A nonprofit szektorban való munkavállalás kompetenciaszükségletei
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.04.01Kulcsszavak:
Diplomás Pályakövetési Rendszer, Kompetenciaszükséglet, Nonprofit szektorAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A nonprofit szektorban dolgozó felsőfokú végzettséggel rendelkezők eltérő kompetenciaszükségleteinek
feltárása az állami és a versenyszféra függvényében. Míg a profitorientált vállalatok számára elsődleges cél
a profitmaximalizálás, valamint a vállalat fennmaradása, fejlődése és növekedése, addig a nonprofit szervezetek
célja valamilyen igény kielégítése. Eltérő céljuk következtében lényegesen más elvek mentén működnek
ezen szervezetek, így merült fel vizsgálati fókuszként a benne dolgozók jellemzőinek azonosítása.
Kutatásunk célja azonosítani, hogy a versenyszférától és az állami szférától mennyiben eltérő kompetenciák,
kompetenciacsoportok szükségesek és jellemzőek a nonprofit szektorban dolgozó diplomások körében.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A Pécsi Tudományegyetemen megvalósított Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomások felmérésének
2019 és 2020 évi adatait használtuk fel. A reprezentatív felmérésből 1 636 végzett adatain vizsgáltuk
meg multinomiális regresszió segítségével a nonprofit szektorhoz képest az állami és a versenyszférában
való munkavégzés esélyét a kompetenciacsoportok jellemzői alapján, összesen 5 kompetenciacsoport kapcsán.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A nonprofit szektorban más szektorokhoz képest sokkal fontosabbak az interakciós kompetenciák (a kapcsolatteremtő,
kommunikációs képesség, a konfliktuskezelés, illetve az érzelmi intelligencia, nonverbális
kommunikáció, valamint az udvariasság). Az idegennyelv-ismeret az állami, a szaktudás pedig a versenyszférához
képest szükséges nagyobb mértékben. Megállapításaink szerint a nonprofit szektornak tudatosítani
kell a felsőfokú tanulmányokat folytatók körében, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni az emberi interakcióra
már a képzés során.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Ezt az aspektust az ilyen témájú kurzusok oktatóinak is meg kell vizsgálniuk, szükség esetén beépíteni az
ilyen kompetenciák fejlesztését megcélzó feladatokat, tanulási elemeket. Ezen eredmények tudatosításával
a nonprofit szektor sikeressége növelhető a megfelelő munkaerő képzése és kiválasztása következtében.
Hivatkozások
Ásványi Zs., Barakonyi E., Galambosné Tiszberger M., László Gy., Sipos N. & Vámosi T. (2015), Baranya megye képzési stratégiája, Baranya Megyei Önkormányzat, 2015.
Bajner M. (2008), Vállalkozás menedzselése, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 2008. https://www.nive.hu/Downloads/ Szakkepzesi_dokumentumok/Bemeneti_kompetenciak_meresi_ertekelesi_eszkozrendszerenek_kialakitasa/6_0910_002_101030.pdf [letöltés ideje: 2025.11.27.]
Borzán A. & Szekeres B. (2020), „Digitalizációs kihívások a civil szektorban”, Civil Szemle, 17(1), 73–88.
Bőhmné Nardai B. (2022), „Rövid áttekintés a hazai for- és nonprofit szervezetfejlesztés gyakorlati, módszertani helyzetéről és problémáiról”, Önkéntes Szemle, 2(3), 3–29. DOI: https://doi. org/10.53585/OnkSzem.2022.3.3-29
Darling S. D. & Cunningham J. B. (2016), “Underlying values and competencies of public and private sector managers”, Asian Education and Development Studies, 5(4), 371–387. htt¬ps://doi.org/10.1108/AEDS-09-2015-0050
Davis C. W. & Myers, K. K. (2019), “Past work experience and organizational assimilation in non¬profit organizations”, Nonprofit Management and Leadership. doi:10.1002/nml.21348
Dobrai K. & Farkas F. (2014), „Szervezetfejlesztés és professzionalizáció a nonprofit szektor szervezeteiben”, Marketing & Menedzsment, 48(4). 38–51.
Duczon Á., Schmuck R. & Szabó T. (2008), „Versenyképességi elemzés a Dél-Dunántúli Régióban: A nonprofit szervezetek versenyképessége és szerepük a régió versenyképességének javításában”, Marketing & Menedzsment, 42(3), 50–56. https://journals.lib.pte.hu/index. php/mm/article/view/5362024.05.07. [letöltés ideje: 2025.11.27.]
Fabulya E., Nagy P. & Tiszolczi P. (2017), Kompetencia kézikönyv. http://www.bkmkik. hu/attachments/article/2662/2kompetencia_kezikonyv_v10_20170921.pdf [letöltés ideje: 2025.11.27.]
Győrffy G. (1995), A nonprofit szervezetek ismérvei és tevékenységük. Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. NIOK–Soros, Budapest, 1995. 19–20.
García-Aracil, A. & Van der Velden, R. (2007), “Competencies for young European higher education graduates: labor market mismatches and their payoffs”, Higher Education, 55(2), 219–239. https://doi.org/10.1007/s10734-006- 9050-4.
Herman, R. D. & Renz, D. O. (2007), “Nonprofit Management Alumni Knowledge, Skills, and Career Satisfaction in Relation to Nonprofit Academic Centers Council Curricular Guidelines: The Case of One University’s Master’s of Public Administration Alumni”, Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 36(4), 98–109. doi:10.1177/0899764007305049
Kabai I., Kabainé T. K., Krisztián V. & Kenéz A. (2011), „Párbeszéd a kompetenciák nyelvén”, Felsőoktatási Műhely, 5(4),65–80.
Karcsics É. (2007), „A versenyképes munkavállaló kompetenciái az Európai Unióban és Magyarországon”, Európai Tükör, 12(3),128– 140.
Kaprinay Zs. (2015), „A civil szervezet mint új fogalmi kategória, és annak lehetséges megközelítései”, Miskolci Jogi Szemle, 10(1), 94–111. https://www.matarka.hu/koz/ISSN_1788- 0386/10_evf_1_sz_2015/ISSN_1788-0386_10_ evf_1_sz_2015_094-111.pdf [letöltés ideje: 2025.11.27.]
Kiss Gy. (2022), „A civil-nonprofit szervezetek felkészítése a vállalati együttműködésre – a civil impact akadémia működésének tapasztalatai”, Önkéntes Szemle, 2(3), 58–74.
KSH (2024a), A nonprofit szervezetek száma, megoszlása és összes bevétele. https://www.ksh.hu/ stadat_files/gsz/hu/gsz0012.html [letöltés ideje: 2025.09.21.]
KSH (2024b), A nonprofit szervezetek működési jellemzők szerinti száma és bevétele szervezeti forma szerint. https://www.ksh.hu/stadat_files/gsz/ hu/gsz0014.html [letöltés ideje: 2025.09.21.]
KSH (2024c), A nonprofit szektor főbb adatai szervezettípus és a Nonprofit Szervezetek Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ICNPO) tevékenységi főcsoportok és csoportok szerint. https://www. ksh.hu/stadat_files/gsz/hu/gsz0069.html [letöl¬tés ideje: 2025.09.21.]
KSH (2024d), A vállalkozások teljesítménymutatói létszámkategória szerint. https://www.ksh.hu/ stadat_files/gsz/hu/gsz0017.html [letöltés ideje: 2025.09.20.]
KSH (2024e), A munkaerőpiac legfontosabb éves adatai. https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/ mun0001.html [letöltés ideje: 2025.09.20.]
KSH (2025), A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint – GFO’14. https://www.ksh.hu/stadat_files/gsz/hu/gsz0002. html [letöltés ideje: 2025.09.20.]
Kuti É. & Marschall M. (1991), „A nonprofit szektor fogalma”, Esély, 3(1), 61–69.
Lester M. S. & Helmut K. A. (1997), Defining the nonprofit sector – A cross-national analysis, Manchester University Press, Manchester, 1997.
Lukács E. (2007), „A nonprofit szervezetek magyarországi kialakulásának és jogi szabályzásának jellegzetességei”, in: Gubik, Andrea (szerk.), VI. Nemzetközi Konferencia a közgazdász kép¬zés megkezdésének 20. évfordulója alkalmából, (2. kötet), Miskolc, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 2007, 322–329.
Morris S. (2000), “Defining the Nonprofit Sector: Some Lessons from History”, Voluntas: International Journal of Voluntary and Nonprofit Organizations, 11(1), 25–43.
OECD (2023), Government at a Glance 2023: Hungary. https://www.oecd.org/en/publica¬tions/government-at-a-glance-2023_c4200b14- en/hungary_dacc7f00-en.html [letöltés ideje: 2025.11.27.]
Pirohov-Tóth B. (2022), „A munkavállalói kompetenciák változásainak feltárása egy álláskeresési oldal adatainak elemzése alapján”, Régiókutatás Szemle, 7(1), 102–113. DOI: 10.30716/ RSZ/22/1/9
Pituch K. A. & Stevens J. P. (2015), Applied multivariate statistics for the social sciences: Analyses with SAS and IBM’s SPSS, Routledge, 2015.
Rychen, D. S. & Salganik, L. H. (eds.) (2003), Key competencies for a successful life and a well-functioning society, Hogrefe & Huber Publishers, 2003.
Sanzo M. J., Álvarez L. I., Rey M. & García N. (2014), “Business–Nonprofit Partnerships”, Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 44(2), 379–400. doi:10.1177/0899764013517770
Sipos N. (2017), “Graduate Career Tracking System Across the World – as Information Systems in Higher Education Decision-making Process”, Strategic Management: International Journal of Strategic Management and Decision Support System in Strategic Management, 22, 24–31.
Sipos N. & Kovács Sz. (2019), Diplomás Pályakövető Rendszer 2019-es pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2019. https://m2.mtmt.hu/api/publication/31340297 [letöltés ideje: 2025.11.27.]
Sipos N. & Kovács Sz. (2020), Diplomás Pályakövető Rendszer: 2020-as pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2020.
Sipos N., Balogh G. & Kuráth G. (2013), „A kompetenciák mint a frissdiplomások bérét befolyásoló tényezők a Pécsi Tudományegyetem példáján”, Educatio, 22(4), 589–596.
Sipos N., Kuráth G. & Gyarmatiné Bányai E. (2020), „A frissdiplomások kompetenciái és a bérek kapcsolata. A kompetenciafejlesztés lehetőségei a felsőoktatásban”, Közgazdasági Szemle, 67(11), 1130–1153. https://doi.org/10.18414/ KSZ.2020.11.1130.
Suleman F. (2018), “The employability skills of hig¬her education graduates: insights into conceptual frameworks and methodological options”, Higher Education, 76(2), 263–278. https://doi. org/10.1007/s10734-017-0207-0.
Szabó I. (2013), „A felsőoktatási képzések munkaerő-piaci szempontból”, Vezetéstudomány, 44(11), 52–61.
Szabó Sz. (2014), Kompetencia alapú emberi erőforrás gazdálkodás. https://cmsadmin-pub.uni-nke.hu/document/vtkk-uni-nke-hu/kompetencia-alapuemberi-eroforras-gazdalkodas.original. pdf [letöltés ideje: 2024.05.07.]
Thompson, E. T. K. J. (2007), “Trading places: Examining leadership competencies between for-profit vs. public and non-profit leaders”, Leadership & Organization Development Journal, 28(4), 356–375. http://dx.doi. org/10.1108/01437730710752229
Tóthné Téglás, T. & Kelemen-Erdős, A. (2020), „Pályakezdőkkel szembeni kompetenciaelvárások és mérésük”, Marketing & Menedzsment, 54(1), 43–54. doi: 10.15170/MM.2020.54.01.04.
Tuning (2008): Tuning Educational Structures in Europe: Competencies. https://www.unideus¬to.org/tuningeu/competences/ [letöltés ideje: 2025.11.27.]
Varga E., Szira Z., Boda H. & Hajós L. (2017), „A munkaerőpiacon elvárt kompetenciák relevanciájának összehasonlító elemzése a munkáltatók és a felsőoktatásban végzős fiatal munkavállalók aspektusából”, Studia Mundi–Economica, 4(1), 82–93.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
