A magyar fotóirodalom kartográfiája a posztmédia korában

Absztrakt

A tanulmány a „fotóirodalmi” jelenséget vizsgálja, feltérképezve hogyan lépi át a két alapvetően eltérő diszciplína, illetve művészeti ág a saját határait, hogyan hat egymásra vagy olvad össze. A vizsgálat alapját a Magyar Fotóirodalmi Adatbázist (MAFIA) gyűjteménye adja, amely a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum) és a SZTE Klebelsberg Könyvtárak adatbázisainak a szűrésére épült. A kutatás olyan fotóhasználatokra is rámutat, amelyek a fotóirodalom-elméleti és irodalomelméleti művek eddig figyelmen kívül hagytak (filmforgatókönyvek, fotóillusztrált színművek, szerzői kiadványok, verses kötetek, antológiák). Az irodalom mezsgyéjére sorolt műfajokban (gyermek- és ifjúsági irodalom, képregény, dalszöveg, novellizáció, ponyvairodalom) is találunk fotóillusztrált könyveket, és ezek formai és tartalmi szempontból sok hasonlóságot mutatnak a klasszikus irodalmi műfajokban használt fotóillusztrációs gyakorlattal. A szöveg a MAFIA adatbázis 4 fő kategóriája alapján szemezget a gyűjteményben feldolgozott könyvek közül, sorra veszi az illusztráció nélküli fotóirodalmi műveket, az íróportrékat tartalmazó műveket, a képek dokumentum értékére és bizonyító erejére építő fotóillusztrált műveket (önéletrajzi, szociográfiai, történelmi, társadalomábrázoló regények, drámák és színművek, utazási irodalom). Példát hoz továbbá a tanulmány olyan művekre, amelyek nem törődnek a fénykép referencialitásával és a fikcióhoz állnak közel vagy illusztratív jellegűek. A panoráma jellegű körkép végül a fotográfia és az irodalom a posztmédia korában elfoglalt helyének tárgyalásával zárul.

Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei