A körforgásos gazdaság alapelveinek érvényesülése a különböző vállalati kultúrákban
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.03.06Kulcsszavak:
körforgásos gazdaság, vállalati kultúra, Cameron-Quinn, kultúra értékelő eszköz, versengő értékek keretrendszereAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A kutatás célja annak feltárása, hogy a körforgásos gazdaság alapelveinek érvényesülése szempontjából a vállalatok milyen klaszterekbe sorolhatók, illetve az egyes klaszterekbe való tartozás összefüggésben áll-e a vállalati kultúra különböző típusaival. Vizsgálja, hogy mely vállalati kultúrák hajlamosabbak integrálni a körforgásos elveket, és a kulturális jellemzők hogyan járulnak hozzá a fenntarthatósági célok eléréséhez.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A körforgásos gazdaság keretrendszerének mérendő követelményei mint környezeti célok kerültek górcső alá, úgymint a természeti erőforrások felhasználásának, a károsanyag-kibocsátás és az anyagveszteségek csökkentése, a megújuló és újrahasznosítható erőforrások arányának és a termékek értéktartósságának növelése. A vállalati kultúrák tipizálása a Cameron‒Quinn modell alapján történt, melynek kategóriái: piac, klán, adhokrácia, hierarchia. A kutatás kérdőíves felmérés keretében zajlott, 128 magyarországi vállalkozás körében. A statisztikai elemzések elvégzése a klaszterelemzés és a kereszttábla-elemzés módszereivel történt.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A körforgásos gazdaság alapelveinek érvényesülése szempontjából három szignifikánsan különböző klaszter rajzolódott ki a vizsgált mintában (Élenjárók, Mérsékeltek, Lemaradók). Az eredmények alapján a klánkultúra támogatja leginkább a körforgásos célok érvényesülését, a klánkultúrájú vállalkozások az Élenjárók klaszterével mutattak összefüggést.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A Cameron‒Quinn kultúratípusok közül a klánkultúra elemei ‒ úgymint az emberekkel való törődés, a vásárlók iránti érzékenység, a munkatársak szervezethez való elkötelezettségének növelése ‒ támogatják a körforgásos célok meggyökerezését a szervezeteknél. A szervezeti kultúra alakítására hatással lévő és a fenntarthatósági célokat szem előtt tartó vezetők számára javasolt a domináns vállalati kultúrában a klán típusú elemek érvényesülését fokozni.
Hivatkozások
Adeinat, I. M. and Abdulfatah, F. H. (2019), “Organizational culture and knowledge management processes: case study in a public university”, VINE Journal of Information and Knowledge Management Systems, 49(1), 35‒53. https://doi.org/10.1108/VJIKMS-05-2018-0041
Amui, L. B. L., Jabbour, C. J. C., de Sousa Jabbour, A. B. L. and Kannan, D. (2017), “Sustainability as a dynamic organizational capability: a systematic review and a future agenda toward a sustainable transition”, Journal of Cleaner Production, 142, 308–322. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2016.07.103
Benedek, P. (2014), „Compliance menedzsment HR szemmel”, Munkaügyi Szemle Online, 58(5), 50‒61.
Bognár, F. és Gaál, Z. (2013), „A beszállítói kapcsolatok megbízhatósági és karbantartási konzekvenciái”, Vezetéstudomány, 44 (különszám), 14‒21.
Bertassini, A. C., Ometto, A. R., Severengiz, S. and Gerolamo, M. C. (2021), “Circular economy and sustainability: The role of organizational behaviour in the transition journey”, Business Strategy and the Environment, 30(7), 3160–3193. https://doi.org/10.1002/bse.2796
Bognár, F. és Rácskay, J. (2024), „A Versengő Értékek Keretrendszerének szerepe a szervezeti kultúra felmérésében”, in: Csepregi, A., Szentes, B. (eds.), A digitalizáció hatása a XXI. századi karbantartásban nemzetközi konferencia kiadványa, Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, 79–89.
Cameron, K. S. and Quinn, R. E. (2011), Diagnosing and Changing Organizational Culture: Based on the Competing Values Framework (3rd ed.), San Francisco, Jossey-Bass.
Chandler, N., Csepregi, A. and Heidrich, B. (2018), “The world I know: knowledge sharing and subcultures in large complex organisations”, in: Elena-Mădălina Vătămănescu, Florina Magdalena Pînzaru (eds.), Knowledge Management in the Sharing Economy: Cross Sectoral Insights into the Future of Competitive Advantage, Springer, 117‒143. https://doi.org/10.1007/978-3-319-66890-1_7
Chen, Y. S., Lin, S. H., Lin, C. Y., Hung, S. T., Chang, C. W. and Huang, C. W. (2019), “Improving green product development performance from green vision and organizational culture perspectives”, Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 27(1), 222–231. https://doi.org/10.1002/csr.1794
Csepregi, A. (2024), “Different levels of culture: Organizational culture and other culture levels”, in: Csepregi, A., Benedek, P. (eds.), Organizational Culture in the Fields of Management and Organizational Sciences and Business Life: Book of Conference Proceeding, Hungary, Wekerle Business School, 25‒34.
Csepregi, A. and Pauluzzo, R. (2017), “Project organizations and different levels of culture in Hungary and Italy”, in: Blaskovics, B., Deák, Cs. (eds.), Chapters from the Academic Aspect of Project Management-Research and Teaching Methodologies, Budapest, PMUni, 68‒85.
De Angelis, R. (2021), “Circular economy: laying the foundations for conceptual and theoretical development in management studies”, Management Decision, 59(6), 1209‒1227. https://doi.org/10.1108/MD-05-2019-0587
Elia, V., Gnoni, M. G. and Tornese, F. (2017), “Measuring circular economy strategies through index methods: A critical analysis”, Journal of Cleaner Production, 142, 2741‒2751. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2016.10.196
Ferreira, C. dos S., Gomes, G. M., Natalense, J. C., Roiz, G. A., Ometto, A. R. and Gerolamo, M. C. (2022), “Mapping organizational culture in the context of a circular economy: A case study for a Brazilian company”, Revista Gestão da Produção Operações e Sistemas, 17(1), 19‒45. https://doi.org/10.15675/gepros.v17i1.2763
Kiefer, C. P., Carrillo‐Hermosilla, J. and del Río, P. (2024), “How does corporate environmental culture enable the eco‐innovation transition of firms towards the circular economy?”, Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 31(6), 5911‒5937. https://doi.org/10.1002/csr.2888
Kirchherr, J., Reike, D. and Hekkert, M. (2017), “Conceptualizing the circular economy: An analysis of 114 definitions”, Resources, Conservation and Recycling, 127, 221‒232. https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2017.09.005
Kozma, D. E., Molnárné Barna, K. és Molnár, T. (2021), „Rangsoroljunk vagy nem? A körforgásos gazdaság mérési lehetőségei és azok összehasonlítása az EU-tagországokban”, Vezetéstudomány – Budapest Review, 52(8‒9), 63‒77. https://doi.org/10.14267/veztud.2021.09.05
Kuznetsova, D. (2022), “Antecedents and origins of the circular economy research area in the history of economic thought”, Journal of Economic Regulation, 13(3), 29‒52. https://doi.org/10.17835/2078-5429.2022.13.3.029-052
Lengyel, P., Bai, A., Gabnai, Z., Mustafa, O. M. A., Balogh, P., Péter, E., Tóth–Kaszás, N. and Németh, K. (2021), “Development of the concept of circular supply chain management – a systematic review”, Processes, 9(10), 1740. https://doi.org/10.3390/pr9101740
MacArthur, E. (2013), “Towards the circular economy”, Journal of Industrial Ecology, 2(1), 23‒44. https://www.werktrends.nl/app/uploads/2015/06/Rapport_McKinsey-Towards_A_Circular_Economy.pdf [letöltés: 2025.10.01.]
Murray, A., Skene, K. and Haynes, K. (2017), “The Circular Economy: An Interdisciplinary Exploration of the Concept and Application in a Global Context”, Journal of Business Ethics, 140, 369‒380. https://doi.org/10.1007/s10551-015-2693-2
Neumanné Virág, I. és Varga-Dani, B. (2021), „Fenntarthatóság és körforgásos gazdaság szemlélete a Balaton Turisztikai Térségben”, Comitatus: Önkormányzati Szemle, 31(239), 150‒162.
Rajâa, O. and El Ghazlani, M. (2024), “Exploring the Organizational Culture Assessment and validation of the Cameron and Quinn’s Organizational Culture Assessment Instrument (OCAI)”, Revue des Études Multidisciplinaires en Sciences Économiques et Sociale, 9(2), 312‒343.
Schein, E. H. (2010), Organizational Culture and Leadership (Vol. 2), John Wiley & Sons.
Smircich, L. (2017), “Concepts of culture and organizational analysis“, in: Jiménez, A. C. (ed.), The Anthropology of Organisations, Routledge, 255‒274.
Skawińska, E. and Zalewski, R. (2018), “Circular Economy as a Management Model in the Paradigm of Sustainable Development”, Management, 22(2), 217–233. https://doi.org/10.2478/manment-2018-0034
Szabó, L. and Csepregi, A. (2015), “Project organizations and their present and preferred culture”, Management Dynamics in the Knowledge Economy, 3(4), 589‒608.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
