Mainstreaming environmentally conscious consumption: international and Hungarian experiences
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.04.01Keywords:
environmentally conscious consumption, mainstreaming, upscaling, PEB scaleAbstract
THE AIM OF THE PAPER
The emergence of an environmentally aware consumer class depends to a large extent on the level of social and economic development of the country and the regulatory environment in the region. The aim of this research is to clarify the state of environmental awareness on the path to mainstreaming. To this end, we will review the theoretical constructs (trickle-up, -down and -accross theories and upscaling) that support our understanding of the diffusion phenomena, as well as the impact of the regulatory environment and the literature on the diffusion of sustainable consumption. Through our comparative primary analysis, we also show how environmentally conscious attitudes and behaviour have evolved over time in the Hungarian context.
METHODOLOGY
In the first phase of our empirical research, we conducted empirical research in May 2023 using an online questionnaire survey, based on a student sample (N=110) and interpreted the evolution of environmentally conscious behaviour using the PEB (Pro-Environmental Behavior) scale, compared to previous results of Nagy (2018).
MOST IMPORTANT RESULTS
Our results show that recycling, selective waste collection and the consumption of environmentally friendly products are the most common in our sample. Comparing with the 2018 results, we found a difference in the orders of reducing the consumption of traditional goods, adjusting demand, and environmentally conscious complaint and protest. However, we measured a small shift at the level of each type of behaviour.
RECOMMANDATION
Our results show that the most typical environmental behaviours are now widespread and part of our everyday life. The need for deeper commitment and active engagement may be a barrier to the spread of the least common actions. Even so, our study highlights that green mainstreaming, or upscaling, is inevitable, even if consumers do not necessarily choose green alternatives. Our results are forward-looking because an understanding of sustainable consumer behaviour is central to paradigm shifts in the way society approaches environmental problems.
Acknowledgments: Project no. TKP2021-NKTA-19 has been implemented with the support provided by the National Research, Development and Innovation Fund of Hungary, financed under the TKP2021-NKTA funding scheme’.
References
Augenstein, K., Bachmann, B., Egermann, M., et al. (2020), “From niche to mainstream: the dilemmas of scaling up sustainable alternatives”, GAIA-Ecological Perspectives for Science and Society, 29 (3), 143-147. https://doi.org/10.14512/gaia.29.3.3
Brávácz, I. (2013), „Egy primer kutatás eredményei a fogyasztói környezettudatosságról” Információs társadalom: Társadalomtudományi Folyóirat, 13(2), 68-76. https://doi.org/10.22503/inftars.XIII.2013.2.5
Budai-Balsa, N., Szakály, Z. (2023), „Fenntartható élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos fogyasztói megítélés feltárása netnográfiával”, Marketing & Menedzsment, 57(EMOK Különszám 1), 5-13. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.01.01
Csigéné Nagypál, N., Görög G. (2015), „A társadalmilag felelős fogyasztás egyes jellemzőinek vizsgálata egyetemi hallgatók körében.” Marketing & Menedzsment, 49(2), 3-18.
Defra (2006), Sustainable Consumption and Production: Encouraging Sustainable Consumption. http://www.sustainable-development.gov.uk/what/priority/consumption-production/ consumption.html, (letöltve: 2023. május 1.)
Dhir, A., Sadiq, M., Talwar, S., Sakashita, M. & Kaur, P. (2021), “Why do retail consumers buy green apparel? A knowledge-attitude-behaviour-context perspective”, Journal of Retailing and Consumer Services, 59, 1-11. https://doi.org/10.1016/j.jretconser.2020.102398
Ehnert, F., Frantzeskaki, N., Barnes, J., Borgström, S., Gorissen, L., Kern, F., Strenchock, L., Egermann, M. (2018), “The acceleration of urban sustainability transitions: A comparison of Brighton, Budapest, Dresden, Genk, and Stockholm”, Sustainability, 10(3), 612. https://doi.org/10.3390/su10030612
Eurobarometer (2017, 2019, 2021, 2023), Climate Change. Special Eurobarometer, European Comission
Gilg, A., Barr, S. & Ford, N. (2005), “Green consumption or sustainable lifestyles? Identifying the sustainable consumer”, Futures, 37, 481–504. https://doi.org/10.1016/j.futures.2004.10.016
Govindan, K. (2018), Sustainable consumption and production in the food supply chain: A conceptual framework. International Journal of Production Economics, 195, 419-431. https://doi.org/10.1016/j.ijpe.2017.03.003
Hofmeister-Tóth, Á., Kelemen, K., & Piskóti, M. (2011), “Environmentally Conscious Consumption Patterns in Hungarian Households”, Society and Economy in Central and Eastern Europe, 33, 51-68. https://doi.org/10.1556/SocEc.33.2011.1.6
Hofmesiter-Tóth Á., Kasza-Kelemen K., Pikóti M. (2013), „A környezetbarát fogyasztói magatartás motivációinak és pszichogérfiiai tényezők hatásainak vizsgálata Magyarországon”, Marketing & Menedzsment, 47(3), 34-42.
Jain, S., Singhal, S., Jain, N. K., & Bhaskar, K. (2020), “Construction and demolition waste recycling: Investigating the role of theory of planned behavior, institutional pressures and environmental consciousness”, Journal of Cleaner Production, 263, 121405. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.121405
Johnstone, M.-L. & Tan, L. P. (2015), “An exploration of environmentally-conscious consumers and the reasons why they do not buy green products”, Marketing Intelligence & Planning, 33(5), 804-825. https://doi.org/10.1108/MIP-09-2013-0159
Kovács, I. (2013), „Társadalmilag felelős fogyasztás vizsgálata”, Területi Statisztika, 53(4), 372–386.
Kovács, K. (2005), „A divatadaptáció dinamikus modellezése”, Vezetéstudomány, 36(12), 44-54.
Kruse, T., Dechezleprêtre, A., Saffar, R. & Robert, L. (2022), “Measuring environmental policy stringency in OECD countries: An update of the OECD composite EPS indicator”, OECD Economics Department Working Papers, No. 1703, OECD Publishing, Paris. https://doi.org/10.1787/18151973
Lányi, B., Jakopánecz, E., Csóka, L., Neulinger, Á. (2024), „Versengő szempontok a magyarok élelmiszer és háztartási cikk fogyasztásában: az árérzékenység és a környezettudatosság fontossága”, Vezetéstudomány, 55(1), 27-38. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.01.03
Majláth, M. (2009), „A környezetbarát terméktulajdonság fontossága a fogyasztói döntésekben Egy empirikus kutatás eredményei”, Vezetéstudomány, 40(2), 44-56.
Meffert, H. & Kirchgeorg, M. (1994), Grundlagen des Umweltschutzes aus wettbewerbsstrategischer Perspektive. Marktorientiertes Umweltmanagement. Verlag Gabler GmbH, Wiesbaden. 21-57.
Mishra, V. & Kulshreshtha, K. (2023), “Green product purchase decision: a conceptual model of factors influencing the decision of Indian consumers”, British Food Journal. under publication. https://doi.org/10.1108/BFJ-09-2022-0783
Mohr, I., Fuxman, L. & Mahmoud, A. B. (2022), “A triple-trickle theory for sustainable fashion adoption: the rise of a luxury trend”, Journal of Fashion Marketing and Management: An International Journal, 26(4), 640-660. https://doi.org/10.1108/JFMM-03-2021-0060
Nagy, Sz. (2012), „A társadalmi marketing aktuális kérdéseiről – A környezettudatos magatartás mozgatóerői”, Gazdaságtudományi Közlemények, 6(1), 69-83.
Nagy, Sz. (2018), „A környezettudatos cselekvések elemzése”, Vezetéstudomány, 49(10-11), 45-55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.10.04
Neulinger, A., Bársony, F., Gjorevska, N., Lazányi, O., Pataki, G., Takács, S. & Török, A. (2020), “Engagement and subjective well‐being in alternative food networks: The case of Hungary”, International Journal of Consumer Studies, 44(4), 306-315. https://doi.org/10.1111/ijcs.12566
Neulinger Á., Nagy M. J., Petróczi Zs., Kiss G., Veress T., Lazányi O. (2023), „Hogyan támogathatja a közösség a fenntarthatóbb életmódot? Egy részvételi kutatás tapasztalatai”, Marketing & Menedzsment, 57(1), 15-24. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.01.02
Piskóti, M. (2015), „A környezeti identitás szerepe a környezettudatos magatartásban – a mérési lehetőségek értékelése”, Vezetéstudomány, 46(5), 13-23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2015.05.02
Roberts, J. A. (1996), “Green consumers in the 1990s: Profile and implications for advertising”, Journal of Business Research, 36(3), 217–31. https://doi.org/10.1016/0148-2963(95)00150-6
Schneider M., Medgyesi M. (2020), Környezettel és környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági attitűdök változása Magyarországon. In.: Kolosi T., Szelényi I., Tóth I. Gy. (szerk.), Társadalmi Riport 2020, Budapest, 500-521.
Shea, L., Enghagen, L., Khullar, A. (2004), “Internet Diffusion of an E-Complaint”, Journal of Travel & Tourism Marketing, 17(2-3), 145-165, https://doi.org/10.1300/J073v17n02_12
Sziebig, O. J., Tóth, Z. B. (2022), „A klímaváltozás elleni globális küzdelem dimenziói”, In Sziebig, O. J., Tóth, Z. B. (szerk.), A klímaváltozás hatásaiból eredő kihívások, Válogatott tanulmányok a globális éghajlatváltozás jogi, politikai, gazdasági és társadalmi vonatkozásairól. Külügyi Műhely Alapítvány, Budapest – Pécs, 11-28.
Wind, D. E. (2004), Green consumer psychology and buying strategies. Prentice Hall
Online hivatkozások
Online references
BCG (2022), Achieving 'Mainstream Green' is Key in Accelerating Transition to a More Sustainable Economy. prnewswire.com, https://www.prnewswire.com/news-releases/achieving-mainstream-green-is-key-in-accelerating-transition-to-a-more-sustainable-economy-301631804.html (letöltve 2023.02.12.)
CAT (2021), The CAT Thermometer, Climate Action Tracker, https://climateactiontracker.org/global/cat-thermometer/ (letöltve: 2023.05.10.)
European Commission (2023), Corporate sustainability reporting. https://finance.ec.europa.eu/capital-markets-union-and-financial-markets/company-reporting-and-auditing/company-reporting/corporate-sustainability-reporting_en (letöltve: 2023.05.01.)
Európai Tanács (2023), Az európai zöld megállapodás. https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/green-deal/ (letöltve: 2023.05.01.)
GfK (2020), Europe’s green shoppers are increasing, despite lockdowns, https://discover.gfk.com/story/green-consumer-europe-2020/page/1, letöltve 2023. 04.27.
GfK (2023), Green abitions, golden opportunities. Sustainability in times of instability. GfK Consumer Panel Services, https://insights.cps.gfk.com/story/green-ambitions-golden-opportunities-sustainability-in-times-of-instability-free/page/1 (letöltve: 2023.05.01.)
Hvg.hu (2023), Csökkenti húskínálatát a Lidl, hvg.hu, 2023. február. 05., https://hvg.hu/gazdasag/20230205_Lidl_hus_kornyezettudatossag_zoldsegek (letöltve: 2023.05.01.)
Magyar Közlöny (2021), Az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról. 2021. évi 100. szám, https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/099a8b242a813150dad707d2f24e0916ed100603/megtekintes (letöltve: 2023.05.01.)
MNB (2022), A pénzügyileg tudatos háztartások környezetkímélőbb döntéseket hoznak. https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/csaladi-zold-penzugyek/zold-gazdalkodas-otthon/penzugyi-tervezes/a-penzugyileg-tudatos-haztartasok-kornyezetkimelobb-donteseket-hoznak (letöltve 2022. 09. 29.)
Mohu.hu (é.n.), Visszaváltási pontok - kereskedőknek. https://mohu.hu/visszavaltasi-rendszer (letöltve: 2023.05.01.)
NRC (2021), Fenntarthatóság: tudjuk, hisszük, csak nem akarjuk. nrc.hu, 2021.06.10. https://nrc.hu/nrc-hirek/nrc-kutatas-fenntarthatosag/ (letöltve 2023. 03. 31.)
Klm.nl (2022), KLM and Thalys make train travel more appealing to intercontinental and European transfer passengers, https://news.klm.com/klm-and-thalys-make-train-travel-more-appealing-to-intercontinental-and-european-transfer-passengers/ (letöltve: 2023.05.01.)
Wollmert, P. & Hobbs, A. (2022), How the EU’s new sustainability directive is becoming a game changer. EY, 1 Aug 2022, https://www.ey.com/en_gl/assurance/how-the-eu-s-new-sustainability-directive-is-becoming-a-game-changer (letöltve: 2023.05.01.)
