Innovációorientáció és fogyasztói kimenetek az egészségügyben: páciensközpontú klaszterezés
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.01.07Kulcsszavak:
egészségügyi innováció, innováció elfogadás, személyre szabás, orvosi naprakészség, költési hajlamAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A kutatás célja feltárni, hogy a páciensinnovációs attitűd, a személyreszabás-preferencia és az orvosi naprakészség-
elvárás miként kapcsolódik a költési hajlamhoz és a személyre szabott beavatkozás preferenciájához.
A tanulmány arra keresi a választ, hogy összefügg-e a páciensek innovációs attitűdje a költési
hajlammal és a személyre szabott beavatkozás preferenciájával?
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Keresztmetszeti, kvantitatív kutatást alkalmaztam. Online kérdőívvel (n=181) 5 fokú Likert-skálán mértem
a kulcsváltozókat. Az SPSS 26.0-ban TwoStep klaszterezést végeztem (log-likelihood; BIC-alapú
automatikus klaszterszám), robusztussági ellenőrzésekkel (rögzített 2 klaszter; random esetsorrend; egyezés-
kappa). A kimeneteket (költési hajlam; személyre szabott beavatkozás) kereszttáblákkal teszteltem
(χ², Cramér–V). A költési hajlamra bináris logisztikus regressziót futtattam demográfiai kontrollokkal, a
diszkriminációt ROC/AUC mutatóval értékeltem. Az innovációt típussemlegesen értelmeztem (digitális,
beavatkozás-/eszköztechnológia, ellátásszervezés), a páciensek véleményének közös dimenzióit vizsgálva.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A klaszterezés két stabil csoportot azonosított. A „magasabb innováció–orientációjú” klaszter nagyobb
arányban jelezte a költési hajlamot. A logisztikus modell jól illeszkedett, a klaszterhatás szignifikáns, a
diszkrimináció elfogadható–jó. A személyre szabott beavatkozás preferenciája szintén erősebb volt ebben
a klaszterben, amit érzékenységi vizsgálatok is megerősítettek.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A szolgáltatók attitűdalapú szegmentációval célozzanak: az innovációorientált csoportnak evidenciaalapú
kimeneteket és személyre szabott csomagokat kommunikáljanak, a konzervatív szegmensnek a standard
eljárások biztonságát és költséghasznát. Vezessenek be rövid, standardizált „innovációs tájékoztatót”, pilot-
bevezetéssel, mérhető KPI-okkal és az orvosi naprakészséget láthatóvá tevő üzenetekkel.
Hivatkozások
Barrow, J., Annamaraju, P. & Toney-Butler, T. (2021), Change management, StatPearls Publishing, Treasure Isl& (FL), 2021.
Beretzky, Z. & Péntek, M. (2017), „Informális ellátás és meghatározó tényezői krónikus betegségekben: magyarországi kutatások összehasonlító elemzése”, Orvosi Hetilap, 158(52), 2068–2078. https://doi.org/10.1556/650.2017.30894
Centers for Disease Control & Prevention (CDC) (2023), Social determinants of health: Know what affects health, 2023. https://www.cdc.gov/ about/priorities/why-is-addressing-sdoh-impor-tant.html [utolsó letöltés: 2026.03.07.]
Charles, C., Gafni, A. & Whelan, T. (1997), “Shared decision-making in the medical encounter: What does it mean?”, Social Science & Medicine, 44(5), 681–692. DOI: https://doi.org/10.1097/ JAC.0b013e318249e0fd
Choudhury, A., Shahsavar, Y. & Shamszare, H. (2025), “User intent to use DeepSeek for health care purposes and their trust in the large langua¬ge model: Multinational survey study”, JMIR Human Factors, 12(1), e72867. DOI: https://doi. org/10.2196/72867
Corbina, C. L., Kelley, S. W. & Schwartz, R. (2001), “Concepts in service marketing for healthcare professionals”, The American Journal of Surgery, 181(1), 1–7. DOI: https://doi. org/10.1016/S0002-9610(00)00535-3
Coulter, A. (2012), “Patient engagement what works ?”, The Journal of ambulatory care management, 35(2), 80–89.. DOI: https://doi. org/10.1097/JAC.0b013e318249e0fd
Dryden-Palmer, K., Berta, W. B. & Parshuram, C. S. (2022), “Implementing a complex hospital innovation: Conceptual underpinnings, prog¬ram design and implementation of a complex innovation in an international multi-site hospital trial”, BMC Health Services Research, 22(1), 1342. DOI: https://doi.org/10.1186/s12913-022- 08768-8
Durojaiye, C., Prausnitz, S., Schneider, J. L., Lieu, T. A., Schmittdiel, J. A., Rouillard, S., Chen, Y., Lee, K. & Corley, D. A. (2024), “Barriers and facilitators to high-volume evidence-based innovation and implementation in a large, community-based learning health system”, BMC Health Services Research, 24(1), 1446. DOI: https://doi. org/10.1186/s12913-024-11803-5
Ercsey, I. (2024), „Az elektronikus egészségműveltség vizsgálata az időskorú népességben”, Marketing & Menedzsment, 58(Különszám I. EMOK), 35–44. DOI: https://doi.org/10.15170/ MM.2024.58.KSZ.01.04
Fan, S., Jain, R. C. & Kankanhalli, M. S. (2024), “A comprehensive picture of factors affecting user willingness to use mobile health app-lications”, ACM Transactions on Computing for Healthcare, 5(1), 1–31. DOI: https://doi. org/10.1145/3626962
Fortuna, J., Lukács, M. & Busa, Cs. (2024), „A telemedicina alkalmazási lehetőségei az otthoni hospice-ellátásban, avagy mit tanul¬tunk a COVID–19-pandémiából?”, Orvosi Hetilap, 165(40), 1579–1589. https://doi. org/10.1556/650.2024.32991
Gaysynsky, A., Senft Everson, N., Heley, K. & Chou, W. Y. S. (2024), “Perceptions of health misinformation on social media: Cross-sectional survey study”, JMIR Infodemiology, 4, e51127. DOI: https://doi.org/10.2196/51127
Hagymási, K., Egresi, A. & Lengyel, G. (2017), „Extrahepaticus manifesztációk idült hepatitis C-vírus-fertőzöttekben”, Orvosi Hetilap, 158(16), 603–611. https://doi. org/10.1556/650.2017.30751
Hardey, M. (1999), “Doctor in the house: The Internet as a source of lay health knowledge and the challenge to expertise”, Sociology of Health & Illness, 21(6), 820–835. DOI: https://doi. org/10.1111/1467-9566.00185
Haring, M., Freigang, F., Amelung, V. & Gersch, M. (2022), “What can healthcare systems learn from looking at tensions in innovation processes? A systematic literature review”, BMC Health Services Research, 22(1), 1299. DOI: https://doi.org/10.1186/s12913-022-08626-7
Hassan, M., Kushniruk, A. & Borycki, E. (2024), “Barriers to and facilitators of artificial intelligence adoption in health care: Scoping review”, JMIR Human Factors, 11, e48633. DOI: https:// doi.org/10.2196/48633
Ingle, L., Martindale, R., Salami, B., Fakorede, F. I., Harvey, K., Capes, S., Abt, G. & Chipperfield, S. (2024), “Health and lifestyle advisors in support of primary care: An evaluation of an innovative pilot service in a region of high health inequality”, PLOS ONE, 19(4), e0298955. DOI: https:// doi.org/10.1371/journal.pone.0298955
Jaksa, L., Haidegger, T., Galambos, P. & Kiss, R. (2017), „A laparoszkópos készségfejlesztés eszközei – elérhető trénerek és szimulátorok”, Orvosi Hetilap, 158(40), 1570–1576. DOI: https://doi.org/10.1556/650.2017.30860
Kana, L. A., Firn, J. I., Shuman, A. G. & Hogikyan, N. D. (2021), “Patient perceptions of trust in trainees during delivery of surgical care: A the¬matic analysis”, Journal of Surgical Education, 78(2), 462–468. DOI: https://doi.org/10.1016/j. jsurg.2020.08.021
Kelly, C. J. & Young, A. J. (2017), “Promoting innovation in healthcare”, Future Healthcare Journal, 4(2), 121–125. DOI: https://doi. org/10.7861/futurehosp.4-2-121
Kiseleva, A., Kotzinos, D., & De Hert, P. (2022), “Transparency of AI in healthcare as a multilayered system of accountabilities: between legal requirements and technical limitations” Frontiers in artificial intelligence, 5, 879603. DOI: https://doi.org/10.3389/frai.2022.879603
Kosiol, J., Silvester, T., Cooper, H., Alford, S. & Fraser, L. (2024), “Revolutionising health and social care: Innovative solutions for a brighter tomorrow – a systematic review of the literature”, BMC Health Services Research, 24(1), 809. DOI: https://doi.org/10.1186/s12913-024- 11099-5
Ködmön, J. (2018), „Egészségügyi információ az interneten”, Orvosi Hetilap, 159(22), 855–862. https://doi.org/10.1556/650.2018.31107
Kruse, C. & Heinemann, K. (2022), “Facilitators and barriers to the adoption of telemedicine during the first year of COVID–19: Systematic review”, Journal of Medical Internet Research, 24(1), e31752. DOI: https://doi.org/10.2196/31752
Lányi, B. & Törőcsik, M. (2022), „Az e-egészségügyi megoldások fogyasztói fogadtatása Magyarországon”, Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 53(7), 63–78. https://doi. org/10.14267/VEZTUD.2022.07.06
Lupton, D. (1997), “Consumerism, reflexivity and the medical encounter”, Social Science & Medicine, 45(3), 373–381. DOI: https://doi. org/10.1016/S0277-9536(96)00353-X
Milella, F., Minelli, E. A., Strozzi, F. & Croce, D. (2021), “Change and innovation in healthcare: Findings from literature”, ClinicoEconomics and Outcomes Research, 13, 395–408. DOI: htt¬ps://doi.org/10.2147/CEOR.S301169
Miraldo, M., Hauck, K., Vernet, A. & Wheelock, A. (2019), “Variations in the adoption of healthcare innovation?”, Oxford Research Encyclopedia of Economics & Finance. https://doi.org/10.1093/ acrefore/9780190625979.013.76 https:// oxfordre.com/economics/display/10.1093/ acrefore/9780190625979.001.0001/acre-fore-9780190625979-e-76 [utolsó letöltés: 2026.03.07.]
Plsek, P. (2003), “Complexity and the adoption of innovation in health care”, Accelerating Quality Improvement in Health Care Strategies to Speed the Diffusion of Evidence-Based Innovations Conference, Washington, D.C., January 27–28. https://www.physicianprofiling.ch/ HealthEconomicsComplexity2002.pdf [utolsó letöltés: 2026.03.07.]
Radovic, A., McCarty, C. A., Katzman, K. & Richardson, L. P. (2018), “Adolescents’ perspectives on using technology for health: Qualitative study”, JMIR Pediatrics & Parenting, 1(1), e2. DOI: https://doi.org/10.2196/pediatrics.8677
Rehman, T., Mallick, A., Ghosh, T. & Ahamed, F. (2024), “Influence of social media on health-related decision-making among adults attending an outpatient department of a tertiary care centre in India: A cross-sectional analytical study”, National Medical Journal of India, 37(2). DOI: https://doi.org/10.25259/NMJI_821_2021
Rogers, E. M. (1995), Diffusion of innovations, 4th ed., The Free Press, New York, 1995.
Schumpeter, J. (1939), Business cycles: A theoretical, historical and statistical analysis of the capitalist process, McGraw-Hill Book Company, New York–Toronto–London, 1939.
Segers, S. & Mertes, H. (2022), “The curious case of ‚trust’ in the light of changing doctor–patient relationships”, Bioethics, 36(8), 849–857. DOI: https://doi.org/10.1111/bioe.13064
Sewpaul, R., Resnicow, K., Crutzen, R., Dukhi, N., Ellahebokus, A. & Reddy, P. (2023), “A tailored mHealth intervention for improving antenatal care seeking & health behavioral determinants during pregnancy among adolescent girls and young women in South Africa: Development and protocol for a pilot randomized controlled trial”, JMIR Research Protocols, 12(1), e43654. DOI: https://doi.org/10.2196/43654
Shah, S. G. S. & Robinson, I. (2006), “User involvement in healthcare technology development and assessment: Structured literature review”, International Journal for Health Care Quality Assurance, 19(6), 500–515. DOI: https://doi. org/10.1108/09526860610687619
Simon, J. (2010), Marketing az egészségügyben, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010.
Sun, Q., Tang, G., Xu, W. & Zhang, S. (2024), “Social media stethoscope: Unraveling how doctors’ social media behavior affects patient adherence and treatment outcome”, Frontiers in Public Health, 12, 1459536. DOI: https://doi. org/10.3389/fpubh.2024.1459536
Thijssen, S. V., Jacobs, M. J. G., Swart, R. R., Heisimg, L., Ou, C. X. J. & Roumen, C. (2021), “The barriers and facilitators of radical innovation implementation in secondary healthcare: A systematic review”, Journal of Health Organization & Management, 37(3), 289–312. DOI: https://doi.org/10.1108/JHOM-12-2020- 0493
Topol, E. J. (2015), The patient will see you now: The future of medicine is in your hands, Basic Books, New York, 2015.
Törőcsik, M. (2016), „A fogyasztói magatartás új tendenciái”, Marketingtudományi Különszám, 47(1), 19–25.
UK Health Security Agency (2025), Research and analysis – Health inequalities in health protection report 2025. https://www.gov.uk/ government/publications/health-inequaliti-es-in-health-protection-report/health-inequalities-in-health-protection-report-2025
World Health Organization (2024), Social determi¬nants of health.https://www.who.int/news-room/ fact-sheets/detail/social-determinants-of-health
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről https:// njt.hu/jogszabaly/1997-154-00-00 [utolsó letöltés: 2026.03.07.]
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
