Az önkormányzat szerepvállalása a gazdaságfejlesztésben

Absztrakt

A rendszerváltás óta eltelt időszak eseményei (a társadalmi-gazdasági életfolyamatai) olyan változásokat hoztak magukkal, amelyek teljesen új kereteket szabnak egy közösség életének megszervezése, egy település társadalma és vezetése számára. Sok, a régi rendszerre jellemző belső konfliktus feloldódott, soha nem tapasztalt társadalmi energiák szabadultak fel.
Ugyanakkor - ma ez már egyértelmű - a megváltozott helyzet új, eddig nem ismert kihívásokat, feszültségéig két generált.

     Gazdasági téren a hagyományos exportpiacok elvesztése, a belső piac radikális szűkülése, és - új jelenségként - a konkurencia megjelenése, „sokkolta" a régi struktúrákat, és vezetett ezek lebontásához. Az egymást követő, gyakran tömeges méretű elbocsátások a legkülönfélébb formában hoztak felszínre egy eddig ismeretlen jelenséget, a munkanélküliséget és a
vele járó társadalmi gondokat.

     A városgazdálkodás, városmenedzselés feltételei is teljesen megváltoztak. Megszűntek a közvetlen irányítási (beavatkozási) jogosultságok, ugyanakkor a válság szociális következményeinek kezelése önkormányzatifelelősséggé vált.

     Mindezekhez hozzáadódott egyre erősödő hatással az új, hosszú távon állandósuló kihívás, a Verseny, amely megindult a fejlesztési forrásokért az országok, az egyes régiók és a települések között.

     Az önkormányzatoknak egyre tudatosabban fel kell készülniük, hogy megfeleljenek ezeknek az új feltételeknek, kihívásoknak. Fel kell ismerniük és vállalniuk azt a szerepkört, amely a fontosságuknak megfelelő súlyt biztosítja számukra a gazdaságfejlesztési folyamatokban. Állandósuló versenyhelyzetben kell kezelniük egyidőben a válságot és a megújulást. Meg kell teremteniük, és folyamatosan fenn kell tartaniuk a település versenyképességét. Ez bonyolult és szakaszosan változó feladatok elvégzését és folyamatos vállalását igényli. Egyszer elért eredmények nem jelentenek örök garanciát a pályán maradáshoz.