„Nézzük a fényképet”: egy ikonikus sajtófotó ekphraszisza Farkas Péter Kreatúra című kisregényében

Absztrakt

Ahelyett, hogy az ekphrasziszok pusztán csak passzívan kiaknáznák a jelenkori képáradat és a képekhez való könnyű online hozzáférhetőség jelentette lehetőségeket, jelentésalkotó és jelentésmódosító vagy éppen a nézői gyakorlatokat problematizáló ténykedéseik által aktívan szerepet vállalnak a vizuális kulturális jelenségek recepciójában, és számot adnak a látás(módok) mediális, szociokulturális, történeti meghatározottságáról is. Az ekphrasziszok vizsgálata így azzal járhat, hogy esztétikai, mediális vagy bizonyos esetekben etikai kérdéseket fogalmazunk meg a vizuális reprezentációval és annak nyelvi megszövegezésével kapcsolatban, s hogy rákérdezünk arra, vajon az adott ekphraszisz megtámogatja vagy inkább megkérdőjelezi a látás uralkodó vagy szokványos módozatait.
A történelmi eseményt és az emberi szenvedést dokumentáló ikonikus sajtófotó alapján születő szépirodalmi ekphrasziszok speciális kulturális, esztétikai és etikai kérdéseket vonzanak magukhoz, mint például: hogyan alkotható újra, hogyan ragadható meg egy fotografikusan közvetített múltbeli pillanat verbálisan akkor, ha maga a szerző nem volt a vizuálisan dokumentált események szemtanúja? Milyen narratív stratégiákat, nézőpontokat és keretező eljárásokat léptethet életbe egy ekphraszisz, ha egy traumatikus – vagy éppen abjekt – fotográfiát igyekszik leírni? Milyen egyéni vagy kollektív látásmódokról és viszonyulásokról tanúskodik egy ekphraszisz más emberek szenvedésével kapcsolatosan?
A fenti kérdések vizsgálatához a jelen tanulmány a Farkas Péter Kreatúra című kisregényében (2009) szereplő legterjedelmesebb, a James Nachtwey által készített, szudáni éhező férfit ábrázoló Famine Victim in a Feeding Center [kb. Egy éhezés áldozata egy etetőközpontban] című, 1993-ban készült ikonikus sajtófotóra, illetve részben Kevin Carter szintén 1993-as A keselyű és a kislány című fotográfiájára reagáló ekphraszisznak az elemzésével járul hozzá.