Identitás – fotó – dizájn

Tablóképek /a közösségi tudat vizuális lenyomatai a 21. század elejéről

Szerzők

  • Klára Fogarasi fotótörténész - etnográfus

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.02.07

Kulcsszavak:

tablókép, identitás, diákévek, emlék

Absztrakt

A személyes identitás kifejezésére a fényképezés műfajaiban sok lehetőség kínálkozik (a hivatásos fényképészek portréitól napjaink selfijéig). Teljesen más jellegű, összetettebb tartalmi és formai elemeket ötvöző képi műfaj a tablókép: ahol festői, grafikai eszközök, szövegek környezetében jelennek meg a portrék. De a létrehozás módjában is más a tabló: tudatos tervezéssel, nem hirtelen ötlettől vezérelve készül. Igazi jelentősége azonban a közösségi identitás képi kifejezésében, illetve ennek egyedi megformálásában rejlik.  

Identitásunk formálódásának fontos állomása a diákévek befejezése, a felnőttkor kezdete. Rituális események sora kíséri (ballagás, érettségi vizsgák, felvételi: szigorú figyelmet igénylő megmérettetések; komoly, vidám, tréfás történések).  

A 21. században a naponta bővülő technikai lehetőségek közepette minden eseményről pillanatképek milliói készülhetnek, a tablókép-készítés szokása mégis él és virul, melyekre tízezrek szavaznak a facebook versenyeken. A tablókép akár az utolsó pillanatait élő közösségi összetartozás vizuális dokumentuma, akár egyéni kreativitás, vagy üzleti vállalkozás terméke; formailag akár egyedi és sokszorosított, tárgyi mivoltában létező vagy virtuális jelenség, célját tekintve többfunkciós tárgy, mert közszemlére kerül. Ellátja az adott intézmény képviseletét a szélesebb nyilvánosság előtt az utcai kirakatokban egy adott időszakban; majd képviseli a távozókat később az iskola falain a helyi kisközösségben az iskola fennállásáig; és képviseli az osztály egészét önmaguk előtt a privát képhasználatban.   

Rituális tárgy a tablókép, emlék-jel: a közösségi és privát képanyag fontos része, mely jelentős átalakuláson megy át napjainkban is a digitális kor lehetőségeit követve. A sokszor meghökkentő látványosságra törekvő tablók ma már nem csupán egy lokális vagy szakmai identitás vizuális kifejezését tartják fontosnak, egyre gyakrabban jelennek meg például a planetáris tudatra utaló képi elemek és utalások. 

 

A tablóképet készítette: Lipcsei Máté 

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

Andok Mónika: Digitális Média és mindennapi élet. Konvergencia, kontextus, közösségi média. Budapest, 2016.

Augé, Marc: Nem-helyek. Bevezetés a szürmodernitás antropológiájába. Elmegyakorlat. Budapest, 2012.

Bábosik István: A szociometriai módszer. In: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Szerk. Falus Iván et. al. Budapest, 2004. (https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/ch08.html#id541412) [2021.04.07.]

Bali János: A családi fényképek szerepe a lokális közösség (újra)teremtésében. In: Néprajz – muzeológia. Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére. Szerk. Tóth Arnold. Miskolc, 2012. 91–100.

Bogdán Melinda: Tabló. Egy képfajta használatának vizuális antropológia vizsgálata. [MA szakdolgozat a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékén.] Miskolc 1999. [Budapest, 2019.]

Csíkszentmihályi Mihály – Halton, Eugene: Tárgyaink tükrében. Budapest, 2011.

Erős Ferenc: Identitás és modernizáció. In: Jelbeszéd az életünk. A szimbolizáció története és kutatási módszerei. Szerk. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor. Budapest, 1995. 423–431.

Flusser, Vilém: A fotográfia filozófiája. Budapest,1990.

Flusser, Vilém: Emlékezetek. In: Flusser, Vilém: Az ágy. Budapest, 1996. (https://artpool.hu/Flusser/emlekezetek.html) [2021.04.07.]

Fogarasi Klára: Hontalanok honosítása – A kontextusba helyezett fotó mint sajátos képforma. Fotóművészet 64. (2021):1. 86–95.

Heidegger, Martin: Az újkori világkép mint a világ képpé alakulása (M. Heidegger) – illetve ennek lehetetlensége (M. Buber) I. A világkép kora. (ford. Koch Valéria). Vigilia 45.(1980):3.

Hoppál Mihály: Etnikus jelképek egy amerikai magyar közösségben. In: Jelbeszéd az életünk. A szimbolizáció története és kutatásának módszerei. Szerk. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor. Budapest, 1995. 408–422.

Kéri Rita: Victor Turner: A rituális folyamat. Struktúra és antistruktúra. 2008. (http://www.communicatio.hu/doktoriprogramok/kommunikacio/belso/bevhumankomm/20072/lektoralasok/kerirturnervhoz.htm) [2021.04.11.]

Kristó Nagy István: Gondolattár: aforizmák, szállóigék, idézetek. 20.000 bölcs gondolat az ókortól napjainkig. Budapest, 2000. (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Gondolattar-kristo-nagy-istvan-gondolattar-1/ezredveg-68B1/bartok-bela-18811945-zeneszerzo-6A8F/) [2021.04.07.]

N. Kovács Tímea: Emlékezet, identitás, történelem. Tabula 3. (2000):1. 115–126.

Nora, Pierre: Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája. Budapest, 1984.

Nyíri Kristóf: Képjelentés és mobil kommunikáció. Vázlat. In: A 21. századi kommunikáció új útjai: Tanulmányok. [New Perspectives on 21st Century Communications: Essays.] Szerk. Nyíri Kristóf. Budapest, 2001. (http://www.mta.t-mobile.mpt.bme.hu/dok/kiad2_hu.htm) [2021.06.05.]

Sztompka, Piotr: Vizuális szociológia. A fényképezés mint kutatási módszer. Budapest – Pécs, 2009.

Szíjártó Zsolt: Tájkép és emlékkép – az emlékezethelyek problematikája. Szabó Marianna Kakpuszta című installációja kapcsán. Tabula 7. (2004):2. 253–266.

Széchenyi István Általános Iskola 1999. 8.a Dunakeszi Örökös Ökoiskola, Akkreditált Kiváló Tehetségpont, Klebelsberg Központ.

Downloads

Megjelent

2022-03-21

Hogyan kell idézni

Fogarasi, K. . (2022). Identitás – fotó – dizájn: Tablóképek /a közösségi tudat vizuális lenyomatai a 21. század elejéről. Per Aspera Ad Astra, 8(2), 113–136. https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.02.07