Az imposztor szindróma munkaerő-piaci relevanciája
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.02.06Kulcsszavak:
imposztor szindróma, belső szorongás, munkateljesítmény, sikerélményAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A pszichológiában az imposztor szindróma egy kognitív torzulás, mely megakadályozza, hogy az egyén megélje a munkateljesítményéhez kapcsolódó sikerélményt. Az állapotot először 1978-ban azonosították Paulin Rose Clance és Suzanne Imes pszichológusok, akik kezdetben úgy gondolták, hogy ez főként egy nőket érintő jelenség. A későbbiekben végzett kutatások eredménye szerint viszont az imposztor-szindróma a munkavállalók mintegy 70 százalékát érinti a pályafutása során. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a jelenség a megkérdezett munkavállalók körében mennyire elterjedt, kiket érint és nem utolsó sorban, hogy milyen hatással van az egyén munkateljesítményére, előmenetelére. Szintén fontos célkitűzése a kutatásnak, hogy felmérjük mennyire hátráltató, vagy éppenséggel motiváló a szindróma hatása az egyéni munkateljesítményre.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Kutatásunk alapját egy 2022. márciusban végzett kérdőíves felmérés adta, amelyet magyar munkavállalók körében végeztünk. A kérdőívben megvizsgáltuk az imposztor szindróma nem, életkor és végzettségi szint alapján történő előfordulását a kitöltők körében. A kutatásban továbbá azt is felmértük, hogy ha a jelenség egy korábbi életszakaszban jelentkezett, akkor hány évesen, illetve hány év munkatapasztalatot követően múlt el, valamint, hogy a tapasztalt jelenség miként hatott az egyén munkateljesítményére. Az adatokat kereszttábla elemzéssel és statisztikai vizsgálatokkal értékeltük.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Összesített eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az imposztor szindróma a kutatásunkban résztvevő alanyok 86,4%-a esetében jelenleg is fennáll és mindössze 13,6%-uk érzi úgy, hogy megszűnt bizonyos kor elérése és szakmai tapasztalat megszerzését követően. A jelenség a mintában elsősorban felsősokú végzettséggel rendelkező nőket érinti, amely állandósult, jelenleg is fennálló belső szorongás érzését jelenti számukra. A szindróma intenzitása az életkor előre haladtával (és ezzel párhuzamosan a munkapasztalat növekedésével) csökkenhet és enyhe, mérsékelt hatást mutathat. A teljes mintában a tünetegyüttes alapvetően ösztönzőleg hat a teljesítményre és az életkor növekedésével csökken a jelenség teljesítményre gyakorolt blokkoló hatása.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatás eredményei hozzájárulhatnak az imposztor szindróma hazai előfordulásának részletesebb megismeréséhez, annak munkateljesítményre gyakorolt hatásának megértéséhez. További kutatási irányként a jövőben érdemes volna a mintaelemszámot növelve ágazat-, földrajzi/településnagyság, vezetői/nem vezetői munkakör specifikumokat meghatározni, valamint a pályájuk elején álló fiatal (25 év alatti) munkavállalók körében nagyobb számban megvizsgálni a jelenség előfordulásának jellemzőit.
Hivatkozások
Austin C. C., Clark E. M., Ross M. J., Taylor M. J. (2009), Impostorism as a mediator between survivor guilt and depression in a sample of African American college students. College Stud. J. 43 1094–1109.) https://scholar.google.com/scholar_lookup?journal=College+Stud.+J.&title=Impostorism+as+a+mediator+between+survivor+guilt+and+depression+in+a+sample+of+African+American+college+students.&author=C.+C.+Austin&author=E.+M.+Clark&author=M.+J.+Ross&author=M.+J.+Taylor&volume=43&publication_year=2009&pages=1094-1109& letöltve: 2022.04.28
Bernard D. L., Hoggard L. S., Neblett E. W., Jr. (2018), Racial discrimination, racial identity, and impostor phenomenon: a profile approach. Cultur. Divers. Ethnic Minor. Psychol. 24 51–61. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28414495/ letöltve: 2022.04.29
Chrisman, S., Pieper, W., Clance, P. R., Holland, C., & Glickauf-Hughes, C. (1995), Validation of the Clance Impostor Phenomenon Scale. Journal of Personality Assessment, 65(3), 456-467.
Clance, P. R., & Imes, S. (1978), The imposter phenomenon in high achieving women: Dynamics and therapeutic intervention. Psychotherapy: Theory, Research and Practice, 15(3), 241–247. https://doi.org/10.1037/h0086006
Cozzarelii, C., & Major B. (1990), Exploring the validity of the imposter phenomenon. Journal of Social and Clinical Psychology, 9, 401-417. Exploring the validity of the impostor phenomenon. - PsycNET (apa.org)
Harvey, J. C., & Katz, C. (1985), If I’m so successful, why do I feel like a fake? The impostor phenomenon. St. Martin’s Press. https://www.semanticscholar.org/paper/If-I%27m-So-Successful-Why-Do-I-Feel-Like-a-Fake%3A-The-Harvey/a831014c8eb085a9c4d715b6b139127d2501ef7a letöltve: 2022.04.28
Harvey, J. C., (1981), The imposter phenomenon an achievement: A failure to internalize success (Doctoral dissertation, Temple University). THE IMPOSTOR PHENOMENON AND ACHIEVEMENT: A FAILURE TO INTERNALIZE SUCCESS - ProQuest
Hoang, Q. (2013), The Impostor Phenomenon: Overcoming Internalized Barriers and Recognizing Achievements. The Vermont Connection, 34(1). https://scholarworks.uvm.edu/tvc/vol34/iss1/6 letöltve: 2022.04.28
Kolligian, Jr., J., Sternberg, R. J. (1991), Perceived fraudulence in young adults: Is there an “imposter syndrome”? Journal of Personality Assessment, 56(2), 308-326 Sci-Hub | Vélt csalás a fiatal felnőtteknél: létezik-e "imposztor szindróma"? Journal of Personality Assessment, 56(2), 308–326 | 10.1207/s15327752jpa5602_10
Kovács M. (2007), Nemi sztereotípiák, nemi ideológiák és karrier-aspirációk. Educatio (1) 99-114. https://epa.oszk.hu/01500/01551/00039/pdf/) letöltve: 2022.06.16
Lászlófi V. (2020), A rendszerváltás szociális reprezentációi a demokráciába vetett hit és a nemzettel való azonosulás tükrében. https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/286640 letöltve: 2022.06.16
Leary, M.R., Patton, K.M., Orlando, A. E., & Funk, W. (2000), The imposter phenomenon: Selfperceptions, reflected appraisals, and interpersonal strategies. Journal of Personality, 68(4), 725- 756. The Impostor Phenomenon: Self-Perceptions, Reflected Appraisals, and Interpersonal Strategies (xuebalib.com)
Neureiter, M., & Traut-Mattausch, E. (2016), An inner barrier to career development: Preconditions of the impostor phenomenon and consequences for career development. Frontiers in Psychology, 7, Article 48. https://psycnet.apa.org/record/2016-10257-001
Sanne Feenstra, Christopher T. Begeny, Michelle K. Ryan, Floor A. Rink, Janka I. Stoker, and Jennifer Jordan: Contextualizing the Impostor “Syndrome” 2020. (Published online 2020 Nov 13. doi: 10.3389/fpsyg.2020.575024 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7703426/) letöltve: 2022.04.25
Selye J. (1976), Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó.
Szél F. (2021), Akik a sikertől szoronganak. Magánkiadás. ISBN: 9786150125480
Tóthné Téglás, T. és Kelemen-Erdős, A. (2020), Pályakezdőkkel szembeni kompetenciaelvárások és mérésük, Marketing és Menedzsment, 54(1), o. 43–54. doi: 10.15170/MM.2020.54.01.04.
Vergauwe J., Wille B., Feys M., Fruyt F.& Anseel F. (2015), Fear of Being Exposed: The Trait-Relatedness of the Impostor Phenomenon and its Relevance in the Work Context Journal of Business and Psychology volume 30, pages565–581(2015) https://link.springer.com/article/10.1007/s10869-014-9382-5 letöltve: 2022.04.26
Young, V. (2011), The secret thoughts of successful women: Why capable people suffer from the impostor syndrome and how to thrive in spite of it. Crown Business. https://www.pdfdrive.com/the-secret-thoughts-of-successful-women-why-capable-people-suffer-from-the-impostor-syndrome-and-how-to-thrive-in-spite-of-it-d167791296.html letöltve: 2022.04.24
