“Photography Is the Most Direct Art of the Proletariat” – Photographers During the Hungarian Soviet Republic

Authors

  • Balázs Gáspár Robert Capa Contemporary Photography Center

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.02.08

Keywords:

photographers, propaganda, photojournalists, art

Abstract

What role did photographers play in the Soviet era and its visual propaganda? How were they affected by the various regulations, and how did the authorities use the photographs? Who was involved in photography? This study seeks answers to these questions, through documents published during the Hungarian Soviet Republic and subsequent relevant studies reflecting photographs of the era. The article presents the photographic life of Hungary between March 21 and August 1, 1919; the members and activities of the Photographic Directorate; regulations for studio photographers; the operation of photojournalists; and the Photo Propaganda Department’s 1919 album The Red May. In addition to shredding light on lesser known individuals and phenomena, the study also presents valid approaches to the relationship between photography and propaganda. 

Photo: Taken by Manó Vajda in the album entitled 1919. The Red May 

Downloads

Download data is not yet available.

Author Biography

Balázs Gáspár, Robert Capa Contemporary Photography Center

photography historian

 

References

Apor Péter: Az elképzelt köztársaság. A Magyarországi Tanácsköztársaság utóélete 1945–1989. Budapest, 2014.

Demeter Zsuzsanna – Stemlerné Balog Ilona: Müllner János. A háborús Budapest riportere. Budapest, 2006.

Dent, Bob: A vörös város. Politika és művészet az 1919-es magyarországi tanácsköztársaság idején. Budapest, 2019.

E. Csorba Csilla: Székely Aladár – A művészi fényképész. Budapest, 2003.

Művészeti Lexikon, II. L–Z. Szerk. Éber László. Budapest, 1935.

Gáspár Balázs: Az 1919. A vörös május album. Fotóművészet 61. (2019):3. 49–55.

Gáspár Balázs: A Fotópropaganda Osztálytól az Operaházig. Vajda Manó, azaz Vajda M. Pál élete és munkássága. Fotóművészet 61. (2019):4. 86–95.

Kincses Károly – Kolta Magdolna: Hazai anyag. Fotónapló. André Kertész és a magyarok. Budapest, 2005.

A művészet terén mindenütt egészen új áramlatok keletkeztek. In: Magyarország a XX. században. III. köt. Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szerk. Bauer Gábor et al. Szekszárd, 1998. (http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/413.html) [2021.11.04.]

Markója Csilla: „Vörös posztó” – Városinstalláció 1919. május 1-én a források tükrében. Enigma 25. (2018):94. 147–215.

A magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. Szerk. Petrák Katalin – Milei György. Budapest, 1959.

Révész Emese: A múltat eltörölni végképp – Helyett, legalább gyorsan elfelejteni. A Tanácsköztársaság május elsejei ünnepségének dekorációi. Artmagazin 11. (2013):2. 8–11.

Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2005.

Sipos Lajos: Babits Mihály és az „ellenkultúra” képviselői a Tanácsköztársaságban. Új Dunatáj 18. (2013):3–4. 25–32.

Stemlerné Balog Ilona: Történelem és fotográfia. Budapest, 2009.

Szakács Margit: A magyar Tanácsköztársaság a riportfotók tükrében. Fotó 6. (1959):2. 70–73.

Szakács Margit: Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840–1945). Budapest, 1997.

A vörös május. Szerk. Vajda Manó. Budapest, 1919.

mutatványosok előtt örülnek a kis proletárok. Vajda Manó felvétele az 1919. A vörös május albumban

Downloads

Published

2022-03-21

How to Cite

Gáspár, B. (2022). “Photography Is the Most Direct Art of the Proletariat” – Photographers During the Hungarian Soviet Republic . Per Aspera Ad Astra, 8(2), 137–150. https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.02.08