„Homo mensura”
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2022.09.01.10Kulcsszavak:
19. század, fotográfia, reprodukció, Fotó/modell kiállítás, MKE Doktori Iskola, interaktivitásAbsztrakt
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen két nagyszabású kiállítás is foglalkozott az egyetemi könyvtár 19. századi (és 20. század eleji) fotógyűjteményének legszebb darabjaival és azok történeti-művészi kontextusával (Fotó/modell. Képek a természet és művészet között és Fotó/modell 2. A felejtés emlékei; kurátor: Peternák Miklós). Az egyetem Doktori Iskolájának hallgatói alkotásokat készítettek a fényképekre reagálva, így kortárs művek is megjelentek a kiállítótérben. A 2016-ban megrendezett első kiállításra egy interaktív installációt készítettem Embermagasság címmel, amely lehetővé tette, hogy bizonyos fényképek (pontosabban reprodukcióik) a szokványostól eltérő formában váljanak összehasonlítóvá. Jelen tanulmány ennek az installációnak a hátterét mutatja be, a munkához felhasznált fényképek kiválasztásától kezdve a kiállítótérben készített dokumentációs felvételek rövid elemzéséig.
A műtárgyreprodukció olyan típusú kép, amely alkalmas elvont párhuzamok megalkotására; így egymás mellé tehetünk különböző műveket, amelyeket talán eredetiben nehéz volna együtt szemlélni. Moholy-Nagy László elvetette a szobadísz funkcióval rendelkező dekoratív képek gondolatát, ehelyett különféle célokból felhasználható sokszorosított képekről írt, amelyek fontos szerepet tölthetnek be valamilyen gondolatmenet részeként. Hasonlóan gondolkodott a reprodukálható képekről Paul Valéry, Walter Benjamin és André Malraux is, Aby M. Warburg pedig a Mnemosyne Atlaszhoz komplex formai-tartalmi összefüggések szemléltetésére használt műtárgyfotókat. Ma a virtuális képadatbázisok, digitális, pixelalapú reprodukciók korát éljük, amikor a képek csoportosítása komplex programok, sőt gépi algoritmusok közreműködésével végezhető. Azonban időnként így is szükségét érezzük, hogy fizikailag kézzelfogható fotókon keresztül érthessünk meg összefüggéseket, akár „eredeti” fényképfelvételekről van szó, akár papíron megjelenő reprodukciókról.
Kép forrása: A szerző felvétele
Letöltések
Hivatkozások
Benjamin, Walter: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában. 1936. Ford. Kurucz Andrea – Mélyi József. (http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html) [2021.10.20.]
Grasskamp, Walter: The Book on the Floor. André Malraux and the Imaginary Museum. Los Angeles, 2016.
Huhtamo, Erkki: On the Origins of the Virtual Museum. In: Museums in a Digital Age. Ed. Parry, Ross. London, New York, 2010. 121–135.
Ivins, William M. Jr.: A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció. Ford. Lugosi Lugo László. Budapest, 2001.
Levy, Evonne: Wölfflin’s Principles of Art History (1915–2015). A Prolegomenon for Its Second Century. In: Wölfflin, Heinrich: Principles of art history. The problem of the development of style in early modern art. Ed. and with essays by Levy, Evonne – Weddigen, Tristan. Los Angeles, 2015. 1–46.
Malraux, André: Le musée imaginaire. Genève, 1947.
Malraux, André: Le musée imaginaire de la sculpture mondiale. Paris, 1952–1954.
Malraux, André: Les voix du silence. Paris, 1953.
Malraux, André: Museum without walls. In: Malraux, André: Voices of Silence. St Albans, 1974. 13–127.
Moholy-Nagy László: Festészet, fényképészet, film. Budapest, 1978.
Peternák Miklós: A felejtés emlékei. Képek a természet és művészet között. Budapest, 2018.
Art History through the Camera’s Lens. Ed. Roberts, Helene E., Intr. Bergstein, Mary. Australia, US, 1995.
Valéry, Paul: La conquête de l’ubiquité. 1928. (http://classiques.uqac.ca/classiques/Valery_paul/conquete_ubiguite/valery_conquete_ubiquite.pdf) [2021.10.08.]
Wölfflin, Heinrich: Művészettörténeti alapfogalmak. A stílus fejlődésének problémája az újkori művészetben. Budapest, 1969.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
