Az ügynökelmélet és a stewardship-elmélet integrálása a családi vállalkozások kutatásába – Szakirodalmi elemzés alapján
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.04.02Kulcsszavak:
ügynökelmélet, stewardship-elmélet, családi vállalkozás, menedzseri beágyazottságAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány célja, hogy irodalomkutatásra támaszkodva összefoglalja a családi vállalkozások elméleti kutatására nagy hatást gyakorolt két tudományos elmélet, az ügynökelmélet és a stewardship-elmélet legfontosabb, a családi vállalkozások szempontjából releváns megállapításait. További cél, hogy konkrét családi vállalkozás példákat hozzon arra, hogy a két elmélet elemeinek milyen gyakorlati megvalósulása lehetséges.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az alkalmazott módszer az ügynökelmélettel (agency theory) és a stewardship-elmélettel (stewardship theory), illetve a két elmélet családi vállalkozásokra történő adaptálásával foglalkozó nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése, melyet a definíciós kritériumok alapján családi vállalkozásként azonosítható vállalkozásokban megfigyelhető, a két elmélet főbb elemeire jellemző gyakorlati példák összegzése egészít ki.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A tanulmány legfontosabb eredménye, hogy a magyar nyelvű szakirodalomban még kevésbé vizsgált terület, az ügynökelmélet és a stewardship-elmélet családi vállalkozással kapcsolatos jellemzőit tekinti át. Az ügynökelmélet egyik kiinduló pontja, hogy a megbízó (tulajdonos) és az ügynök (menedzser) közötti kapcsolat jellegéből fakadóan ügynöki költségek (agency costs) keletkeznek. A tanulmány elméleti megállapításai segíthetnek annak megértésében, hogy milyen helyzetek eredményezhetnek ügynöki költségeket, és ezek miként csökkenthetők. Jelen vizsgálat nem érinti a két elmélet összes aspektusát és nem terjed ki az elméleti következtetések empirikus igazolására.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A családi vállalkozásokat jellemző tulajdonlási és vezetési minták jobb megértését segítheti elő annak vizsgálata, hogy tipikusan hogyan írhatóak le a családi vállalkozás tulajdonosa és vezetője, menedzsere közötti kapcsolatok, illetve, hogy az adott családi vállalkozás függvényében milyen tulajdonos-menedzser kapcsolat lehet optimális. A megállapítások kiindulásként szolgálhatnak a gyakorlatban a családi vállalkozások számára annak a stratégiai kérdésnek az eldöntésében, hogy milyen menedzsment struktúra illeszkedik jobban a vállalkozáshoz, mi az előnyösebb, ha a vezető ügynök-menedzserként vagy steward-menedzserként tevékenykedik.
Hivatkozások
Ács, G. (2016), BioTechUSA by Lévai testvérek. Forbes, (2), 20–26.
Anderson, R. C., & Reeb, D. M. (2003), Founding-Family Ownership and Firm Performance: Evidence from the S&P 500. Journal of Finance, 58(3), 1301–1327. https://doi.org/10.1111/1540-6261.00567
Bánáti, A. (2020), Ladó papa, próbáld meg a tengeri kajakot! Forbes, (2), 35–38.
Bánáti, A., & Tima, D. (2018), Száz év, három vezető. Forbes, (Különszám), 19–21.
Baros-Tóth, Á. (2022a), A családi vállalkozások hosszú élettartamának esélyei az évszázados japán családi vállalkozások tükrében. Tudásmenedzsment, 23(1), 155–167. https://doi.org/https://doi.org/10.15170/tm.2022.23.1.10
Baros-Tóth, Á. (2022b), Mi is az a családi vállalkozás? - A családi vállalkozások meghatározásának problematikája. Tudásmenedzsment, 23(2), 68–81. https://doi.org/10.15170/TM.2022.23.2.6
Becsky-Nagy, P., & Fazekas, B. (2015), Speciális kockázatok és kockázatkezelés a kockázatitőke-finanszírozásban. Vezetéstudomány, 46(3), 57–68.
Cano-Rubio, M., Fuentes-Lombardo, G., & Vallejo-Martos, M. C. (2017), Influence of the lack of a standard definition of “family business” on research into their international strategies☆. European Research on Management and Business Economics, 23(3), 132–146. https://doi.org/10.1016/j.iedeen.2016.10.002
Chrisman, J. J., Chua, J. H., Kellermanns, F. W., & Chang, E. P. C. (2007), Are family managers agents or stewards? An exploratory study in privately held family firms. Journal of Business Research, 60(10), 1030–1038. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2006.12.011
Chrisman, J. J., Chua, J. H., & Sharma, P. (2005), Trends and Directions in the Development of a Strategic Management Theory of the Family Firm. Entrepreneurship Theory & Practice, 29(5), 555–575. https://doi.org/https://doi.org/10.1111/j.1540-6520.2005.00098.x
Chua, J. H., Chrisman, J. J., & Sharma, P. (1999), Defining the family business by behavior. Entrepreneurship: Theory and Practice, 23(4), 19–39.
Davis, J. H., Schoorman, F. D., & Donaldson, L. (1997), Toward a stewardship theory of management. Academy of Management Review, 22(1), 20–47.
De Massis, A., Sharma, P., Chua, J. H., & Chrisman, J. J. (2012), Family Business Studies: An Annotated Bibliography. Northampton: Edward Elgar Publishing Inc.
Donaldson, L. (1990), The Ethereal Hand : Organizational Economics and Management Theory. Academy of Management Review, 15(3), 369–381. https://doi.org/https://doi.org/10.5465/amr.1990.4308806
Donaldson, L., & Davis, J. H. (1991), Stewardship Theory or Agency Theory: CEO Governance and Shareholder Returns. Australian Journal of Management, 16(1), 49–64. https://doi.org/https://doi.org/10.1177/031289629101600103
Eisenhardt, K. M. (1989), Agency Theory : An Assessment and Review. Academy of Management Review, 14(1), 57–74. https://doi.org/https://doi.org/10.2307/258191
Farkas, G., & Málovics, É. (2021), A gondoskodó elmélet megjelenése a családi vállalkozásokban. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 52(11), 45–56. https://doi.org/10 .14 26 7
Gamble, J. E. (2000), Management commitment to innovation and ESOP stock concentration. Journal of Business Venturing, 15(5–6), 433–447. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/S0883-9026(99)00037-3
Horváth, K. (2016), Szimbiotikus és parazita pénzkímélő technikák a hazai kkv-k körében. Marketing & Menedzsment, 50(1), 36–52. Retrieved from https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/910
Jensen, M. C., & Meckling, W. H. (1976), Theory of the firm: Managerial behavior, agency costs and ownership structure. Journal of Financial Economics, 3(4), 305–360. https://doi.org/10.4159/9780674274051-006
Kallmuenzer, A. (2015), Agency Theory and the Family Business. In M. Nordqvist, L. Melin, M. Waldkirch, & G. Kumeto (Eds.), Theoretical perspectives on family businesses (pp. 58–77). Cheltenham: Edward Elgar Publishing. https://doi.org/https://doi.org/10.4337/9781783479665.00011
Kása, R., Radácsi, L., & Csákné Filep, J. (2017), Családi vállalkozások Magyarországon. BGE Budapest Lab Working Paper Series, (4), 1–28.
Kassai, Á. (2020), Vállalkozói vezetői kompetenciák a Hangavári Pincészet esete tükrében. Marketing & Menedzsment, 54(1), 75–89. https://doi.org/10.15170/mm.2020.54.01.07
Konczosné Szombathelyi, M., & Kézai, P. (2018), Családi vállalkozások – generációk és dilemmák 1. Prosperitas, 5(3), 48–76.
Kováts, G. (2018), A sokszínű bizalom. Educatio, 27(4), 531–547. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.001
KPMG and EFB. (2015), Fourth European Family Business Barometer. 4th, 1–32.
Litz, R. A. (1995), The Family Business: Toward Definitional Clarity. Family Business Review, 8(2), 71–81. https://doi.org/10.1111/j.1741-6248.1995.00071.x
Löhde, A. S. K., Campopiano, G., & Calabrò, A. (2021), Beyond agency and stewardship theory: shareholder–manager relationships and governance structures in family firms. Management Decision, 59(2), 390–405. https://doi.org/10.1108/MD-03-2018-0316
Lukács, E. (2005), A vállalatelméletek meghatározó csoportja - A magatartási elméletek. Gazdaságtudományi Közlemények, 4(1), 35–49.
Madison, K., Holt, D. T., Kellermanns, F. W., & Ranft, A. L. (2016), Viewing Family Firm Behavior and Governance Through the Lens of Agency and Stewardship Theories. Family Business Review, 29(1), 65–93. https://doi.org/10.1177/0894486515594292
Madison, K., Kellermanns, F. W., & Munyon, T. P. (2017), Coexisting Agency and Stewardship Governance in Family Firms: An Empirical Investigation of Individual-Level and Firm-Level Effects. Family Business Review, 30(4), 347–368. https://doi.org/10.1177/0894486517727422
Málovics, É., & Farkas, G. (2016), A „ családiság ” tényező vizsgálata grounded theory módszerrel . Egy kis családi vállalkozás esetpéldája. In I. Lengyel & B. Nagy (Eds.), Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása (pp. 370–384). Szeged: JATEPress,.
Mandl, I. (2008), Overview of Family Business Relevant Issues Contract No . 30-CE-0164021 / 00-51 Final Report. (30), 1–175.
Marvel, M. (2013), Family Business: Stewardship. Encyclopedia of New Venture Management, (June). https://doi.org/10.4135/9781452218571.n74
Payne, G. T. (2020), Family Business Review in 2020: Focus on the Family. Family Business Review, 33(1), 6–9. https://doi.org/10.1177/0894486520904460
Ross, S. (1973), The economic theory of agency: The principal’s problem. The American Economic Review, 63(2), 134–139.
Rovelli, P., Ferasso, M., De Massis, A., & Kraus, S. (2021), Thirty years of research in family business journals: Status quo and future directions. Journal of Family Business Strategy. https://doi.org/10.1016/j.jfbs.2021.100422
Sharma, P., Chrisman, J. J., & Chua, J. H. (1997), Strategic management of the family business: Past research and future challenges. Family Business Review, 10(1), 1–35. https://doi.org/10.1111/j.1741-6248.1997.00001.x
Sharma, P., Chrisman, J. J., & Gersick, K. E. (2012), 25 Years of Family Business Review: Reflections on the Past and Perspectives for the Future. Family Business Review, 25(1), 5–15. https://doi.org/10.1177/0894486512437626
Shukla, P. P., Carney, M., & Gedajlovic, E. (2014), Economic theories of family firms. In L. Melin, M. Nordqvist, & P. Sharma (Eds.), The SAGE Handbook of Family Business (p. 671). London: SAGE Publications Ltd. https://doi.org/https://dx.doi.org/10.4135/9781446247556
Songini, L., & Gnan, L. (2015), Family Involvement and Agency Cost Control Mechanisms in Family Small and Medium-Sized Enterprises. Journal of Small Business Management, 53(3), 748–779. https://doi.org/10.1111/jsbm.12085
Vajda, É. (2020), A bizalom szerepe a családi vállalatokban = Role of Trust in Family Businesses. Köz-Gazdaság, 15(3), 106–118. https://doi.org/10.14267/retp2020.03.10
Yu, A., Lumpkin, G. T., Sorenson, R. L., & Brigham, K. H. (2012), The Landscape of Family Business Outcomes: A Summary and Numerical Taxonomy of Dependent Variables. Family Business Review, 25(1), 33–57. https://doi.org/10.1177/0894486511430329
Zahra, S. A., Hayton, J. C., Neubaum, D. O., Dibrell, C., & Craig, J. (2008), Culture of family commitment and strategic flexibility: The moderating effect of stewardship. Entrepreneurship: Theory and Practice, 32(6 SPEC. ISS.), 1035–1054. https://doi.org/10.1111/j.1540-6520.2008.00271.x
