A (köz)gyűjteményi fotódigitalizálás helyzete és legújabb lehetőségei, különös tekintettel a Főfotó anyagára
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2022.09.01.12Kulcsszavak:
közgyűjtemény, digitalizálás, mesterséges intelligencia, Főfotó, crowdsourcing, Hungaricana, metaadatAbsztrakt
A napjainkban megkerülhetetlennek számító digitális tartalmak között az egyik legfontosabb, vizuálisan leginkább reprezentatív anyagot az archív fotográfiai gyűjtemények jelentik. Ezek digitalizálása állományvédelmi okok miatt is kiemelten fontos, hiszen az állagromlás komoly veszélyt jelent számukra, még a legakkurátusabban felszerelt és optimalizált raktárakban is. A közgyűjteményi szektor (GLAM sector = Galleries, Libraries, Archives, Museums) hazai és nemzetközi képviselői is csak az utóbbi egy-két évtizedben tettek szignifikáns lépéseket fotóanyagok megmentése és tömeges digitalizálása, közzététele érdekében. Az egyik érdekes és tanulságos példa a New York Times fotóarchívumának digitalizálása, ami a Google Cloud közreműködésével valósult meg. A mesterséges intelligencia bevonásának köszönhetően közös munkájuk a feldolgozásban és adatbázis-építésben is igen előremutató eredményt hozott. Magyar területen hasonló az MTI Fotóarchívuma, amit jelenleg az MTVA gondoz. Itt kétféleképpen valósul meg a digitalizált anyag metaadatolása: az archívum munkatársai által végzett címkézés mellett itt is alkalmaznak algoritmusokat, az arcfelismerés alapján azonosított fényképek feldolgozásában hazai viszonylatban progresszív kísérleteket folytatnak.
Említésre méltók továbbá a nagyobb múzeumok (Néprajzi, Magyar Nemzeti, Magyar Fotográfiai ~) digitalizálási stratégiái és a támogatásukra létrehozott Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) is. A levéltárak, könyvtárak vagy akár az egykori állami tervezővállalatok anyagait őrző Lechner Tudásközpont is folyamatosan dolgozza fel és digitalizálják a gyűjteményében található fotóanyagot, különböző prioritások és lehetőségek (támogatások) mentén.
Szintén KDS-finanszírozás keretében keretében adódott lehetőség a Budapest Főváros Levéltárába bekerült Főfotó Vállalat egykori riporteri osztálya által készített anyag tömeges digitalizálására. Az anyaghoz kapcsolódó nyilvántartófüzetek mindössze a képek feléhez adott valamennyi támpontot, (amelyekkel később a mesterséges intelligencia által össze is lettek fűzve), azonban ennél alaposabb, darabszintű feldolgozás, leírás és adatbázis nem készült a képek közzététele előtt. Ez a körülmény és a mass digitisation (válogatás nélküli teljes anyag tömeges digitalizálása) előzmény nélkülinek mondható a magyar közgyűjteményi közegben, számos kérdést vetett fel és fontos tanulságokkal szolgált mind az őrző gyűjtemény, mind a digitalizálást és közzétételt végző Arcanum Kft., mind pedig a crowdsourcingon keresztül az azonosításba, adatolásba is bekapcsolódó hétköznapi felhasználók számára.
Kép forrása: A szerző felvétele
Letöltések
Hivatkozások
Barakonyi Szabolcs – Tamási Miklós: A magyar reklámfotózás hőskora. 2020. https://index.hu/fortepan/2020/07/18/a_magyar_reklamfotozas_hoskora/ [2022.07.19.].
Gebauer Hanga: Digitalizálási boom a Néprajzi Múzeum Fénykép- és Rajzgyűjteményében. 2020. https://www.neprajz.hu/hirek/2020/digit_boom.html [2022.07.19.].
Greenfield, Sam: Picture what the cloud can do: How the New York Times is using Google Cloud to find untold stories in millions of archived photos. 2018. https://cloud.google.com/blog/products/ai-machine-learning/how-the-new-york-times-is-using-google-cloud-to-find-untold-stories-in-millions-of-archived-photos [2022.07.19.].
Márkusné Vörös Hajnalka: Cserhát. Veszprém, 2013. (Veszprémi Kaleidoszkóp 1.) (https://library.hungaricana.hu/hu/view/VESM_Vk_01/?pg=0&layout=s) [2022.07.19.].
Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás. Veszprém, 2015. (Veszprémi Kaleidoszkóp 2.) (https://library.hungaricana.hu/hu/view/VESM_Vk_02/?pg=0&layout=s) [2022.07.19.].
Márkusné Vörös Hajnalka: Püspökkert. Veszprém, 2015. (Veszprémi Kaleidoszkóp 3.) (https://library.hungaricana.hu/hu/view/VESM_Vk_03/?pg=0&layout=s) [2022.07.19.].
Nijsmans, Loes: Our ten proposals for digitising and archiving photographic collections. 2021. https://meemoo.be/en/projects/our-ten-proposals-for-digitising-and-archiving-photographic-collections [2022.07.19.].
Nagy Ágnes: A magánélet dokumentációs univerzuma. Elméleti megfontolások és gyakorlati tapasztalatok a magániratgyűjtés terepén. Levéltári Szemle 71. (2021):2. 56–81.
Podojil, Ed: The evolution of data architecture at The New York Times. 2021. https://cloud.google.com/blog/products/data-analytics/how-the-new-york-times-build-an-end-to-end-cloud-data-platform [2022.07.19.].
Szarka Klára: Fényképek a múltból 1. rész. Fotógyűjtemények és archívumok sorsa a digitális korszakban. Fotóművészet 49. (2006):3–4. http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200634/fenykepek_a_multbol_1_resz [2022.07.19.].
Szarka Klára: Fotógyűjtemények a múltból 2. rész. Fotógyűjtemények és archívumok sorsa a digitális korszakban. Fotóművészet 49. (2006):5–6. http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200656/fotogyujtemenyek_a_multbol_2_resz [2022.07.19.].
Tanner, Simon: The Impact of Digitisation on Photographic Heritage. 2015. https://www.slideshare.net/KDCS/tanner-europeana-photography-leuven-jan-2015 [2022.07.19.].
Török Enikő: Élet az Instagram előtt. 2017. https://aktakaland.wordpress.com/2017/09/15/elet-az-instagram-elott/ [2022.07.19.].
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
