Identity – Photo - Design
Class photos / Visual impressions of community consciousness / from the beginning of the 21st century
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.02.07Keywords:
identity, class photo, memorial, student yearsAbstract
To express personal identity, there are many opportunities in the field of photography from portraits of professional image manufacturers to today’s selfies. Fully different types of content and formal elements is the class photos: where portraits appear in the environment of picturesque, graphic devices and texts. But in of way of creation, the class photo creation is also aware design, not suddenly guided by the idea. However, its true significance lies in the formal expression of community identity and its unique formulation. An important station of formation of our identity is the completion of student years and the beginning of adulthood. Are accompanied by a series of ritual events (graduati, graduation exams, entrance exam: a competitions that requires strict attention; serious, cheerful, joking events).
In the 21st century, amidst the ever-expanding technical possibilities, millions of snapshots of every event can be taken, yet the habit of making class photo is alive and well, with tens of thousands voting for it in facebook tournaments. A class photo is even a visual document of last-minute social belonging, a product of individual creativity, or a business venture; formally either a unique and reproduced phenomenon, existing in its material nature or a virtual phenomenon, it is a multifunctional object in its purpose, because it is in the public domain. Provides representation of the institution to the general public in street shop windows for a given period; then represents the departed later on the walls of the school in the local small community until the existence of the school; and represents the class as a whole before themselves in private image use.
A ritual object is the class photo, a memorial sign: an important part of the social and private image material, which is undergoing a significant transformation even today, following the possibilities of the digital age. Class photo, which often strive for astonishing sight, no longer just consider the visual expression of a local or professional identity important, but for example, pictorial.
Class photo taken by: Máté Lipcsei
Downloads
References
Andok Mónika: Digitális Média és mindennapi élet. Konvergencia, kontextus, közösségi média. Budapest, 2016.
Augé, Marc: Nem-helyek. Bevezetés a szürmodernitás antropológiájába. Elmegyakorlat. Budapest, 2012.
Bábosik István: A szociometriai módszer. In: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Szerk. Falus Iván et. al. Budapest, 2004. (https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/ch08.html#id541412) [2021.04.07.]
Bali János: A családi fényképek szerepe a lokális közösség (újra)teremtésében. In: Néprajz – muzeológia. Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére. Szerk. Tóth Arnold. Miskolc, 2012. 91–100.
Bogdán Melinda: Tabló. Egy képfajta használatának vizuális antropológia vizsgálata. [MA szakdolgozat a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékén.] Miskolc 1999. [Budapest, 2019.]
Csíkszentmihályi Mihály – Halton, Eugene: Tárgyaink tükrében. Budapest, 2011.
Erős Ferenc: Identitás és modernizáció. In: Jelbeszéd az életünk. A szimbolizáció története és kutatási módszerei. Szerk. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor. Budapest, 1995. 423–431.
Flusser, Vilém: A fotográfia filozófiája. Budapest,1990.
Flusser, Vilém: Emlékezetek. In: Flusser, Vilém: Az ágy. Budapest, 1996. (https://artpool.hu/Flusser/emlekezetek.html) [2021.04.07.]
Fogarasi Klára: Hontalanok honosítása – A kontextusba helyezett fotó mint sajátos képforma. Fotóművészet 64. (2021):1. 86–95.
Heidegger, Martin: Az újkori világkép mint a világ képpé alakulása (M. Heidegger) – illetve ennek lehetetlensége (M. Buber) I. A világkép kora. (ford. Koch Valéria). Vigilia 45.(1980):3.
Hoppál Mihály: Etnikus jelképek egy amerikai magyar közösségben. In: Jelbeszéd az életünk. A szimbolizáció története és kutatásának módszerei. Szerk. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor. Budapest, 1995. 408–422.
Kéri Rita: Victor Turner: A rituális folyamat. Struktúra és antistruktúra. 2008. (http://www.communicatio.hu/doktoriprogramok/kommunikacio/belso/bevhumankomm/20072/lektoralasok/kerirturnervhoz.htm) [2021.04.11.]
Kristó Nagy István: Gondolattár: aforizmák, szállóigék, idézetek. 20.000 bölcs gondolat az ókortól napjainkig. Budapest, 2000. (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Gondolattar-kristo-nagy-istvan-gondolattar-1/ezredveg-68B1/bartok-bela-18811945-zeneszerzo-6A8F/) [2021.04.07.]
N. Kovács Tímea: Emlékezet, identitás, történelem. Tabula 3. (2000):1. 115–126.
Nora, Pierre: Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája. Budapest, 1984.
Nyíri Kristóf: Képjelentés és mobil kommunikáció. Vázlat. In: A 21. századi kommunikáció új útjai: Tanulmányok. [New Perspectives on 21st Century Communications: Essays.] Szerk. Nyíri Kristóf. Budapest, 2001. (http://www.mta.t-mobile.mpt.bme.hu/dok/kiad2_hu.htm) [2021.06.05.]
Sztompka, Piotr: Vizuális szociológia. A fényképezés mint kutatási módszer. Budapest – Pécs, 2009.
Szíjártó Zsolt: Tájkép és emlékkép – az emlékezethelyek problematikája. Szabó Marianna Kakpuszta című installációja kapcsán. Tabula 7. (2004):2. 253–266.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.