A fénykép és a film szerepe az első világháború utáni nemzetközi humanitárius akciókban

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2022.09.01.04

Kulcsszavak:

szociofotó, mozi, propaganda, nemzetközi segély, szociális riportok

Absztrakt

Az első világháború és a háborút követő forradalmak okozta politikai káoszban Magyarország a humanitárius katasztrófa szélére sodródott. Az ország vezetése hamar belátta, hogy saját erőből nem sikerülhet a krízis megoldása. Az úgynevezett koncentrációs kormányt vezető Huszár Károly miniszterelnök felismerte, hogy az általa meghirdetett segélyakció csak akkor lehet hatásos, ha a nemzetközi közösség számára bemutatják az országban uralkodó állapotokat. Ennek érdekében számos felvilágosító előadás, kiadvány és cikk született. Ez a humanitárius összefogás érdekében végzett propaganda egyúttal a külpolitikai elszigeteltségből való kitörésben is segítette Magyarországot.
A válságos időszak a gyermekek számára jelentette a legnagyobb megpróbáltatást. Nem véletlen, hogy az első világháború utáni jótékonysági propaganda döntően a gyermekek megsegítésére irányult. A háborús megpróbáltatások iránt kialakuló nemzetközi figyelem egyúttal a gyermekek szenvedésének fokozott vizuális reprezentációját is eredményezte.
Tanulmányomban az 1920-as évek elején a több alkalommal meghirdetett jótékonysági akciók kapcsán keletkezett, jelentős részben az úgynevezett gyermekvonat-akciókhoz kapcsolódó felvilágosító, egyben propagandacélokat is szolgáló fotográfiákat mutatom be.
Az első világháború folyamán egyre népszerűbbé vált a nagyvárosi populáris kultúra legújabb műfaja, a mozi. A mozgóképben hamar felfedezték a propagandisztikus lehetőségeket is, így már az első világháború idején használták a hadviselő felek a mozit a nézőközönség mozgósítására. A filmnek ez a funkciója a háború utáni időszakban is megmaradt, esetünkben azonban sokkal inkább a vesztesek oldalán álló Magyarország kilátástalan helyzetének minél szélesebb körben történő bemutatására szolgált. Tanulmányom második felében ilyen, a háborút követően keletkezett, a nemzetközi közösség támogatását elnyerni célzó, jórészt ugyancsak a gyermekvonat-akciókhoz kapcsolódóan készített propagandafilmeket mutatok be.

Kép forrása: Müllner János. BTM Kiscelli Múzeum, Fényképtár.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Roland Perényi, Kiscelli Múzeum

Történész

Hivatkozások

Aalders, Maarten J.: A Hollandiába tartó gyermekvonatok (1919–1930). In: A gyermekvonatok. Élő híd Magyarország, Hollandia és Belgium között az első világháború után. Szerk. Aalders, Maarten J. – Pusztai Gábor – Réthelyi Orsolya. Budapest, 2020. 39–59.

Aalders, Maarten J.: Magyarország barátai. Henriëtte Kuyper (1870–1933) és Jan Clinge Fledderus (1870–1946). In: A gyermekvonatok. Élő híd Magyarország, Hollandia és Belgium között az első világháború után. Szerk. Aalders, Maarten J. – Pusztai Gábor – Réthelyi Orsolya. Budapest, 2020. 15–37.

Aalders, Maarten – Pusztai Gábor – Réthelyi Orsolya: A gyermekvonatok. Élő híd Magyarország, Hollandia és Belgium között az első világháború után. Budapest, 2020.

Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918–1921. Budapest, 2020.

Albertini Béla: Budapesti szociofotók – világháborútól világháborúig. Budapesti Negyed 35–36. (2002):1–2. 68–83.

Balogh Gyöngyi: Elázott filmkincsek rozsdás dobozokban. Előkerült Kertész Mihály kolozsvári filmje. Filmkultúra Muszter 6. (2008):11. 6–8.

Bódy Zsombor: Élelmiszer-ellátás piac és kötött gazdálkodás között a háború és az összeomlás idején. In: Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után. Szerk. Bódy Zsombor. Budapest, 2018. 151–194. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések. Trianon-dokumentumok és -tanulmányok 2.)

Buza Péter: Tábori bűnös Budapestje. Budapest, 2013.

Glant Tibor – Juhász Balázs – Ablonczy Balázs: Nemzetközi segély- és segítőakciók a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén (1918–1923). Századok 152. (2018):6. 1321–1352.

Gyáni Gábor: Könyörületesség, fegyelmezés, avagy a szociális gondoskodás genealógiája. Történelmi Szemle 41. (1999):1–2. 57–84.

Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és forradalom története. Budapest, 2018.

Kind-Kovács, Friederike: The „Other” Child Transports: World War I and the Temporary Displacement of Needy Children from Central Europe. Revue d’histoire de l’enfance „irregulière” 15. (2013):1. 75–109. ǁ [DOI] https://doi.org/10.3917/rhei.015.0075

Olasz Lajos: Sajtóirányítás és háborús propaganda az I. világháború időszakában. In: Belvedere Meridionale 31. (2019):2. 104–122. ǁ [DOI] https://doi.org/10.14232/belv.2019.2.6

Perényi Roland: A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten. Szociális riportok a 19–20. század fordulóján. Budapest, 2018.

Perényi Roland: Az Uránia Tudományos Színház társadalmi programja. In: Az ismeretlen Uránia. Szerk. Buglya Zsófia. Budapest, 2021. 129–145.

Perényi Roland – Réthelyi Orsolya: Úti cél: remény. A nemzetközi gyermekvonat-akció a két világháború között. Budapest, 2022.

Réthelyi Orsolya: A hollandi szív. In: A „gyermekvonatok” – Tárgyak és emlékezet. Budapest, 2018. 52. (Néderlandisztikai füzetek 9.)

Sipos Balázs: Az első világháború médiahatásai. In: Médiakutató 11. (2010):1. 103–108.

Tomka Béla: Az első világháború és a trianoni béke gazdasági hatásai Magyarországon. In: Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után. Szerk. Bódy Zsombor. Budapest, 2018. 47–79. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések. Trianon-dokumentumok és -tanulmányok 2.)

Tomsics Emőke: Tábori Kornél és a szociofotó. Fotóművészet 16. (2006):3–4. 92–103.

Valló Judit: Képzelt Csikágó. Budapest, 2013.

Kép forrása: Müllner János. BTM Kiscelli Múzeum, Fényképtár.

Downloads

Megjelent

2022-10-24

Hogyan kell idézni

Perényi, R. (2022). A fénykép és a film szerepe az első világháború utáni nemzetközi humanitárius akciókban. Per Aspera Ad Astra, 9(1), 70–89. https://doi.org/10.15170/PAAA.2022.09.01.04