A fénykép mint mise en abyme – „prózafordulat”, fotó a mise en abyme tükröződésében
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2022.09.01.06Kulcsszavak:
mise en abyme, fotográfia, prózafordulat, ekphraszisz, narrációAbsztrakt
A tanulmány az eredetileg képzőművészethez kapcsolódó jelenség, a mise en abyme szépirodalmi működését vizsgálja. A fogalmi, elméleti megközelítés rávilágít arra is, hogy a mise en abyme mint a narráción belüli öntükröző alakzat gyakran vizuális narrációként vagy képleírásként, ekphrasziszként van jelen a műben.
A fotográfiában a valóság és „tükröződése” még bonyolultabb kérdéseket vet fel, a fénykép irodalmi művekben való felbukkanása pedig gyakran hatással van a narrációra, a próza egyes jegyeire. A fényképek több alkalommal is a szöveg öntükröző alakzataiként ragadhatók meg, a képen látható kiragadott pillanat (punctum) a mű csomópontját adja, s a fotó nem egyszer metaforikus, szimbolikus erővel sűríti magába az egész történet lényegét, elvont-lényegi jelentését. Különösen fontos és termékeny összefüggéseket mutat mindez a magyar irodalomban a 70-es, 80-as évek prózai átalakulásával, az úgynevezett prózafordulat jelenségeivel és intermediális vonásaival.
A tanulmány három különböző szerző (Mészöly Miklós, Bereményi Géza, Závada Pál) művében vizsgálja a fénykép szerepét, jelentőségét. Mindhárom csoportkép, és mindhárom, más-más tartalmi, gondolati kérdést mozgósítva, a regény mise en abyme-jaként értelmezhető.
Kép forrása: Fortepan / Gádoros Lajos
Letöltések
Hivatkozások
Balassa Péter: Észjárás és forma: Megújuló prózánkról. In: A színeváltozás. Esszék. Szerk. Balassa Péter. Budapest, 1982.
Bal, Mieke: Mise en abyme et iconicité. Littérature 192. (1978):29. 116–128. ǁ [DOI] https://doi.org/10.3406/litt.1978.2090
Barthes, Roland: Világoskamra. Ford. Ferch Magda. Budapest, 1985.
Barthes, Roland: A kép retorikája. Ford. Angyalosi Gergely. Filmkultúra 26. (1990):5. 64–72.
Bense, Max: Fotóesztétika. Ford. Soltész Gáspár. Fotóművészet 17. (1974):3. 8–10.
Bereményi Géza: Legendárium. Budapest, 1978.
Bourdieu, Pierre: A fénykép társadalmi definíciója. In: A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok. Szerk. Horányi Özséb. Budapest, 1982. 226–244
.
Certeau, de Michael: A cselekvés művészete. A mindennapok leleményei. Ford. Z. Varga Zoltán. Budapest, 2010. 122–128.
Dällenbach, Lucien: Le récit spéculaire. Essai sur la mise en abyme. Párizs, 1977.
Dian Viktória: Hasonlóság és öntükrözés. A mise en abyme André Gide fiatalkori műveiben. Filológiai Közlöny 52. (2006):1–2. 75–88.
Flusser, Vilém: A fotográfia filozófiája. Ford. Veress Panka – Sebesi István. Budapest, 1990.
Gide, Andre: Journal I. 1889–1939. Párizs, 1955.
H. Szász Anna Mária: A 20. századi családtörténeti regény. Budapest, 1982.
Kálmán C. György: Példázat, mise en abyme, metafora: Remix. In: Találkozó poétikák: A 70 éves Szili József köszöntése. Szerk. Bedecs László. Budapest – Miskolc, 2000. 141–146.
Kibédi Varga Áron: Vizuális argumentáció és vizuális narrativitás. Athenaeum 1. (1993):4. 166–179.
Krauss, Rosalind: Megjegyzések az indexről. Ford. Tímár Katalin. Ex Symposion (2000):32–33. 4–16.
Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945–1991. Budapest, 1993.
Mészöly Miklós: Az atléta halála. Budapest, 1986.
Mészöly Miklós: In memoriam Bálint Endre. A piktúra bűnbeesése. In: A pille magánya. Pécs, 1989. 101–102. (https://reader.dia.hu/document/Meszoly_Miklos-A_pille_maganya-63) [2022.06.09.]
Németh Zoltán: „Péterek” nemzedéke (A posztmodern prózafordulat értelmezéséhez). Irodalmi Szemle (2010):7. 7–15.
Sontag, Susan: A fényképezésről. Ford. Nemes Anna. Budapest, 2007.
Sugár János: Az öntudatos kéz. Ex Symposium (2000):32–33. 75–78.cop 1981.
Visy Beatrix: Egy talált tárgy hatványra emelése, Závada Pál: Természetes fény. Holmi (2014):6. 724–730.
Visy Beatrix: Fénykép és szöveg, fénykép az irodalomban, elméleti közelítések. Helikon 63. (2017):4. 463–500.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
