Adalékok a 18. századi Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyei boszorkányság kutatásához
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.01.01Kulcsszavak:
boszorkányság, Magyarország, 18. század, rosszindulat, konfliktus, személyes kapcsolatok, helyi közösségek, krízisekAbsztrakt
A tanulmány a 18. századi Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei boszorkányságot vizsgálja. A boszorkányperek társadalmi ellentéteket tárnak fel nemcsak országos, hanem helyi szinten is, ennél fogva kiváló forrásbázisát képezik a konfliktuskutatásnak.
A boszorkányüldözés során a perbefogottak mintegy 90%-a nő volt. A boszorkányperek kutatása során ezért a nő mint társadalmi kategória jelenik meg és az interdiszciplináris kutatások a nő helyzetét a maga komplexitásában mutatják be. Kiemelt figyelmet fordítva a férfi-nő kapcsolat különböző megjelenési formáira.
A magyarországi boszorkányperek kutatása során már megtörtént a legfontosabb források feltárása és azok publikálása. Azonban az egyes területek, kisebb-nagyobb földrajzi régiók, sajátosságait bemutató művek csak nagyon kis számban állnak rendelkezésre. Különösen az általam választott megyék területén. Jelen munka elsődleges célja a nevezett három vármegye boszorkánypereinek kvantitatív, kvalitatív és tartalomelemző módszerrel történő, különböző szempontok szerinti (vád, vádlottak nemi összetétele és aránya, büntetési tételek típusa) feldolgozás elemzése, a tipikusságok és a sajátosságok kiemelése.
Az összefüggések megállapítását, a magyarázatok elkészítését és értékelését követően, a kapott eredményeknek köszönhetően pontosabb képet kaphatunk majd a boszorkányságról, mint magyarországi jelenségről. Továbbá a vizsgált terület, tehát Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék boszorkánypereinek sajátosságaira is rálátást kaphatunk.
Fotó: Ulrich Molitor: De Lamiis et Pythonicis Mulieribus. Reutlingen, Johann Otmar, 1489. 9. fejezet C1 r.
Letöltések
Hivatkozások
Bailey, Michael D.: Historical Dictionary of Witchcraft. Lanham – Maryland – Oxford, 2003.
Balogh Elemér: A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői. Jogtörténeti Szemle (2004):4. 1–6.
Balogh Elemér: A Praxis Criminalis hatása a szegedi boszorkányperre. In: Ut juris ordo exigit. Ünnepi tanulmányok Kajtár István 65. születésnapja tiszteletére. Szerk. Béli Gábor – Korsósné Delacasse Krisztina – Herger Csabáné. Pécs, 2016. 29–40.
Palgrave Advances in Witchcraft Historiography. Eds. Barry, Jonathan – Davies, Owen. Houndmills – New York, 2007. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1057/9780230593480 ǁ [WoS] https://www.webofscience.com/wos/woscc/full-record/WOS:000281873600014
Bató Szilvia: Boszorkányok és/vagy magzatelhajtók, csalók, tolvajok? Jogtörténeti Szemle (2004):1. 35–40.
Bél Mátyás: Szatmár megye ismertetése. (Közli Kávássy Sándor). In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv. 3–4. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1982. 9–92.
Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1985. 9–70. (Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár Kiadványai I. Évkönyvek 5–6.)
Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1979. 12–76. (Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár Kiadványai. Évkönyvek 1–2.)
Blecourt, Willem de: Witchdoctors, soothsayers and priests. On cunning folk in European historiography and tradition. Social History 19. (1994) 285–303. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1080/03071029408567910
Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Szerk. Mezey Barna. Budapest, 2000.
Horváth Zita: A paraszti társadalom Magyarországon a 18. században és a Biblia. Egyháztörténeti Szemle 10. (2009):2. 103–113.
Jenei Zsuzsanna: Bárki lehet boszorkány… Korunk 16. (2005):5. 11–15.
Kandra Kabos: Magyar Mythologia. Eger, 1897.
Kis Domokos: Erdélyi bujdosók és a pestis. Adalékok a pestis elleni védekezés történetéhez (1708–1711). Orvostörténeti Közlemények 39. (1993):141–144. 83–105.
Kis-Halas Judit: Divinatio diabolica és bűbájos orvoslás. Mágikus szakértők a boszorkányság változó diskurzusában a kora újkori Nagybányán. In: Boszorkányok, varázslók és démonok Közép- és Kelet- Európában. Szerk. Klaniczay Gábor – Pócs Éva. Budapest, 2015. 307–362.
Kiss András: Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák. Bukarest – Kolozsvár, 1999.
Kiss Andrea: A sáskajárások néhány területi és tájtörténeti vonatkozása a Kárpát-medencében. In: A táj változásai a Kárpát-medencében. Szerk. Füleky György. Gödöllő, 2012. 123–132.
Klaniczay Gábor: A Cultural History of Witchcraft. In: Magic, Ritual and Witchcraft. 5. (2010): 2. 188–212. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1353/mrw.2010.a404363
Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Szerk. Klaniczay Gábor – Pócs Éva. Budapest, 2014.
Kocsis Annamária: Növényekkel társalkodók. Egyetemi diplomamunka. Károli Gáspár Református Egyetem. Budapest, 2017. (Kézirat)
Koncz Ibolya: Adalékok a boszorkányperek eljárási kérdéséhez a Heves és Külső-Szolnok megyei periratok nyomán. Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai 4. (2003) 191–210.
Koncz Ibolya: Osztrák büntetőtörvény a magyar boszorkány-perekben. Korunk 3. (2005):5. 53–56.
Koncz Ibolya: A boszorkánykutatásban megjelenő 15–18. századi történeti érvelések. In: Jogtörténeti Tanulmányok VIII. Szerk. Béli Gábor – Kajtár István – Szekeres Róbert. Pécs, 2005. 281–299.
Koncz Ibolya: A boszorkányüldözés jogtörténeti kérdései a Német-római Birodalomban és a királyi Magyarországon. Egyetemi doktori disszertáció. Miskolci Egyetem. Miskolc, 2007. (http://midra.uni-miskolc.hu/document/5649/1157.pdf ) [2021.01.28.]
Kristóf Ildikó: Boszorkányüldözés a kora újkori Magyarországon: kutatástörténet, eredmények, teendők – 2013-ban. In: Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Szerk. Klaniczay Gábor – Pócs Éva. Budapest, 2014. 17–62.
The Oxford Handbook of Witchcraft in Early Modern Europe and Colonial America. Ed. Levack, Brian P. Oxford, 2013.
Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967.
Macfarlane, Alan: Witchcraft in Tudor and Stuart England: A Regional and Comparative Study. London, 1999.
Mezey Barna: Boszorkányok. Börtönújság (1993):10. 5.
Mezey Barna: Boszorkányperek. Börtönújság (1993):16. 5.
Mezey Barna: Kálmán király boszorkányai. Tévhitek a magyar joghistóriában. Rubicon 23. (2011):4–5. 42–45.
Mezey Barna: A börtönügy a 17–19. században. A börtön európai útja. Budapest, 2018.
Őri Péter: A pestisjárványok demográfiai következményei a 17–18. századi Magyarországon. In: Történeti Demográfiai Évkönyv. Szerk. Faragó Tamás [et al.] Budapest, 2005. 115–162.
Pócs Éva: Gondolatok a magyarországi boszorkányperek néprajzi vizsgálatához. Ethnographia 94. (1983):1. 134–146.
Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerk. Pócs Éva. Budapest – Pécs, 1998. (Tanulmányok a transzcendensről I.)
Démonok, látók, szentek. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerk. Pócs Éva. Budapest, 2008. (Tanulmányok a transzcendensről VI.)
Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig. Budapest, 1970.
Sebald, Hans: Boszorkányok hajdan és ma. Budapest, [1987] 2000.
Spannenberger Gabriella – Spannenberger Norbert: A németek 18. századi betelepítése: politikai és/vagy gazdasági folyamatok összessége? Századok 152. (2018):1. 5–30.
Szoboszlay György: Egy magyar passiójáték: Krucsay Jánosné Tolvay Borbála két házasságtörési pere, 1711–1728. In: Közösség és identitás. Szerk. Pócs Éva. Budapest, 2002. 199–232.
Szoboszlay György: A közösség egyén feletti kontrollja a kora újkori Szabolcs vármegye falvaiban, mezővárosaiban. Egyetemi doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest, 2010. (http://doktori.btk.elte.hu/hist/szoboszlaygyorgy/diss.pdf) [2021.01.28.]
Szvetelszky Zsuzsanna: A pletyka. Budapest, 2002.
Thaly Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Századok 15.(1881):1. 40–60.
Thaly Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Századok 15.(1881):2. 115–132.
Thaly Kálmán: Irodalom- és míveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-korból – Toldalékúl: Kuruczvilági kiadatlan költemények tára. Budapest, 1889.
Thomas, Keith: Religion and the Decline of Magic: Studies in Popular Beliefs in Sixteenth and Seventeenth-century England. Harmondworth – London, 1973.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
