Összehasonlító elemzés a meghatározó gasztronómiai tartalomgyártók közösségi média teljesítményéről a karácsonyi kampányidőszakban kvantitatív módszerekkel
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.KSZ.01.08Kulcsszavak:
közösségi média, tartalomstratégia, tartalomgyártók, élelmiszer-marketingAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A kutatás fő célkitűzése a meghatározó gasztronómiai tartalomgyártók teljesítményének és tartalomstratégiáinak összehasonlítása. Így feltárhatók azok a trendek és gyakorlatok, amelyek hozzájárulhatnak a tartalomgyártás és a marketingtevékenységek optimalizálásához a gasztronómiai szereplők számára a közösségi médiában.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmány benchmark elemzést kínál a gasztronómiai tartalomgyártók Instagram oldalainak tartalomstratégiáiról a karácsonyi kampányidőszakban. Az alábbi kutatásban 10 meghatározó gasztronómiai tartalomgyártó közösségi média oldalának adatai kerülnek elemzésre három fő kutatási kérdés mentén. A mintában gasztrobloggerek (egyszemélyes tartalomgyártók) és gasztronómiai oldalak (gazdasági társaságok állnak az oldalak mögött) szerepelnek. A közösségi média teljesítménymérés különbözik a hagyományos marketingétől, így az adatok sikeres összehasonlításához olyan közösségi média teljesítmény méréshez használt mutatók jelennek meg a leíró statisztikai mutatók mellett, mint például az elköteleződési arány.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A kutatás eredményei alapján a gasztronómiai oldalak és gasztrobloggerek esetében a rövid videós formátumú és a carousel típusú tartalmak hatékonyabbnak bizonyulnak a hagyományos fényképes tartalmakhoz képest. Bár a posztolási gyakoriság és az új követők számának növekedése között szignifikáns kapcsolat mutatható ki a bloggerek esetében, a kutatás alapján nincsen egyetlen kiemelkedően teljesítő stratégia. Az integrált megközelítés különösen sikeresnek bizonyult a közösségépítésben, míg a nyereményjátékok jelentősen növelik az új követők számát, de döntően olyan felhasználókkal, akik az oldal valódi tartalmai iránt nem kifejezetten érdeklődnek.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatási eredmények alapján a gasztronómiai tartalomgyártóknak érdemes lehet felülvizsgálni a kizárólag fényképes tartalomra épülő kommunikációs stratégiákat. Valamint javasolt a tartalomgyártók számára a személyes márkaépítés körültekintő integrálása a közösségi média stratégiába. Továbbá érdemes figyelembe venni, hogy a január elején közzétett tartalmak teljesítménye jellemzően elmarad a várakozásoktól, ezért ebben az időszakban az interaktívabb tartalomtípusok létrehozására kell fókuszálni.
Köszönetnyilvánítás: Ezúton szeretném kifejezni hálás köszönetemet Dr. Törőcsik Máriának és Dr. Nagy Ákosnak, akik szakmai támogatása és iránymutatása nélkül nem valósulhatott volna meg a kutatás és az eredmények prezentálása.
Hivatkozások
Ahmadi, I., Waltenrath, A. and Janze, Ch. (2023), “Congruency and Users’ Sharing on Social Media Platforms: A Novel Approach for Analyzing Content”, Journal of Advertising, 52(3), 369-386. DOI: 10.1080/00913367.2022.2055683
Arora, A., Bansal, S., Kandpal, Ch., Aswani, R. and Dwivedi, Y. (2019), “Measuring social media influencer index – insights from Facebook, Twitter and Instagram”, Journal of Retailing and Consumer Services, 49, 86-101. DOI: 10.1016/j.jretconser.2019.03.012
Ayesha, K., Riaz, H., Ahmed, H. and Idrees, M. A. (2022), “Examining The Nexus Between Social Media Influencers And Customer Purchase Intention: A Multi Regression Approach”, Webology, 19(2), 4140-4155.
Balogh, R. T., Földi, F. and Józsa, K. (2023), “A közösségi média használatának összefüggése a testképpel 12–18 éves korban”, in: 16. Képzés és Gyakorlat Nemzetközi Neveléstudományi Konferencia, 51-52.
Belk, R. W. and Bryce, W. (1993), “Christmas shopping scenes: From modern miracle to postmodern mall.”, International Journal of Research in Marketing, 10(3), 277-296. DOI: 10.1016/0167-8116(93)90011-M
Byung-Kwan, L., Hwan-Ho, N., Eun Yeong, D. and Hye Bin, R. (2022), “Rejected or ignored?: the effect of social exclusion on Instagram use motivation and behaviour”, Behaviour & Information Technology, 41(15), 3177-3190. DOI: 10.1080/0144929X.2021.1975820
Catalina-García, B. and Suárez-Álvarez, R. (2022), “Twitter interaction between audiences and influencers. Sentiment, polarity, and communicative behaviour analysis methodology.”, El Profesional de la Información, 31(6), 1-13. DOI: 10.3145/epi.2022.nov.18
Ewing, C. R., Nienstedt, C., Wright, R. R. and Chambers, S. (2023), “Social Media Use Motives: An Influential Factor in User Behavior and User Health Profiles”, Psi Chi Journal, 28(4), 275-286. DOI: 10.24839/2325-7342.JN28.4.275
Feijoo, B., López-Martínez, A. and Núñez-Gómez, P. (2022), “Body and diet as sales pitches: Spanish teenagers´ perceptions about influencers´ impact on ideal physical appearance”, Media Psychology, 31(4). DOI: 10.3145/epi.2022.jul.12
Giuffredi-Kähr, A., Petrova, A. and Malär, L. (2022), “Sponsorship Disclosure of Influencers – A Curse or a Blessing?”, Journal of Interactive Marketing, 57(1), 18-34. DOI: 10.1177/10949968221075686
Görgényi Hegyes, É., Máté, B., Vafaei, S. A. and Fekete Farkas, M. (2017), “The role of social media in gastronomy industry”, Abstract: Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 11(3-4), 95-104. DOI: 10.19041/APSTRACT/2017/3-4/14
Gräve, J. F. and Greff, A. (2018), “Good KPI, Good Influencer?: Evaluating Success Metrics for Social Media Influencers”, in: SMSociety ’18: Proceedings of the 9th International Conference on Social Media and Society, 291-295. DOI: 10.1145/3217804.3217931
Haenlein, M., Anadol, E. and Welte, D. (2020), “Navigating the New Era of Influencer Marketing: How to be Successful on Instagram, TikTok, & Co.”, California Management Review, 63(1), 5-25. DOI: 10.1177/0008125620958166
Hegedüs, D. and Mitev, A. Z. (2021), “Tényleg boldog a karácsony? – A karácsonyi stressz (stressmas) átélése a fiatal felnőttek szemszögéből”, Vezetéstudomány, 52(10), 2-14. DOI: 10.14267/VEZTUD.2021.10.01
Kamiński, M., Kręgielska-Narożna, M. and Bogdański, P. (2021), “Seasonal variation in lifestyle behavior in Poland: Google searches and market sales analysis”, BMC Public Health, 21(1546), 1-9. DOI: 10.1186/s12889-021-11543-9
Keszeg, A. (2020), “Az „instagramolható divat” fogalma és jelenségei”, Apertúra, 2020. nyár. DOI: 10.31176/apertura.2019.15.4.2
Mohr, M. (2023), “A Google Analytics felhasználása a food marketingben”, in: Antalík, I., Csiba, P., Szabó, D., Takácsné György, K. and Wimmer, Á. (szerk.), Litera Oeconomiae IV. Válogatás a 36. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció első helyezett pályamunkáiból, 1. kötet, 317-336. DOI: 10.36007/4744.2023
Motahari, S., Jung, T., Zang, H., Janakiraman, K., Li, X.-Y. and Soo Hoo, K. (2014), “Predicting the influencers on wireless subscriber churn”, IEEE Wireless Communications and Networking Conference (WCNC), Istanbul, Turkey, 3402-3407. DOI: 10.1109/WCNC.2014.6953127
Quan Xie and Yang Feng (2023), “How to strategically disclose sponsored content on Instagram? The synergy effects of two types of sponsorship disclosures in influencer marketing”, International Journal of Advertising, 42(2), 317-343. DOI: 10.1080/02650487.2022.2071393
Qutteina, Y., Halles, L., Mennes, N., De Backer, Ch. and Smits, T. (2019), “What Do Adolescents See on Social Media? A Diary Study of Food Marketing Images on Social Media”, Frontiers in Psychology, 10, Article number 2637. DOI: 10.3389/fpsyg.2019.02637
Qutteina, Y., Halles, L., Raedschelders, M., De Backer, Ch. and Smits, T. (2022), “Food for teens: How social media is associated with adolescent eating outcomes”, Public Health Nutrition, 25(2), 290-302. DOI: 10.1017/S1368980021003116
Raghunandan, H. and Bedekar, S. (2011), “Multiple linear regression based parameter influencer model of a Self-healing network”, Third International Workshop on Security and Communication Networks (IWSCN), Gjovik, Norway, 45-51. DOI: 10.1109/IWSCN.2011.6827716
Saher, A., Tang, L., Douglas, S., Jacob, R., Walton, K., Sadowski, A., Ma, D. W. L., Haines, J. and Guelph Family Health Study (2024), “Fathers’ use of social media for social comparison is associated with their food parenting practices”, Appetite, 195. DOI: 10.1016/j.appet.2024.107201
Santiago, J. K., Magueta, D. and Dias, C. (2020), “Consumer attitudes towards fashion influencers on instagram: Impact of perceptions and online trust on purchase intention”, Issues in Information Systems, 21(1), 105-117. DOI: 10.48009/1_iis_2020_105-117
Törőcsik, M. and Mohr, M. (2023), “Hogyan gondolkodnak a gasztro-influenszerek? Kvalitatív kutatás a hazai online véleményvezérek piaci attitűdjeiről”, Trade magazin, 2023/4, 122-125.
Von-Polheim, P., Cano-Orón, L. and Vangut-Climent, E. (2023), “Types of discourse disseminated by food influencers: Trends on Instagram in France, Germany, Italy, Spain, and the United Kingdom. Political polarization”, 36(6). DOI: 10.3145/epi.2023.nov.18
Zeren, D. and Kapukaya, N. (2021), “whose voice is louder? Influencer and celebrity endorsement on instagram”, Academic Review of Economics and Administrative Sciences, 14(3), 1038–1050. DOI: 10.25287/ohuiibf.815713
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
