Fényképek a művészeti képzés hátterében
Pillanatképek a Magyar Képzőművészeti Egyetem fotógyűjteményéről
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.02.09Kulcsszavak:
fényképgyűjtemény, B. Majkó Katalin, művészet, pillanatképekAbsztrakt
Az MKE fényképgyűjteménye a szó szoros értelmében lappangó anyag volt közel száz éven át, mivel a 19. századi, főként műtárgyreprodukciókból álló fényképek a technika változásával kikerültek a napi használatból. Az 1990-es évek legelején figyelt fel a könyvtár akkori igazgatója, B. Majkó Katalin erre a kivételes corpusra, s szorgalmazta szakszerű feldolgozását, mely lényegében még ma is tart. 2016-ban és 2018-ban az egyetem két kiállítás és egy könyv formájában mutatta be a közönség számára ezt a nemzetközi szempontból is jelentős képanyagot. E munka során számos korábban ismeretlen történet is feltárult az idén 150 éves intézmény múltjából, melyekből néhányat mutat be az itt közölt dolgozat.
Fotó:
Magyar Képzőművészeti Egyetem fotógyűjtemény
Letöltések
Hivatkozások
Bicskei Éva: Műkedvelés és professzionalizáció között. Nők képzőművészeti oktatásának intézményesülése az első világháborúig. Korall 4. (2002):13. 5–29. (http://epa.oszk.hu/0400/ 00414/00009/pdf/01bicskeieva.pdf) [2021.06.10.]
Bicskei Éva: A Női Festészeti Tanfolyam – A Magyar Királyi Női Festőiskola története (1885–1921). Ars Hungarica 35. (2007):1. 51–94.
Bicskei Éva: Ámor és Hymen. A fiatal Székely Bertalan szerelmi történetei. Budapest, 2010.
Blaskóné Majkó Katalin – Bojtos Anikó: A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának és Művészeti Gyűjteményének története. Per Aspera ad Astra 3. (2016):1. 53–68. (https://journals.lib.pte.hu/index.php/paaa/article/view/ 3879) [2021.06.10.] || [DOI] https://doi.org/10.15170/PAAA.2016.03.01.04
Bán András: „Mert Pascal legyen az, aki a világ külszíne mögött rejlő igazságokat magától felismeri”. Fényképek a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárában a XIX. század utolsó negyedéből. In: A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Szerk. Blaskóné Majkó Katalin – Szőke Annamária. Budapest, 2002. 291–298.
Farkas Zsuzsa – Papp Júlia: A műtárgyfényképezés kezdetei Magyarországon (1840–1885). Budapest, 2007.
Gábor Kitti: Morelli Gusztáv fényképészeti munkássága az 1890-es években. Ars Hungarica 44. (2018):3. 357–374.
Gothard Jenő: A fotográfia: gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra. Budapest, 1890.
Nagy Ildikó: Egy fotóegyüttes az Epreskertről 1894-ből. In: Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997–2001. Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére. Szerk. Király Erzsébet – Jávor Anna. Budapest, 2002. (https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_Ek_13_1997_2001/?pg=206&layout=s) [2021.06.10.]
Révész Emese: Kép, sajtó, történelem. Illusztrált sajtó Magyarországon 1850–1870 között. Budapest, 2015.
Róna Béla: Hoffmann Alfréd. In: Magyar könyvkereskedők évkönyve 1906. Budapest, 1907. (http://epa.oszk.hu/02500/02548/00014/pdf/EPA02548_magyar_konyvkeres-kedok_evkonyve_1906_V-XVII.pdf)[2021.06.10.]
Simon Melinda: Hoffmann Alfréd és a dualizmus könyvkereskedelme. Budapest, 2016.
Szőke Annamária: Székely Bertalan mozgástanulmányai. Budapest, 1992. (http://www.c3.hu/szekely_bertalan/index.html)[2021.06.10.]
Varga Katalin: Egyszer és azóta sem. Önkéntes fényképész szövetkezet a Millenniumi Kiállításon. Budapesti Negyed 15. (1997):1. (http://epa.oszk.hu/00000/00003/00013/varga.htm)[2021.06.10.]
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.