Archívum

  • Reprezentáció és nyilvánosság az Erzsébet Tudományegyetemen
    Évf. 10 szám 1-2 (2023)

    Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének 100. évfordulója alkalából a Per Aspera ad Astra jelen különszámának fókuszában az egyetem reprezentációtörténete, nyilvánossághoz való viszonya, annak szimbolikus megjelenítése, valamint az ezzel összefüggő intézményi stratégiák állnak.

  • Tudománytörténet és egyetemtörténet
    Évf. 9 szám 2 (2022)

    Jelen számunkban a tudománytörténet és az egyetemtörténet-írás kapcsolatára, illetve az egyetem tudománytermelésben játszott történeti szerepére reflektálunk. A tanulmányok többek között a tudománytörténet-írás elméleti kérdéseivel, a peregrináció és tudástranszfer jelenségeivel, ókori csillagászati források nyelvi elemzésével, járványos és mentális betegségek észlelésének és értelmezésének kérdéseivel foglalkoznak, de megismerkedhetünk a Bohr-féle atommodell megalkotásának tudománytörténeti hátterével, valamint több kiváló tudós, közöttük Polányi Mihály, Beck Soma és Prinz Gyula életútjával is.

  • Fotótörténet, fotókultúra, fotóművészet 2.
    Évf. 9 szám 1 (2022)

    Jelen számunk célja a társadalmi, kulturális, művészeti jelenségek és a fotográfia kapcsolatának olyan transzmediális bemutatása, melyben helyet kapnak azok a forrásanyagok és lehetséges forráshelyek, archívumok, amelyek szélesíthetik az említett témák megközelítéseit, annak sajátosságait olvasóink elé tárják.

  • Per Aspera ad Astra 2021/2

    Fotótörténet, fotókultúra, fotóművészet
    Évf. 8 szám 2 (2021)

    Jelen számunkban a társadalmi, kulturális, művészeti jelenségek és a fotográfia kapcsolata kerülnek bemutatásra. Helyet kapnak benne azok a forrásanyagok és forráshelyek, archívumok, amelyek szélesítik az említett témák megközelítéseit, annak sajátosságait olvasóink elé tárják.
    Szerzőink írtak Dr. Székács István pszichoanalitikus „brigádnaplójáról”, a 19–20. századi privát családi fényképezésről, Harrison Forman amerikai fényképész magyarországi látogatásáról, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen online helytörténeti fotógyűjteményéről, az emlékezetkutatás és kortárs képzőművészet 21. századi összefüggéseiről, a spanyol polgárháborús sajtóillusztrációkról, a közösségi tudat vizuális lenyomatairól: a tablóképekről, a Tanácsköztársaság fotográfusairól, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem fotógyűjteményéről. Visszapillantó rovatunkban Flerkó Béláról és munkásságáról olvashatnak.

  • A nőtörténet 2.
    Évf. 8 szám 1. (2021)

    Jelen számunkat ismét a nőtörténet tematikájára építettük fel. Szerzőink írtak a 18. századi Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyei boszorkányságról, az Országos Református Nőszövetség indulásának körülményeiről, a magyarországi születésszabályozás történetéről, három nővér életéről a 18.századból és Steinberger Saroltáról, az első, Budapesten avatott doktornőről. Visszapillantó rovatunkban az Erzsébet Tudományegyetem egykori oktatójáról, Velits Dezsőről és munkásságáról olvashatnak. 

  • A nőtörténet
    Évf. 7 szám 2 (2020)

    Jelen számunkban olyan írásokat közlünk, melyek a nőtörténet egy-egy szeletét mutatják be. Szerzőinktől olvashatnak „A Nő” című folyóirathoz érkezett szerkesztőségi levelekben megjelenő társadalmi kapcsolatokról, a sportoló nők megítéléséről a 19-20. század fordulóján, Pécs egy megbecsült hölgyéről, Zánkay Cornéliáról, aki sokat tett a város szakoktatásának fejlesztéséért, illetve bepillantást nyerhetnek a cserkészlányok helyzetébe hivatalos kiadványuk, a Cserkészlányok Lapjának elemzése által. Megismerkedhetnek egy kiváló, 19. századi előadóművésznő, Lisa Cristiani életével, valamint a Feministák Egyesülete két világháború közötti történetének kutatási lehetőségeivel. A szám tematikájából kitekintve az Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Kara egy kiváló tanárának, Ángyán Jánosnak családfáját és életútját is közöljük.

  • Fiatalok a társadalomban
    Évf. 7 szám 1 (2020)

    Jelen számunkban olyan írásokat közlünk, melyek a fiatal generáció tagjait a társadalom és a közélet aktív szereplőiként mutatják be. A szám szerzői a két világháború közötti csehszlovákiai magyar ifjúság szervezeteinek tevékenységén, a magyar, a keletnémet és a román hallgatók diktatórikus keretek közötti mozgásterén, valamint a magyar hallgatói önkormányzati mozgalom nyolcvanas évek végétől kezdődő formálódásán keresztül világítanak rá az ifjúság egyéni/csoportos társadalmi szerepvállalásának különféle céljaira, sajátos formáira, eszközeire, s elemzik az ezek mögött húzódó nézetrendszereket. Többek között olyan kérdésekre keresik a választ, hogy hogyan értelmezték a fiatalok saját, társadalomban elfoglalt pozíciójukat, illetve, hogy milyen cselekvő szerepet játszottak nagyobb horderejű vagy lokális, társadalmi-politikai változások előkészítésében, lezajlásában.

     

  • I. világháború emlékezete / Levéltárpedagógia
    Évf. 6 szám 2 (2019)

    A folyóiratszám első részében tanulmányok olvashatók a kolozsvári egyetem elűzéséről és Marczali Henrik I. világháborúval kapcsolatos nézeteiről. Visszapillantó rovatunkban Lázár Gyula professzor emlékezik a régi pécsi Anatómiai Intézetre, valamint interjú olvasható Barakonyi Károly volt rektorral. Műhely rovatunkban négy tanulmányon keresztül a magyarországi levéltárpedagógia eredményeit mutatjuk be.

  • Ikonográfiai megközelítések a történeti kutatásban
    Évf. 6 szám 1 (2019)

    Jelen számunkban a társadalmi, természeti és kulturális-művészeti jelenségek ikonográfiai eszközökkel való megközelítéseinek lehetőségeit járják körbe szerzőink. A művészettörténet mellett más diszciplínák, így a bölcsészettudomány, történettudomány és neveléstudomány területéhez sorolható tanulmányok olyan kutatásokat mutatnak be, melyekben közös az ikonográfia, mint módszer használata, de egyben jelzik annak metodológiai sokszínűségét is.

  • A Nagy Háború emlékezete – 100 éve ért véget az első világháború
    Évf. 5 szám 2 (2018)

    Az 1918-ban véget ért első világháborúra emlékezünk ebben a lapszámban. Az olasz frontvonal röplapjairól szóló írás mellett egy tanulmány foglalkozik egy pécsi hadapród, Szoleczky László háborús szerepvállalásával. Két tanulmány a nagy háború egészségügyi kérdéseit mutatja be. A háború az oktatásra is hatással volt, egy írás a fővárosi tanárképzés, egy a kolozsvári egyetem, egy pedig a női iparoktatás kérdéseit járja körbe. A számban bemutatásra kerül továbbá a Háború pillangói című kiállítás is. Az interjúk között Molnár F. Tamás professzorral olvasható beszélgetés, aki orvosi munkája mellett az első világháború orvosi vonatkozásait is kutatja.

  • Régi könyves műveltség a Kárpát-medencében - A reformáció felekezeteinek könyv- és könyvtárkultúrája
    Évf. 5 szám 1 (2018)

    Jelen számunk a reformáció 500. évfordulója alkalmából a könyvkultúra és reformáció kapcsolatát járja körül a Kárpát-medence vonatkozásában. A könyv- és könyvtártörténeti tematikájú írások könyvtár-rekonstrukciós projektek módszereit és eredményeit mutatják be, amelyek segítenek egy-egy társadalmi réteg, intézmény vagy személy könyv- és olvasmánykultúrájának feltárásában. A Műhely rovat írásai ezen túl a régi könyves állományok mai helyzetéről szólnak a muzeális könyvtári dokumentumok adatbázisainak bemutatásával és a felekezeti könyvtárak mai helyzetének ismertetésével. 

  • Egyetemtörténeti tanulmányok a középkori pécsi egyetem alapítása 650. évfordulójára
    Évf. 4 szám 1-2 (2017)

    A 2017. évi duplaszámban a pécsi egyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából a középkori egyetem (kutatás-)történetével, a közép- és kora-újkori peregrinációval, valamint a magyar és a nemzetközi egyetemtörténet-írás eredményeivel és módszertani kérdéseivel foglalkozó tanulmányokat közlünk.

  • Az 1956-os forradalom egyetemi emlékezete
    Évf. 3 szám 2 (2016)

    Az 1956-os eseményekre a pécsi jogi karon és a pedagógiai főiskolán lefolytatott hallgatói fegyelmi ügyekről, valamint a budapesti műegyetem emlékezetpolitikájáról szóló tanulmányokkal emlékezünk. Egy további írás a Pécsi Tanárképző Főiskola Zalaegerszegi Tagozatának éveiről számol be. Visszapillantó rovatunkban interjú olvasható Várkonyi Nándor könyvtárosi tevékenységéről, továbbá Süle Tamással és Lázár Gyulával 1956-os emlékeikről, valamint Vonyó József történész munkásságáról.

  • Egyetemi múzeumok, történeti gyűjtemények
    Évf. 3 szám 1 (2016)

    A magyarországi felsőoktatási és egyetemi gyűjteményeket, múzeumokat bemutató számunkban e sajátos helyzetű és egyedi gyűjtőkörrel rendelkező intézményekkel foglalkozunk. Egy általános áttekintés után a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem gyűjteményeit ismertetik a szerzők. Visszapillantó rovatunkban Ádám Antal jogászprofesszorral és Pásztor Andrea muzeológussal olvasható egy-egy interjú. Ebben a számban zárul az a háromrészes cikksorozat is, mely Holub József és a Tagányi-könyvtár Pécsre kerülése címmel indult.

  • Iskolák és életpályák
    Évf. 2 szám 2 (2015)

    Jelen számban az oktatás- és neveléstörténet olyan ritkábban tárgyalt témaköreit járjuk körül, mint a szakképzés és a gyógypedagógiai képzés 20. századi története, valamint a nők egyetemi képzésének századfordulós megítélése, de betekintést nyerhetünk egy tanítóképezdei igazgató 1885-ös leváltásának sajátos emlékezetébe is.

  • Egyház és művelődés
    Évf. 2 szám 1 (2015)

    Jelen számunk művelődéstörténeti írásainak középpontjában az egyház és különféle intézményeinek, egyesületeinek tevékenysége áll. A tanulmányok – a középkortól a 20. századig terjedően – nyújtanak betekintést például a pápai írásbeliség magyarországi kiküldött bírók okleveles gyakorlatában megmutatkozó hatásaiba, a pécsi székesegyház kincseinek oszmán hódítást követő sorsába, a katolikus egyetem felállításával összefüggő első világháború előtti vitákba, valamint a Pécsi Püspöki Szeminárium "Szemináriumi Élet” című kiadványának tartalmába és hatásába. A Műhely rovatban a 2015-ben elhunyt neves történész, Katus László 1948-ban készített pályamunkájának részletei olvashatók. 

  • Egyetemek építészeti öröksége
    Évf. 1 szám 2 (2014)

    A folyóirat második számában (a PTE Egyetemi Levéltár konferenciáján elhangzott előadások alapján) a felsőoktatás infrastruktúrájának egyik legfontosabb eleme kerül górcső alá. Az Erzsébet Tudományegyetem pozsonyi és pécsi épületei mellett a szegedi egyetem két világháború közötti állapotáról olvashatók tanulmányok, illetve a budapesti állatorvosi és a BCE budai campus is bemutatásra kerül. E számban kezdődik a Holub József és a Tagányi-könyvtár Pécsre kerülése című, illetve az id. dr. Reuter Camillo életéről szóló cikksorozat.

  • Epizódok a pécsi egyetemi képzés történetéből
    Évf. 1 szám 1 (2014)

    A folyóirat első számában az Erzsébet Tudományegyetem alapításának 100. évfordulója alkalmából, 2012. szeptember 6-án megrendezett centenáriumi tudományos emlékülés előadásait közöljük. Az írások a Pozsonyból Pécsre költöző Erzsébet Tudományegyetem történetének változatos epizódjait, valamint a Pécsi Tudományegyetem egyetemtörténeti műhelyeiben zajló tudományos munkát mutatják be.