Környezettudatosság három dimenzióban: társadalmi értékek, ökológiai meggyőződés és személyes elköteleződés szerepe a fogyasztói magatartásban
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.KSZ.01.05Kulcsszavak:
értékek, fenntarthatóság, környezettudatosság, motivációAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A fenntartható fogyasztás mögötti belső motivációk feltárása kulcsfontosságú a környezettudatos magatartás mélyebb megértéséhez és a célzott szemléletformáló beavatkozások megalapozásához. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a környezetbarát viselkedést milyen mértékben befolyásolják az ökológiai értékek, a társadalmi meggyőződések, valamint az önazonos, személyes motivációk.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kutatás kvantitatív kérdőíves adatfelvételen alapul (n = 2224), amelyben a motivációkat három dimenzió mentén operacionalizálhatjuk: ökológiai elkötelezettség (EF), társadalmi–humán tényezők (HF), valamint személyes meggyőződésen alapuló cselekvési szándék (EPW). Az adatok feldolgozása során klaszterelemzés, varianciaanalízis (ANOVA) és korrelációs vizsgálatok támogatják az attitűddimenziók közötti összefüggések feltérképezését. A klaszterezés négy jól elkülöníthető csoportot eredményezett, amelyekre eltérő értékpreferenciák és fenntarthatósági attitűdök jellemzőek.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A legmarkánsabb befolyásoló tényező a társadalmi motiváció volt, különösen a jövő generációkért érzett felelősség és az emberi kapcsolatok értéke. Az önazonos és ökológiai motivációk jelen voltak ugyan, de ezek hatása mérsékeltebbnek bizonyult. Az azonosított klaszterek eltérő szintű nyitottságot és értékpreferenciát mutattak a fenntartható magatartásformák irányában. A négy azonosított klaszter világosan elkülönül az attitűdintenzitás és az értékalapúság mentén: az egyik csoport például magas társadalmi érzékenységgel és környezeti elköteleződéssel rendelkezik, míg más csoportok inkább passzív vagy ellentmondásos attitűdöket mutatnak.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A környezetbarát fogyasztói viselkedés ösztönzése során érdemes a társadalmi kapcsolatok és közösségi felelősség hangsúlyozására építeni. A személyes értékekre, példaképekre és interperszonális hatásokra építő kommunikációs kampányok hatékonyabb viselkedésváltozást idézhetnek elő, mint a kizárólag ökológiai üzenetek. A fenntarthatóságot célzó politikai programok és oktatási stratégiák kidolgozásánál érdemes figyelembe venni, hogy a társadalmi motivációk erősebben mozgatják a fiatal fogyasztók attitűdjeit, mint a környezeti vagy individualizált érvek. A közpolitikai eszközök tervezésekor ezért indokolt a közösség- és generációközpontú narratívák integrálása.
Hivatkozások
Ayobami, O. F., Toyese, O. T. & Onyeisi, O. F. (2019), „The important of knowledge management as a panacea for sustainable development”, Annals of Social Sciences & Management studies, 3(4), 97–102.
Bengtsson, M., Jansson, J. & Rezvani, Z. (2018), „Consumer motivations for sustainable consumption: the interaction of gain, normative and hedonic motivations on electric vehicle adoption”, Business Strategy and The Environment, 27, 1272–1283. https://doi.org/10.1002/BSE.2074
Camacho‐Otero, J., Boks, C. & Pettersen, I. N. (2018), „Consumption in the Circular Economy: A Literature Review”, [Review of Consumption in the Circular Economy: A Literature Review], Sustainability, 10(8), 2758. https://doi.org/10.3390/su10082758
Dittrich, K. & Soyer, M. (2021), „Sustainable Consumer Behavior in Purchasing, Using and Disposing of Clothes”, Sustainability, https://doi.org/10.3390/SU13158333
Domingos, M., Vale, V. T. & Faria, S. (2022), „Slow Fashion Consumer Behavior: A Literature Review”, [Review of Slow Fashion Consumer Behavior: A Literature Review], Sustainability, 14(5), 2860. https://doi.org/10.3390/su14052860
D'souza, C., Apaolaza, V. & Hartmann, P. (2018), „The role of psychological empowerment in climate–protective consumer behaviour”, European Journal of Marketing, 52, 392–417. https://doi.org/10.1108/EJM–01–2017–0080
Elgammal, I., Ghanem, M. & Al-Modaf, O. (2024), „Sustainable Purchasing Behaviors in Generation Z: The Role of Social Identity and Behavioral Intentions in the Saudi Context”, Sustainability, 16(11), 4478. https://doi.org/10.3390/su16114478
Floriano, M. D. P. & Matos, C. A. de. (2022), „Understanding Brazilians’ Intentions in Consuming Sustainable Fashion”, Brazilian Business Review, 19(5), 525. https://doi.org/10.15728/bbr.2022.19.5.4.en
Francis, A. & K. Sarangi, G. (2022), „Sustainable consumer behaviour of Indian millennials: Some evidence”, Current Research in Environmental Sustainability, 4, 100109. https://doi.org/10.1016/j.crsust.2021.100109
García-Mira, R., Muñoz-Cantero, J. & Lema-Blanco, I. (2023), „Understanding Motivations for Individual and Collective Sustainable Food Consumption: A Case Study of the Galician Conscious and Responsible Consumption Network”, Sustainability. https://doi.org/10.3390/su15054111
Ghali-Zinoubi, Z. (2022), „Examining Drivers of Environmentally Conscious Consumer Behavior: Theory of Planned Behavior Extended with Cultural Factors”, Sustainability. https://doi.org/10.3390/su14138072
Gomes, S., M. Lopes, J. & Nogueira, S. (2023), „Willingness to pay more for green products: A critical challenge for Gen Z”, Journal of Cleaner Production, 390, 136092. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2023.136092
Gyurián Nagy, N. & Gyurián, N. (2023), „Consumers’ Perceptions of Environmental Protection and Exploring Pathways to Sustainable Solutions”, Chemical Engineering Transactions, 107, 205–210. https://doi.org/10.3303/CET23107035
Gyurián Nagy, N. (2023), „Green Generation(s): the Generational Peculiarities of the Environmental Attitude”, Chemical Engineering Transactions, 107, 199–204. https://doi.org/10.3303/CET23107034
Iovino, R., Iraldo, F. & Testa, F. (2020), „The circular economy and consumer behaviour: The mediating role of information seeking in buying circular packaging”, Business Strategy and the Environment. https://doi.org/10.1002/bse.2587
Jakopánecz, E., Neulinger, Á., Lányi, B. & Csóka, L. (2023), „Környezettudatos fogyasztás a tömegessé válás útján: nemzetközi és hazai tapasztalatok”, Marketing & Menedzsment, 57(4), 5–14.
Jeong, D. & Ko, E. (2021), „The influence of consumers’ self–concept and perceived value on sustainable fashion”, Journal of Global Scholars of Marketing Science, 31(4), 511. https://doi.org/10.1080/21639159.2021.1885303
Kalyar, M., Abrudan, D., Rafi, N. & Alawadh, A. (2024), „The role of motivation and knowledge in promoting green consumer behavior in Saudi Arabia and Pakistan”, Journal of Infrastructure, Policy and Development. https://doi.org/10.24294/jipd9152
Kotahwala, K. (2020), „The psychology of sustainable consumption” in: Parkin, B. L. (ed.), Progress in brain research, Elsevier BV, 283. https://doi.org/10.1016/bs.pbr.2020.05.033
KSH (2020), Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2022), Népszámlálások, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2024a), A népesség száma és átlagos életkora nem szerint, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2024b), A népesség összetétele főbb korcsoportok szerint, eltartottsági ráták, öregedési index, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2024c), Demográfiai adatok, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
Lee, J. & Haley, E. (2022), „Green consumer segmentation: consumer motivations for purchasing pro–environmental products”, International Journal of Advertising, 41, 1477–1501. https://doi.org/10.1080/02650487.2022.2038431
Ming Tan, T., Makkonen, H., Kaur, P. & Salo, J. (2022), „How do ethical consumers utilize sharing economy platforms as part of their sustainable resale behavior? The role of consumers’ green consumption values”, Technological Forecasting & Social Change/Technological Forecasting and Social Change, 176, 121432. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2021.121432
Nagypál, N. C. & Görög, G. (2015), „A társadalmilag felelős fogyasztás egyes jellemzőinek vizsgálata egyetemi hallgatók körében”, Marketing & Menedzsment, 49(2), 3–18.
Nam, S. (2020), „Moderating effects of consumer empowerment on the relationship between involvement in eco‐friendly food and eco‐friendly food behaviour”, International Journal of Consumer Studies, 44, 297–305. https://doi.org/10.1111/ijcs.12568
Nunnally, J. C. & Bernstein, I. H. (1994), Psychometric theory, McGraw–Hill.
Pepper, M., Jackson, T. & Uzzell, D. (2009), „An examination of the values that motivate socially conscious and frugal consumer behaviours”, International Journal of Consumer Studies, 33, 126–136. https://doi.org/10.1111/J.1470–6431.2009.00753.X
Purvis, B., Mao, Y. & Robinson, D. (2019), „Three pillars of sustainability: in search of conceptual origins”, Sustainability science, 14, 681–695.
Quoquab, F. & Mohammad, J. (2016), „Sustainable Consumption: Sacrificing for the Future”, Procedia – Social and Behavioral Sciences, 224, 599. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2016.05.449
Saginova, O., Zavyalov, D. & Zavyalova, N. (2023), „Shaping responsible consumption patterns”, E3S Web of Conferences, 420, 6012. https://doi.org/10.1051/e3sconf/202342006012
Sharma, R. & Jha, M. (2017), „Values influencing sustainable consumption behaviour: Exploring the contextual relationship”, Journal of Business Research, 76, 77. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2017.03.010
Vaithianathan, S. & Taufique, K. (2018), „A fresh look at understanding Green consumer behavior among young urban Indian consumers through the lens of Theory of Planned Behavior”, Journal of Cleaner Production, 183, 46–55. https://doi.org/10.1016/J.JCLEPRO.2018.02.097
Vágási, M. (2000), „A fenntartható fogyasztás és a környezettudatos fogyasztói magatartás”, Marketing & menedzsment, 34(6), 39–44.
Yang, R., Zhang, L., Song, M. & Wei, J. (2022), „A new perspective to promote sustainable low–carbon consumption: The influence of informational incentive and social influence”, Journal of environmental management, 327, 116848. https://doi.org/10.2139/ssrn.4192478
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
