Drónos határmegfigyeléssel szembeni lakossági attitűdök vizsgálata

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.03.08.

Kulcsszavak:

Kulcsszavak: attitűdkutatás, közszolgálati célú drónfelhasználás, generációk, környezeti hatásvizsgálat modell

Absztrakt

A tanulmány célja

Tanulmányunk célja összegezni azokat a személyes jellemzőket és környezeti hatásokat, amelyek meghatározzák a közszolgálati drónokkal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A témában fellelhető nemzetközi kutatási eredményeket, és a módszertani szakirodalmat áttekintve adtuk meg azon környezeti hatásokat és egyéni tényezőket, amelyek vizsgálata elvezethet a lakosság drónokkal szembeni attitűdjének megértéséhez. Két kiemelt hatás, a felhasználási terület és a biztonságérzet, tekintetében pilot jelleggel vizsgálatot végeztünk a Nyugat-dunántúli lakosság körében, érintve a nemek és generációk közötti különbségeket.

 

Alkalmazott módszertan

Az alkalmazott módszertan szekunder és primer, kvantitatív online kérdőíves megkérdezés, ahol a válaszadók száma 502 fő volt. Az adatfelvétel 2023. szeptember-október történt. A minta reprezentálja a régió lakosságát nem és a vizsgált generációs csoportok szerint a KSH adatoknak megfelelően. A statisztikai módszerek közül kereszttábla elemzéseket, variancianalízist, főkomponens elemzést és faktorelemzést használtunk.

 

Legfontosabb eredmények

Tanulmányunkban összegeztük azokat a személyes jellemzőket és környezeti hatásokat, amelyek meghatározzák a közszolgálati drónokkal kapcsolatos lakossági attitűdöket. Primer kutatásunkból a környezeti hatásmodellben felvázolt tényezők közül a felhasználási területet (személytelen környezeti elem) és a biztonságérzetet (személyes jellemző) emeltük ki. A lakossági vélemények mentén különbséget tettünk bűnmegelőzési és mentési alkalmazási területek között és megállapítottuk, hogy a mentési alkalmazási módokat a válaszadók kevésbé értékelik nagyra a drónhasználat hasznosságának szempontjából. Generációk tekintetében a középgenerációk és a nők támogatóbbnak bizonyultak a drónalkalmazást illetően.

 

Gyakorlati javaslatok

Az egyes felhasználási területeket kapcsán jelentkező elvárt hasznosság és az ahhoz tartozó szervezetek által biztosított drónfelhasználási hatékonyság megítélése közötti különbségek arra utalnak, hogy lakossági szemléletformálás szükséges és elvárt a közcélú drónok alkalmazása során.

Köszönetnyilvánítás: Jelen publikáció a TKP2021-NVA-13 azonosítószámú projekt keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (jogutód: Kulturális és Innovációs Minisztérium) Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NVA pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Hivatkozások

B. Aydin (2019): Public acceptance of drones: knowledge, attitudes, and practice Technol. Soc., 59, Article 101180, 10.1016/j.techsoc.2019.101180E.

C. Del-Real - A.M. Díaz-Fernández (2021): Lifeguards in the sky: examining the public acceptance of beach-rescue drones. Technol. Soc., 64 (2021), Article 101502, 10.1016/j.techsoc.2020.101502 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0160791X20313051?via%3Dihub

E. Schroer-Merker - V. Westbrooke (2020): UK agricultural students' perceptions fundingof future technology use on-farm. 3rd INFER Symp, Agri-Tech Econ. Sustain. Futur, pp. 56-60. DOI: 10.22004/ag.econ.308134, https://ideas.repec.org/p/ags/haaewp/308134.html

Eagly, A. H., & Chaiken, S. (2007). The Advantages of an Inclusive Defi nition of Attitude. Social Cognition, 25(5), 582–602.

H. Eißfeldt - V. Vogelpohl - M. Stolz - A. Papenfuß - M. Biella - J. Belz - D. Kügler (2020): The acceptance of civil drones in Germany. CEAS Aeronaut. J., 11 (2020), pp. 665-676, 10.1007/s13272-020-00447-https://link.springer.com/article/10.1007/s13272-020-00447-w

H. Sabino – R. V.S. Almeida – L. Baptista de Moraes – W. Paschoal da Silva – R. Guerra – C. Malcher – D. Passos – F. G.O. Passos (2022): A systematic literature review on the main factors for public acceptance of drones. Technology in Society. Volume 71, November 2022, 102097. https://doi.org/10.1016/j.techsoc.2022.102097 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0160791X2200238X?via%3Dihub

Hofmeister-Tóth (2014): A fogyasztói magatartás alapjai, Akadémia Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 05 9889 7 https://mersz.hu/hivatkozas/dj241afma_160 (letöltés 2023. november 17.) https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0160791X17302725

Kohlman, D. (2018.): Forradalmak az attitűdkutatásban: a kognitív – kísérleti és társas konstruktivista kutatási programok összevetése. Magyar Pszichológiai Szemle, 2018, 73. 2/9. 315–344 DOI: 10.1556/0016.2018.73.2.9

Koloszár L. - Bednárik É. - Takáts A. (2023): User Experience Testing Methods: Conclusions from the Literature. Kézirat. Megjelenés alatt.

L.K.L. Tan - B.C. Lim - G. Park - K.H. Low - V.C.S. Yeo (2021): Public acceptance of drone applications in a highly urbanized environment. Technol. Soc., 64 (2021), Article 101462, 10.1016/j.techsoc.2020.101462 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0160791X20312653?via%3Dihub

L.K.L. Tan - B.C. Lim - G. Park - K.H. Low - V.C.S. Yeo (2021): Public acceptance of drone applications in a highly urbanized environment. Technol. Soc., 64, Article 101462, 10.1016/j.techsoc.2020.101462 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0160791X20312653?via%3Dihub

Mészáros, K., & Nyikos, B. R. (2022). A neuromarketing elméleti áttekintése és kutatási módszerei. Gazdaság és Társadalom, 15(2), 68–89. https://doi.org/10.21637/GT.2022.2.04

M. Sakiyama - T.D. Miethe - J.D. Lieberman - M.S.J. Heen - O. Tuttle (2017): Big hover or big brother? Public attitudes about drone usage in domestic policing activities. Security Journal, 30 (4) (2017), pp. 1027-1044 https://link.springer.com/article/10.1057/sj.2016.3

P. Finn (2011): Domestic Use of Aerial Drones by Law Enforcement Likely to Prompt Privacy Debate https://www.washingtonpost.com/national/domestic-use-of-aerial-drones-by-lawenforcement-likely-to-prompt-privacy-debate/2011/01/22/ABLD0MR_story.html

Pál, E., Törőcsik, M. és Jakopánecz, E. (2017) „Eltérő életkori lehatárolásokból adódó generációk értékeinek empirikus vizsgálata”, Marketing&Menedzsment 2017. 3. SZÁM, 51(3), o. 18–32. Elérhető: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/799 (Elérés: 2023. november 17.).

R.A. Clothier - D.A. Greer - D.G. Greer - A.M. Mehta (2015): Risk perception and the public acceptance of drones. Risk Anal., 35 (2015), pp. 1167-1183, 10.1111/risa.12330 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/risa.12330

Restás, Á. (2017): A drónok közszolgálati alkalmazásának lehetőségei. Új Magyar Közigazgatás 2017/3. sz.

Ross, L., & Nisbett, R. E. (1991). The person and the situation: Perspectives of social psychology. New York: McGraw-Hill.

Törőcsik, M. – Pál, E. (2015): Generációs kutatások tapasztalatai, Z generáció a kutatásokban. In: Törőcsik, M. (szerk.): A Z generáció magatartása és kommunikációja. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 10–32., 23.

Downloads

Megjelent

2025-11-04

Hogyan kell idézni

Bednárik, Éva, Takáts, A. és Mészáros, K. (2025) „Drónos határmegfigyeléssel szembeni lakossági attitűdök vizsgálata”, Marketing & Menedzsment, 59(3), o. 83–93. doi: 10.15170/MM.2025.59.03.08.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hasonló cikkek

<< < 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.