Motivációk a nem pénzügyi információk közzététele mögött – interjús kutatás a közérdeklődésre számot tartó szervezetek kommunikációjáról

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

A vállalkozások kommunikációja a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) információkról, többek között a nem pénzügyi jelentések közzétételével valósul meg. Ezek publikálása a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók egy részének a 2017-es üzleti évtől kezdődően kötelező az Európai Unióban. Jelen kutatásunk során e szabályozás hatását illetve azon magyar tőzsdén jegyzett cégek beszámolási gyakorlattal kapcsolatos motivációit és döntéseit vizsgáltuk, melyek a 2014/95/EU irányelv hatálya alá esnek. Tanulmányunk célja, hogy azonosítsuk a vállalkozások fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételének tartalmára és formájára ható tényezőket.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Kutatásunk során szakértői interjúkat készítettünk a jelentést tevő vállalatok kommunikációs szakembereivel, egy könyvvizsgálóval, és egy intézményi befektetővel. Minden interjúalanyunk munkájának szerves részét képezi a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati kommunikáció, vagy az adatok előállításáért felelősek, vagy azok felhasználóiként vannak jelen.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Az érintettek információs igényének szakirodalomban megfogalmazott motiváló szerepe igazolódott: kulcsszerepük elsősorban a befektetőknek, továbbá a munkavállalóknak illetve a fogyasztóknak van. A legismertebb standard a GRI (Global Reporting Initiative), a vállalkozások pedig számos értékelő ügynökség előírásait követik a jelentések összeállításakor. Az interjúkból kiderült, hogy a jelentéseket készítő gazdálkodók és az érintettek számára a megfelelő minőségű adatok előállítása és azok értékelése jelent kihívást, melynek legfőbb oka a nem pénzügyi információk sokszínűsége.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A nem pénzügyi információk sokszínűsége, és a szerteágazó kommunikációs formák miatt az érintettek számára nehézségekbe ütközik az egyes vállalatok nem pénzügyi teljesítményének összehasonlítása. A vállalkozások számára ezért valamelyik széleskörben elterjedt standard (pl.: GRI) használata javasolható. Az érintettek érdekeit szem előtt tartva a szabályalkotóknak megfontolásra javasoljuk, hogy egységes formát írjanak elő a jelentéstevő szervezeteknek.

Köszönetnyilvánítás: A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.