatási szakképzés, önértékelésAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány célja Dunning–Kruger-hatás elemzése az üzleti felsőoktatási szakképzésben, illetve annak vizsgálata, hogy az önértékelés pontossága fejleszthető-e a felkészültség emelésével.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Feleltválasztásos vizsgatesztek eredményeit (N = 359) vetettük össze a hallgatók saját vizsga előtti és utáni becsléseivel, lineáris regressziós modellekben, kontroll változók szerepeltetése mellett.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A gyengébb teljesítményű hallgatók hajlamosabbak saját teljesítményüket felül- és egyben pontatlanabbul értékelni. A felkészültebb hallgatók hajlamosabbak korrigálni önértékelésüket a megszerzett tapasztalatok alapján. Ezt mind a vizsgák alatt, mind két vizsga között alátámasztottuk. Mindezekben nem találtunk különbséget a nemek között.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Eredményeink alapján mind a tesztírás maga, mind az alaposabb felkészülés csökkentette az önértékelési hibákat, ezért javasolható a tesztelés gyakoriságának növelése (évközi és/vagy próbatesztekkel).
Köszönetnyilvánítás: A tanulmány az EFOP3.6.3-VEKOP-16-2017-00007-"Tehetségből fiatal kutató" – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban projekt támogatásával készült.
Hivatkozások
Ahmad, Z., Mahmood K. (2021), "Do they perform what they perceive? Examining the IL skills of Pakistani Scientists", Library Philosophy and Practice (e-Journal) 6107, 1-20.
Baartman, L., Ruijs, L. (2011), „Comparing students' perceived and actual competence in higher vocational education”, Assessment & Evaluation in Higher Education, 36(4), 385-398. DOI: 10.1080/02602938.2011.553274
Bakó, M., Szilágyi, R., Ráthonyi, G. (2019), „Hallgatók táblázatkezelési ismerete – különbségek a vélt és valós tudás között. Információs Társadalom, 19(2), 86-107, DOI: 10.22503/inftars.XIX.2019.2.5.
Boud, D., Falchikov, N. (1989), „Quantitative studies of student self-assessment in higher education: a critical analysis of findings”, Higher Education, 18(5), 529-549. DOI: 10.1007/BF00138746
Christopher, K. I., Padmakumari, P., Herbert H. S. (2021), “Presence or absence of Dunning-Kruger effect: Differences in narcissism, general self-efficacy and decision-making styles in young adults”, Current Psychology. DOI: 10.1007/s12144-021-01461-9
Connor, M. C., Glass, B. H., Shultz, G. V. (2021), “Development of the NMR Lexical Representational Competence (NMR-LRC) Instrument As a Formative Assessment of Lexical Ability in 1H NMR Spectroscopy", Journal of Chemical Education, 98(9), 2786-2798. DOI: 10.1021/acs.jchemed.1c00332
Dunning, D., Heath, C., Suls, J. (2004), „Flawed self-assessment: implications for health, education, and the workplace”, Psychological Science in the Public Interest, 5(3), 69–106. DOI: 10.1111/j.1529-1006.2004.00018.x
Edwards, R. K., Kellner, K. R., Sistrom, C. L., Magyari, E. J. (2003), „Medical student self-assessment of performance on an obstetrics and gynecology clerkship”, American Journal of Obstetrics and Gynecology, 188(4), 1078–1082. DOI: 10.1067/mob.2003.249
Ehrlinger, J., Johnson, K., Banner, M., Dunning, D., Kruger, J. (2008), „Why the unskilled are unaware: further explorations of (absent) self-insight among the incompetent”, Organizational Behavior and Human Decision Processes, 105(1), 98–121. DOI: 10.1016/j.obhdp.2007.05.002
Eva, K. W., Cunnington, J. P.W., Reiter, H. I., Keane, D. R., Norman, G. R. (2004), “How Can I Know What I Don’t Know? Poor Self Assessment in a Well-defined Domain”, Advances in Health Sciences Education. 9(3), 211–224. DOI: 10.1023/B:AHSE.0000038209.65714.d4
Fitzgerald, J. T., White, C. B., Gruppen, L. D. (2003), „A longitudinal study of self-assessment accuracy”, Medical Education, 37(7), 645-649. DOI: 10.1046/j.1365-2923.2003.01567.x
Gignac, G. E. (2018), „Socially desirable responding suppresses the association between self-assessed intelligence and task-based intelligence”, Intelligence, 69, 50–58. DOI: doi.org/10.1016/j.intell.2018.05.003.
Gignac, G. E. (2022), "The association between objective and subjective financial literacy: Failure to observe the Dunning-Kruger effect", Personality and Individual Differences, 184(4), 111224. DOI: 10.1016/j.paid.2021.111224
Gignac, G. E., Zajenkowski, M. (2020), "The Dunning-Kruger effect is (mostly) a statistical artefact: Valid approaches to testing the hypothesis with individual differences data", Intelligence, 80, 101449. DOI: 10.1016/j.intell.2020.101449
Gonda T. (2022), „Observing the Dunning-Kruger Effect in the Results of Tourism Studies”, Journal of Environmental Management and Tourism, 13(6), 1551 - 1556. DOI: 10.14505/jemt.v13.6(62).03
Gottfried P. (2019), „A saját tudás túlértékelésének tendenciája utánpótláskorú labdarúgók körében”, Régiókutatás Szemle, 4(1), 40-46. DOI: 10.30716/RSZ/2019/1/4
Haun, D. E., Zeringue, A., Leach, A., Foley, A. (2000), „Assessing the competence of specimen-processing personnel”, Laboratory Medicine, 31(11), 633-637. DOI: 10.1309/8Y66-NCN2-J8NH-U66R
Jansen, R. A., Raferty, A. N., Griffiths, T. L. (2021), „A rational model of the Dunning-Kruger effect support insensitivity to evidence in low performers”, Nature Human Behaviour, 5(6), 756-763. DOI: 10.1038/s41562-021-01057-0
Karnilowicz, W. (2012), „A Comparison of Self-Assessment and Tutor Assessment of Undergraduate Psychology Students”, Social Behavior and Personality, 40(4), 591-604. DOI: 10.2224/sbp.2012.40.4.591
Kiss Zs., Barizsné H. E. (2017), „Felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók önértékelése”, International Journal of Engineering and Management Sciences / Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények, 2(4), 223-231. DOI: 10.21791/IJEMS.2017.4.19
Kiss Zs., Barizsné H. E., Máté D. (2017), „Advanced Level Vocational Training Students’ Self Assessment”, Network Intelligence Studies, 5(1), 25-32.
Kruger, J., Dunning, D. (1999), „Unskilled and unaware of it: How difficulties in recognizing one’s own incompetence lead to inflated self-assessments”, Journal of Personality and Social Psychology, 77(6), 1121-1134. DOI: 10.1037/0022-3514.77.6.1121
Kun A. I. (2016), „A comparison of self- vs. tutor assessment among Hungarian undergraduate business students”, Assessment & Evaluation in Higher Education, 41(3), 350-367. DOI: 10.1080/02602938.2015.1011602
Lynn, D. J., Holzer, C., O’Neill, P. (2006), „Relationships between self-assessment skills, test performance, and demographic variables in psychiatry residents”, Advances in Health Sciences Education, 11(1), 51–60. DOI: 10.1007/s10459-005-5473-4
Macdonald, A. (2004), „Student self-evaluation of coursework assignments: a route to better perception of quality”, Learning and Teaching in Higher Education, 1(1), 102–107.
McIntosh, R. D., Fowler, E. A., Lyu, T., Sala S. D. (2019), "Wise up: Clarifying the role of metacognition in the Dunning-Kruger effect", Journal of Experimental Psychology: General, 148(11), 1882-1897, DOI: 10.1037/xge0000579"
Muller, A., Sirianni, L. A., Addante, R. J. (2021), “Neural correlates of the Dunning–Kruger effect", European Journal of Neuroscience, 53(2), 460-484. DOI: 10.1111/ejn.14935
Nierenberg, E., Dahl, T. I. (2021), "Is information literacy ability, and metacognition of that ability, related to interest, gender, or education level? A cross-sectional study of higher education students", Journal of Librarianship and Information Science, 1(1), 1-13, DOI: 10.1177/09610006211058907
Osterhage, J. L. (2021), "Persistent miscalibration for low and high achievers despite practice test feedback in an introductory biology course", Journal of Microbiology and Biology Education, 22(2), 1-11. DOI: 10.1128/JMBE.00139-21
Ross, J. A. (2006), „The Reliability, Validity, and Utility of Self-Assessment”, Practical Assessment, Research & Evaluation, 11(10), 1-13. DOI: 10.7275/9wph-vv65
Sundström, A. (2005), „Self-assessment of knowledge and abilities: A literature study”, Educational measurements, 54, Umeå University, Umeå, Sweden.
Tremayne, K. S., Newbery, G., Tremayne, P., Nolan, K.A., (2021), “Can the Dunning-Kruger effect occur in the motor performance domain?", International Journal of Sport and Exercise Psychology, 19(3), 1-14. DOI: 10.1080/1612197X.2021.1929396
von Hoyer, J., Pardi, G., Kammerer, Y., Holtz, P. (2019), "Metacognitive judgments in searching as learning (SAL) Tasks: Insights on (Mis-) calibration, multimedia usage, and confidence", in: Ewerth, R., Dietze, S., Hoppe, A., Yu, R. (eds.), SALMM 2019 - Proceedings of the 1st International Workshop on Search as Learning with Multimedia Information, co-located with MM, New York, NY: Association for Computing Machinery, 3-10. DOI: 10.1145/3347451.3356730
Zell, E., Krizan, Z. (2014), „Do people have insight into their abilities? A metasynthesis”, Perspectives on Psychological Science, 9(2), 111–125. DOI: 10.1177/1745691613518075
Zhou, X., Jenkins, R., (2020), "Dunning–Kruger effects in face perception", Cognition, 203, 1-12 DOI: 10.1016/j.cognition.2020.104345
Zimmerman, B. J., Schunk, D. H. (2001), Self-regulated Learning and Academic Achievement: Theoretical Perspectives, Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum.
