Évek nyomában: a gyógyszeres terápiás hűség időhorizontja
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.KSZ.01.04Kulcsszavak:
gyógyszeres adherencia, egészségügyi marketing, egészségmagatartás, betegviselkedésAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány azt vizsgálja, hogy miként formálja a diagnózis óta eltelt idő a krónikus betegek gyógyszeres adherenciáját. A gyógyszerszedéssel kapcsolatos anyagi nehézségek, valamint a gyógyszerszedés kellemetlenségének terápiás hűségre gyakorolt hatását feltételeztük. A direkt hatásokon felül vizsgáltuk, hogy az egyes hatások miként változnak az idő múlásával. Az eredményekkel elsődleges célunk a jobban időzített pácienskommunikáció elősegítése volt.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Keresztmetszeti, online, krónikus beteg panel-felmérés készült, 500 fő részvételével. A non-adherenciát a MARS-5, a megfizethetőséget az AFF-skála, a gyógyszerszedés kellemetlenségét egy 1–10-ig Likert-skála mérte. A hipotéziseket kétlépcsős hierarchikus regresszióval teszteltük: M1-ben a direkt hatásokat, M2-ben a diagnózis óta eltelt idő moderáló hatását vizsgáltuk.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Mindkét modellünk szignifikáns volt; M1 magyarázó ereje 25,5%, M2 esetében pedig 29,5%. A pénzügyi korlátok és a gyógyszerszedés kellemetlensége növelik a non adherenciát. Az idő moderátorként csökkenti a pénzügyi teher non-adherenciát erősítő hatását. A gyógyszerekkel kapcsolatos kellemetlenség hatását a non-adherens viselkedésre nem módosítja az idő.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A diagnózist követő korai szakaszban célzottan segíteni a pénzügyi adaptációt. 1) A megfizethetőségi akadályok enyhítését (támogatások, kisebb saját teher) prioritássá kell tenni, mert következetesen rontják az adherenciát, bár hatásuk idővel mérséklődik. 2) A „minimálisan megterhelő” gyógyszerelés előnyben részesítendő: egyszerűsített rend, ritkább adagolás, kevesebb napi bevétel, hiszen a kellemetlenség stabilan növeli a non-adherenciát és ez a hatása nem csökken az idővel sem. 3) A szolgáltatói gyakorlatban érdemes időalapú betegstratégiákat kialakítani (kezdeti „indító” támogatási csomag, majd fenntartó programok), mert az idő kontextuális moderátorként alakítja a hatásokat a páciensek gyógyszerszedési viselkedésének tekintetében.
Hivatkozások
ABC Project Team (2012), Ascertaining barriers for compliance: Policies for safe, effective, cost-effective use of medicines in Europe, Final report of the ABC Project.
Atella, V., Schafheutle, E., Noyce, P. & Hassell, K. (2005), „Affordability of Medicines and Patients??? Cost-Reducing Behaviour: Empirical Evidence Based on SUR Estimates from Italy and the UK”, Applied Health Economics and Health Policy, 4(1), 23–35. https://doi.org/10.2165/00148365-200504010-00005
Chakrabarti, S. (2014), „What’s in a name? Compliance, adherence and concordance in chronic psychiatric disorders”, World Journal of Psychiatry, 4(2), 30. https://doi.org/10.5498/wjp.v4.i2.30
Costa, F., Inês, T., Duarte-Ramos, F., Proença, L., Pedro, A., Furtado, C., da Silva, J. & Cabrita, J. (2016), „Effects of Economic Recession on Elderly Patients’ Perceptions of Access to Health Care and Medicines in Portugal”, International Journal of Clinical Pharmacy, 39. https://doi.org/10.1007/s11096-016-0405-3
Dillon, P., Smith, S. M., Gallagher, P. & Cousins, G. (2018), „Impact of financial burden, resulting from prescription co-payments, on antihypertensive medication adherence in an older publically insured population”, BMC Public Health, 18(1), 1282. https://doi.org/10.1186/s12889-018-6209-8
Ganguli, I. & Thakore, N. (2021), „Cost Conversations About Atrial Fibrillation Care – Who Is Talking the Talk?”, JAMA Network Open, 4(7), e2116670. https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2021.16670
Guo, J., Ma, J., Xu, M., Huang, X., Ding, Y., Zhu, L. & Zheng, W. (2025), „Exploring challenges to medication adherence aacmong young and middle-aged adults with coronary heart disease in China: A qualitative study”, Frontiers in Cardiovascular Medicine, 12, 1664013. https://doi.org/10.3389/fcvm.2025.1664013
Hamilton, J. E., Blanco, E., Selek, S., Wirfel, K. L., Bernstam, E. V., Velligan, D., Gudala, M. & Roberts, K. (2022), „Patient and Provider Perspectives on Medication Non-adherence Among Patients with Depression and/or Diabetes in Diverse Community Settings – A Qualitative Analysis”, Patient Preference and Adherence, Volume 16, 1581–1594. https://doi.org/10.2147/PPA.S328785
Horne, R., Chapman, S. C. E., Parham, R., Freemantle, N., Forbes, A. & Cooper, V. (2013), „Understanding Patients’ Adherence-Related Beliefs about Medicines Prescribed for Long-Term Conditions: A Meta-Analytic Review of the Necessity-Concerns Framework”, PLoS ONE, 8(12), e80633. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0080633
Hu, F., Warren, J. & Exeter, D. J. (2020), „Interrupted time series analysis on first cardiovascular disease hospitalization for adherence to lipid-lowering therapy”, Pharmacoepidemiology and Drug Safety, 29(2), 150–160. https://doi.org/10.1002/pds.4916
Kardas, P., Ágh, T., Dima, A., Goetzinger, C., Potočnjak, I., Wettermark, B. & van Boven, J. F. M. (2023), „Half a Century of Fragmented Research on Deviations from Advised Therapies: Is This a Good Time to Call for Multidisciplinary Medication Adherence Research Centres of Excellence?”, Pharmaceutics, 15(3), https://doi.org/10.3390/pharmaceutics15030933
Kotler, P., Shalowitz, J. & Stevens, R. J. (2008), Strategic Marketing for Health Care Organizations, Jossey-Bass–Wiley.
Kotler, P. & Clrake, R. N. (1987), Marketing for Health Care Organisations, Prentice-Hall, Inc.
KSH (2024), 4.1.1.24. A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezettek egyes betegségei. https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0024.html [utolsó letöltés: 2026.05.10.]
Limenh, L. W., Tessema, T. A., Simegn, W., Ayenew, W., Bayleyegn, Z. W., Sendekie, A. K., Chanie, G. S., Fenta, E. T., Beyna, A. T. & Kasahun, A. E. (2024), „Patients' Preference for Pharmaceutical Dosage Forms: Does It Affect Medication Adherence? A Cross-Sectional Study in Community Pharmacies”, Patient Preference and Adherence, 18, 753–766. https://doi.org/10.2147/PPA.S456117
Malhotra, N. K. & Simon, J. (szerk.) (2009), Marketingkutatás, Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt.
Mamaghani, E. A., Hasanpoor, E., Maghsoodi, E. & Soleimani, F. (2020), „Barriers to Medication Adherence among Hypertensive Patients in Deprived Rural Areas”, Ethiopian Journal of Health Sciences, 30(1). https://doi.org/10.4314/ejhs.v30i1.11
McHorney, C. A. & Spain, C. V. (2011), „Frequency of and reasons for medication non-fulfillment and non-persistence among American adults with chronic disease in 2008”, Health Expectations, 14(3), 307–320. https://doi.org/10.1111/j.1369-7625.2010.00619.x
Morrison, V. L., Holmes, E. A. F., Parveen, S., Plumpton, C. O., Clyne, W., De Geest, S., Dobbels, F., Vrijens, B., Kardas, P. & Hughes, D. A. (2015), „Predictors of self-reported adherence to antihypertensive medicines: A multinational, cross-sectional survey”, Value in Health: The Journal of the International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research, 18(2), 206–216. https://doi.org/10.1016/j.jval.2014.12.013
Nakata, C., Izberk-Bilgin, E., Sharp, L., Spanjol, J., Cui, A. S., Crawford, S. Y. & Xiao, Y. (2019), „Chronic illness medication compliance: A liminal and contextual consumer journey”, Journal of the Academy of Marketing Science, 47(2), 192–215. https://doi.org/10.1007/s11747-018-0618-1
Sabaté, E., Kisa, A., Nuño-Solinís, R. & Karkashian, C. (2003), ADHERENCE TO LONG-TERM THERAPIES: Evidence for action.
Schafheutle, E. I., Hassell, K. & Noyce, P. R. (2010), „Coping with prescription charges in the UK”, International Journal of Pharmacy Practice, 12(4), 239–246. https://doi.org/10.1211/0022357044995
Simon, J. (2010), Marketing az egészségügyben, Budapest: Akadémiai Kiadó.
Simon, J., Berezvai, Z., Kemény, I., Kun, Z. & Pusztai, T. (2024), Kvantitatív elemzési módszerek: SPSS használata a kutatási gyakorlatban, [E-könyv], Budapesti Corvinus Egyetem. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/10287/ [utolsó letöltés: 2026.05.10.]
Srivastava, K., Arora, A., Kataria, A., et al. (2013), „Impact of reducing dosing frequency on adherence to oral therapies: A literature review and meta-analysis”, Patient Preference and Adherence, 7, 419–434. https://doi.org/10.2147/PPA.S44646
Steffel, M., Williams, E. F. & Carney, S. (2022), „Empowering Consumers to Engage with Health Decisions: Making Medical Choices Feel Easy Increases Patient Participation”, Journal of the Association for Consumer Research, 7(2), 154–163. https://doi.org/10.1086/718455
Stremersch, S. & Van Dyck, W. (2009), „Marketing of the Life Sciences: A New Framework and Research Agenda for a Nascent Field”, Journal of Marketing, 73(4), 4–30. https://doi.org/10.1509/jmkg.73.4.004
Sunny, A. A., Iyer, R. S., Kumaran, S. G., Bunshaw, N. G., Shanmugham, K. & Govindaraj, U. (2020), „Affordability, availability and tolerability of anti-seizure medications are better predictors of adherence than beliefs: Changing paradigms from a low resource setting”, Seizure, 83, 208–215. https://doi.org/10.1016/j.seizure.2020.11.003
Tilson, H. H. (2004), „Adherence or Compliance? Changes in Terminology”, Annals of Pharmacotherapy, 38(1), 161–162. https://doi.org/10.1345/aph.1D207
Vermeire, E., Hearnshaw, H., Van Royen, P. & Denekens, J. (2001), „Patient adherence to treatment: Three decades of research. A comprehensive review”, Journal of Clinical Pharmacy and Therapeutics, 26(5), 331–342. https://doi.org/10.1046/j.1365-2710.2001.00363.x
Vrijens, B., De Geest, S., Hughes, D. A., Przemyslaw, K., Demonceau, J., Ruppar, T., Dobbels, F., Fargher, E., Morrison, V., Lewek, P., Matyjaszczyk, M., Mshelia, C., Clyne, W., Aronson, J. K., Urquhart, J. & Team, for the A. P. (2012), „A new taxonomy for describing and defining adherence to medications”, British Journal of Clinical Pharmacology, 73(5), 691–705. https://doi.org/10.1111/j.1365-2125.2012.04167.x
Wabe, N., Lee, A., Wechalekar, M., McWilliams, L., Proudman, S. & Wiese, M. (2019), „Factors associated with medication adherence in a longitudinal study of rheumatoid arthritis patients”, International Journal of Clinical Practice, 73(7), e13375. https://doi.org/10.1111/ijcp.13375
Zhu, M., Chakravarti, D. & Ni, J. (2022), „Emerging Marketing Research on Healthcare and Medical Decision Making: Toward a Consumer-Centric and Pluralistic Methodological Perspective”, Journal of the Association for Consumer Research, 7(2), 133–141. https://doi.org/10.1086/719268
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
