„A fényképészet a proletariátus legközvetlenebb művészete” – fotográfusok a Tanácsköztársaság idején
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.02.08Kulcsszavak:
fotográfusok, propaganda, művészet, fotóriporterekAbsztrakt
Milyen szerepet játszottak a fotográfusok a Tanácsköztársaság időszakában és vizuális propagandájában? Hogyan érintették őket a különböző rendeletek és milyen módon használta a hatalom a fényképeket? Kik, milyen fotográfiával kapcsolatos tevékenységeket folytattak? „A fényképészet a proletariátus legközvetlenebb művészete” – fotográfusok a Tanácsköztársaság idején című tanulmány többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Tanácsköztársaság során megjelent dokumentumok, illetve későbbi, a korszak fényképeire reflektáló releváns tanulmányok segítségével. Az írás Magyarország 1919. március 21. és augusztus 1. közötti időszakának fényképészeti életét mutatja be: a Fényképészeti Direktórium tagjait, tevékenységét; a műtermi fényképészeket érintő rendeleteket; a fotóriporterek működését; illetve a Fotópropaganda Osztály 1919. A vörös május című albumát. A tanulmány azon túl, hogy eddig kevésbé vagy egyáltalán nem ismert személyeket, jelenségeket mutat be, általában véve is érvényes megközelítéseket mutat fel fotográfia és propaganda kapcsolatát illetően.
Fotó: Vajda Manó felvétele az 1919. A vörös május című albumban.
Letöltések
Hivatkozások
Apor Péter: Az elképzelt köztársaság. A Magyarországi Tanácsköztársaság utóélete 1945–1989. Budapest, 2014.
Demeter Zsuzsanna – Stemlerné Balog Ilona: Müllner János. A háborús Budapest riportere. Budapest, 2006.
Dent, Bob: A vörös város. Politika és művészet az 1919-es magyarországi tanácsköztársaság idején. Budapest, 2019.
E. Csorba Csilla: Székely Aladár – A művészi fényképész. Budapest, 2003.
Művészeti Lexikon, II. L–Z. Szerk. Éber László. Budapest, 1935.
Gáspár Balázs: Az 1919. A vörös május album. Fotóművészet 61. (2019):3. 49–55.
Gáspár Balázs: A Fotópropaganda Osztálytól az Operaházig. Vajda Manó, azaz Vajda M. Pál élete és munkássága. Fotóművészet 61. (2019):4. 86–95.
Kincses Károly – Kolta Magdolna: Hazai anyag. Fotónapló. André Kertész és a magyarok. Budapest, 2005.
A művészet terén mindenütt egészen új áramlatok keletkeztek. In: Magyarország a XX. században. III. köt. Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szerk. Bauer Gábor et al. Szekszárd, 1998. (http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/413.html) [2021.11.04.]
Markója Csilla: „Vörös posztó” – Városinstalláció 1919. május 1-én a források tükrében. Enigma 25. (2018):94. 147–215.
A magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. Szerk. Petrák Katalin – Milei György. Budapest, 1959.
Révész Emese: A múltat eltörölni végképp – Helyett, legalább gyorsan elfelejteni. A Tanácsköztársaság május elsejei ünnepségének dekorációi. Artmagazin 11. (2013):2. 8–11.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2005.
Sipos Lajos: Babits Mihály és az „ellenkultúra” képviselői a Tanácsköztársaságban. Új Dunatáj 18. (2013):3–4. 25–32.
Stemlerné Balog Ilona: Történelem és fotográfia. Budapest, 2009.
Szakács Margit: A magyar Tanácsköztársaság a riportfotók tükrében. Fotó 6. (1959):2. 70–73.
Szakács Margit: Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840–1945). Budapest, 1997.
A vörös május. Szerk. Vajda Manó. Budapest, 1919.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
