A nők 500 éve a nyomda világában

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.KSZ.01.07

Kulcsszavak:

nyomdaipar, nők a nyomdaiparban, nemek közötti egyenlőtlenség, női munkvállalók

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA
A nők esélyegyenlőségének javítása évtizedek óta aktuális társadalmi kérdés. Jelen tanulmány célja, hogy szisztematikus irodalomkutatás keretében a nők helyzetét megvizsgálja kifejezetten a nyomdaiparban területén. Feltárja, mely témák foglalkoztatták a kutatókat, és lehet-e a publikációkat témák köré rendezni. A feltárt témák és kutatási területek adnak-e támpontot a további kutatási kérdések megfogalmazásához.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Web of Science keresés eredményeit PRISMA módszertannal dolgoztuk fel, melynek eredményeképpen 45 releváns publikációt azonosítottunk. A publikációk tartalmi elemzésével és kódolásával 4 témakör köré rendeztük a publikációk tartalmát

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A releváns publikációk 4 témakör köré rendeződnek: Számos publikáció jelent meg azokról a rendkívüli és sikeres nőkről, akik az ipari forradalom előtt nyomdaipari manufaktúrákat vezettek, miután elvesztették vállalkozó férjüket vagy apjukat. Megörökölve
a családi vállalkozást, felelősséget éreztek annak működtetéséért. Mégis az ipari forradalom, azaz ipar látványos gépesítése után, a nők főként egyszerűbb betanított munkát végeztek hajtogatóként és varrónőként, azaz a könyvkészítés alacsonyabb presztízsű és roszszabbul fizetett feladataiban vettek részt. Az ehhez a helyzethez vezető okokat több kutató is vizsgálta. Eredményeiket összegezve megállapítható, hogy a férfiak által dominált szakszervezeti tevékenység jelentősen hozzájárult az egyenlőtlenség kialakulásához.
Emellett a nők által készített műalkotások, a szemléletbeli újítások gyakran nem kapták meg azt a reflektorfényt, amelyet a maguk idejében megérdemeltek volna. Előfordult, hogy a nők a férjük neve alatt adtak ki kiemelkedő műveket, mert így jobban „el lehetett adni”. Az elmúlt években több kutató, történész és szerkesztő igyekezett felhívni a nagyközönség figyelmét ezekre az elfeledett művekre és a kiemelkedő alkotásokat létrehozó kivételes nőkre. A történelem során a nők több országban különböző módon összefogva próbálták megtörni a férfi dominanciát. Angliában például a szakszervezetek „fenyegető” magatartására válaszul a nők saját nyomdászszervezetet, a Women’s Printing Society-t hozták létre. De hasonló női mozgalom jött létre a 19. századi Amerikában is.

GYAKORLATI JAVASLATOK
A szisztematikus irodalomkutatás eredményei megmutatták az esélyegyenlőtlenség jelenleg tetten érhető mértékét, és az ahhoz vezető okokat. Egyúttal a női összefogások révén, utat mutat a nőknek az esélyegyenlőség növelése érdekében lehetséges és szükséges lépésekről.

Hivatkozások

Alexiou, A. (2022), “Late nineteenth-century perio dical texts and paratexts: The »women’s penny paper/women’s herald« (1888-92)” In Alexiou & Roberto (eds.) Women in print: Design and identities, Peter Lang, UK 167–194.

Baines, J. (2022), “Second wave« Feminist prin ters in Britain” In Archer-Parré et al. (eds.) Women in Print 2: Production, Distribution and Consumption, Peter Lang, UK, p. 237–260.

Baron, A. (1989), “Questions of gender: Deskilling and demasculinization in the U.S. printing indust ry, 1830‐1915”, Gender & History, 1(2), 178 199. https://doi.org/10.1111/j.1468-0424.1989. tb00248.x

Beech, B. H. (1983), “Charlotte Guillard: A sixte enth-century business woman”, Renaissance Quarterly, 36(3), org/10.2307/2862159 345-367. https://doi.org/10.2307/2862159

Burr, C. A. (1993), “Defending »The art preserva tive«: Class and gender relations in the printing trades unions, 1850-1914”, Labour/Le Travail, 31, 47–73. https://doi.org/10.2307/25143669

Coultrap-McQuin, S. & Albertine, S. (1996), “A li ving of words: American women in print culture”, Tulsa Studies in Women’s Literature, 15(2), 371-373. https://doi.org/10.2307/464149

Dawson, T. (2014), “Collective bargaining and the gender pay gap in the printing industry”, Gender Work and Organization, 21(5), 381–394. https:// doi.org/10.1111/gwao.12043

Fanni, M., Flodmark, M. & Kaaman, S. (2020), Natural enemies of books – A messy history of women in printing and typography. Occasional Paper Ltd.,Sheffield, UK

Frances, R. (1991), “Marginal matters: Gender, skill, unions and the Commonwealth Arbitration Court: A case study of the Australian printing in dustry, 1925-1937” Labour History, (61), 17-29.

Girls Who Print (2024), Girls who print global nonprofit, https://girlswhoprint.net/ (Letöltve: 2024.03.10)

Glaser, B.G. & Strauss, A. L. (2017), The discovery of grounded theory: Strategies for qualitative re search. Routledge, New York.

Goldstein, C. (2019), “Charlotte Guillard: Une fem me imprimeur à la renaissance. Rémi Jimenes. Renaissance. Rennes: Presses Universitaires de Rennes; Tours: Presses Universitaires François Rabelais”, Renaissance Quarterly, 72(1), 298 299. https://doi.org/10.1017/rqx.2018.51

Hooks, B. (2014), Feminist theory: From margin to center. Routledge, New York.

Hoskin, R. A.,Jenson, K. E., & Blair, K. L. (2017), “Is our feminism bullshit? The importance of intersectionality in adopting a feminist iden tity”, Cogent Social Sciences, 3(1), 1290014. htt ps://doi.org/10.1080/23311886.2017.1290014

Hunt, F. (1983), “The London trade in the printing and binding of books: An expe rience in exclusion, dilution and de-skil ling for women workers”, Women’s Studies International Forum, 6(5), 517–524. https://doi. org/10.1016/0277-5395(83)90076-6

Jeffery, S. (2020.), Dissenting printers: the intrac table men and women of a seventeeth-century Quaker press. Turnedup Press, UK

KSH (2023), A 25-64 éves népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (%), https://www.ksh. hu/stadat_files/okt/hu/okt0027.html (Letöltve: 2024.02.25)

KSH (2024), Férfiak és nők, https://www.ksh.hu/ ferfiak-es-nok (Letöltve: 2024.04.25) Levit, B. (2021),Baseline shift: Untold stories of women in graphic design history. Princeton Architectural Press, New York

Levy, M. & Kandice S. (2020), Aims and objec tives. The women’s print history project, https:// womensprinthistoryproject.com/blog/post/57 (Letöltve: 2024. 03. 15)

Liberati, A., Altman, D. G.,Tetzlaff, J., Mulrow, C., Gøtzsche, P. C., Ioannidis, J. P. A., Clarke, M., Devereaux, P. J., Kleijnen, J. & Moher, D. (2009), “The PRISMA statement for reporting systematic reviews and meta-analyses of studies that evaluate healthcare interventions: explana tion and elaboration”, BMJ, 339:b2700, https:// doi.org/10.1136/bmj.b2700

Limbach, S. (2022), “‘Doing men’s work’. Katharina Rebart, her life and her activities in context”, In der Weduwen, A. & Walsby, M. (eds.) The Book World of Early Modern Europe. BRILL eBooks p. 51–60.

Mies, M. (1991), “Women’s research or feminist re search? The debate surrounding feminist science and methodology”, In Fonow, M. M. & Cook, J. (eds.), Beyond methodology: Feminist scholar ship as lived research. Bloomington, Indiana University Press, USA, 60-84.

Roman, D. (2022), “The olive branch and female compositors, writers and editors, 1836-57”, In Women in print: Design and identities, Peter Lang, UK, 85–110.

Stowell, M. B. (1979), “Early American women printers and publishers, 1639-1820. Leona M. Hudak”, The Library Quarterly, 49(4), 485 487. https://doi.org/10.1086/600951

Tatár-Kiss, K. (2021), “Gender equality provided by active action in recruitment and selection pro cess”, Marketing & Menedzsment, 55(3), 49–57. https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.03.04

Thomson, E. M. (1994), “Alms for oblivion: The history of women in early American graphic design”, Design Issues, 10(2), 27-48. https://doi.org/10.2307/1511627

Tusan, M. E. (2004), “Performing work: Gender, class, and the printing trade in Victorian Britain”, Journal of Women’s History, 16(1), 103–126. https://doi.org/10.1353/jowh.2004.0037

Udvardi, M. (2024), Nyomdaipar helyzete, vállala ti felmérés alapján, GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest

Walker, G. (1987), „Woman printers in early American printing history”, The Yale University Library Gazette 61(3-4), 116–24.

Werner, S. (2020), „Working towards a Feminist Printing History”, APHA Journal, Printing History, 27–28., 11–25. org/10.17613/jb99-v421. http://dx.doi.org/10.17613/jb99-v421.

Women in Print Alliance (2024), Welcome to women in print Alliance, https://womeninprintalliance. org (Letöltve: 2024.03.10)

Downloads

Megjelent

2025-11-17

Hogyan kell idézni

Orgován, K., Horváth, C. és Obermayer, N. (2025) „A nők 500 éve a nyomda világában”, Marketing & Menedzsment, 59, o. 71–78. doi: 10.15170/MM.2025.59.KSZ.01.07.

Hasonló cikkek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.