A kommunikációs jog, mint új tudományos és management kihívás

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

A kommunikációs és információs forradalommal párhuzamosan kialakult kommunikációs jog helye és szerepe még formálódik, de a jogfejlődés hatására a jelen és a jövő jogága. A fejlődései tendenciák determinálják e para, vegyes jogág összetettségét, részterületeinek és joganyagának bővülését. A szabályozási kérdések köre kiterjedt, de fókuszában az adatvédelem (lásd GDPR), a kommunikáció- és információ szabadsága áll, tekintettel az információs társadalmakban betöltött szerepére. Ez adja egyben a téma aktualitását, a kommunikációs jog és a felmerülő kihívások tudományos alapú megfogalmazásának igényét.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Jelen tanulmány a nemzetközi és a hazai szakirodalom elméleti kutatása mellett, tudományos kutatói megfigyelés, hazai joganyagvizsgálat alapján értelmezi és definiálja a kommunikáció, az információs társadalom, a kommunikációs jog fogalmi körét, jogági jellemzőit, és a menedzserekre is ható kihívásait. Emellett a jogági jellemzők feltárásában primer kérdőíves kutatási eredményekre is támaszkodik. Miközben arra keresi a választ, hogy a kommunikációs jog és kihívásai tárgyában milyen továbblépési lehetőségek vannak.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A lefolytatott kutatások eredményeire építő kutatói megállapítások a kommunikáció- és jogtudomány, valamint a kapcsolódó elméleti területek fejlődése mellett a jogalkotói és jogalkalmazói döntések megalapozását is támogatják. Hasznosítható ismereteket és eredményeket nyújt a kommunikációs jog kutatói és oktatói számára, miközben ezen ismeretek a társadalom valamennyi szereplője részére haszonnal jár, hisz a kommunikációs jog és kihívásainak ismerete nemcsak az egyének életképessége, hanem az irányítók, menedzserek által vezetett non- és for profit szervezetek számára is működési feltétel.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A tendenciózus problémák (mint pl. a joghézagok, a jogi fogalmak hiánya, kommunikációs jogi visszaélések, vagy az információgyarmatosítás, robotika, mesterséges intelligencia, fake news szabályozásának hiánya) jogi paradigmaváltást igényelnek. A fejlődés által megkívánt kommunikációs jogi környezet megteremtése rendszerszerű és előremutató gondolkodásra épülő jogalkotást feltételez. Ezt, nemzetállami szinten az Alaptörvény kiegészítése és kommunikációs törvénykönyv megalkotása, nemzetközi szinten átfogó nemzetközi dokumentum biztosítaná, mely helyes mederben tartaná a nemzetállamok jogfejlődését.