A háborús nemi erőszak és a nőgyógyász lobbi hatása a magyarországi születésszabályozási rendszerre
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.01.03Kulcsszavak:
születésszabályozás, abortusz legalizáció, orvoslobbi, Ratkó-korszak, háborús nemi erőszakAbsztrakt
A tanulmány bemutatja, hogyan kapcsolódott össze a születésszabályozás és születéskorlátozás a tömeges nemi erőszakkal az első és a második világháborúban, továbbá hogyan erősítette fel a korábban is meglevő vitákat a nemi erőszak jelensége, illetve ennek milyen törvényi és a nők életdöntéseit befolyásoló gyakorlati következményei voltak. Az első világháború során elkövetett nemierőszak-esetek indították el a nyilvános szakpolitikai vitákat, amelyek nyomán fokozatosan egyre nagyobb teret engedtek a terhesség legális megszakításának. Az 1945-ös tömeges katonai erőszak pedig precedensértékű legalizációt hozott magával, ami után a magyar szabályozás a váltakozó szovjet családpolitikát követte. A cikk bemutatja, hogy a szülész–nőgyógyász lobbi hogyan vett részt a vitákban, illetve hogyan volt képes szakmai és anyagi érdekeit az éppen aktuális szakpolitikai döntések során is képviselni, például az 1952-es népesedéspolitikai kampány során. Az abortuszbizottságok és társadalmi szerepük meghatározónak bizonyultak legalább egy nőgeneráció számára. Az ötvenes évek elején megkezdődő erőteljes medikalizáció és adminisztrációs ellenőrzés a hetvenes évekre megváltoztatta a születésszabályozási rendszert: a terhességmegszakítások dominanciáját fokozatosan felváltotta a modern fogamzásgátló szerek széleskörű használata. Az újabb népesedéspolitikai kampány (1973) és a civil ellenállás, majd a rendszerváltást követő alkotmányos szabályozás körüli kiélezett viták mutatják a mára létrejött kényes egyensúly törékenységét és a kompromisszumos megoldás egyfajta lehetőségét.
Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
Letöltések
Hivatkozások
Adamik Mária: A gondoskodás ökonómiája az államszocializmusban. A gyes-diskurzus avagy a szocialista modernizáció válasza a nemek közötti egyenlőség kihívására. In: Bevezetés a szociálpolitika nem szerinti értelmezésébe. „Gendering Social Policy”. Szerk. Adamik Mária. Budapest, 2012. 150–177.
Bédi Gyula et al.: Szülészet-családtervezés. Klinikai- és társadalomorvostani oktatási segédanyag a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatói részére. Pécs, 1984.
Deáky Zita: A bába a magyarországi népi társadalomban (18. század vége – 20. század közepe). Budapest, 1996.
Fodor Éva – Kispéter Erika: Making the ’reverse army’ invisible: Lengthy parental leave and women’s economic marginalisation in Hungary. European Journal of Women’s Studies 21. (2014):4. 382–398. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1177/1350506814541796
Szülészeti rendtartás statisztikai adatai: 1931–1958. Összeáll. Földes Béláné – Hahn Géza – Vadas Zoltán. Budapest, 1959.
Gal, Susan – Kligman, Gail: The Politics of Gender After Socialism. A Comparative-Historical Essay. Princeton, 2000. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1515/9781400843008
A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945–1946. Szerk. Gáspár Ferenc – Halasi László. Budapest, 1975.
Szülészeti rendtartás statisztikai adatai: 1931–1973. Összeáll. Greff Lajos – Földes Béláné. Budapest, 1975.
Gregor Anikó: From Quantity to Quality. The Politics of Reproduction in State Socialist Hungary (1948–1989). Mesterszakos diplomamunka, Budapest, 2011. (Kézirat)
Horváth Sándor: A kapu és a határ. Mindennapi Sztálinváros. Budapest, 2004.
Horváth Sándor: Két emelet boldogság. Mindennapi szociálpolitika Budapesten a Kádár-korban. Budapest, 2012.
Terhességmegszakítások. Szerk. Kamarás Ferenc. Budapest, 2000. (https://docplayer.hu/1746856-Kamaras-ferencterhessegmegszakitasok-magyarorszagon.html) [2020.11.23.]
Klinger András – Monigl István: Népesedés és népesedéspolitika Magyarországon az 1970-es és az 1980-as évtizedben. Demográfia 24. (1981):4. 395–433.
Kocsis Piroska: „Aki ettől a naptól fogva abortuszt hajt végre, azt a legkeményebben büntetjük.” ArchívNet 16. (2006):3. (https://archivnet.hu/politika/aki_ettol_a_naptol_fogva_abortuszt_hajt_vegre_azt_a_legkemenyebben_buntetjuk.html) [2020.11.23.]
Koloh Gábor: Magzat a méhből. Magzatelhajtás a két világháború közötti Magyarországon. In: A test a társadalomban. Szerk. Gyimesi Emese – Lénárt András – Takács Erzsébet. Budapest, 2015. 267–281.
Körösi Zsuzsanna: Petíció az abortusz-szabadság megőrzéséért 1973 (1. rész) TNTeF 9. (2019):2. 1–22. (http://tntefjournal.hu/vol9/iss2/Korosi.pdf) [2020.11.24.] ǁ [DOI] https://doi.org/10.14232/tntef.2020.2.99-133
Kremmer Sarolta: Born in Corruption:Maternity Care after the Change of System in Hungary. Analize 29. (2020): 15. 19–44.
Büntetőjogi Döntvénytár 26. Szerk. Lengyel Aurél. Budapest, 1934.
Lévai Katalin: A magyarországi feminizmusról. In: Házastárs? Vetélytárs? Munkatárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Szerk. Palasik Mária – Sipos Balázs. Budapest, 2005. 171–185.
Fogamzásgátlás. A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései XIII. Szerk. Magyar Imre. Budapest, 1974.
Az 1952–53. évi népesedéspolitikai program Magyarországon (dokumentumgyűjtemény). Összeáll. Monigl István. Budapest, 1992. (Demográfiai tájékoztató füzetek 11.)
Németh György: Volt-e Ratkó törvény? Társadalmi Szemle 47. (1992):12. 81–92.
Palasik Mária: A női egyenjogúság szabályozása Magyarországon a 20. század második felében. In: A nő és a politikum. A nők politikai szerepvállalása Magyarországon. Szerk. Palasik Mária. Budapest, 2007. 81–125.
Pető Andrea: Abortőrperek és „bajba jutott nők” 1952-ben. In: Házastárs? Vetélytárs? Munkatárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Szerk. Palasik Mária – Sipos Balázs. Budapest, 2005. 300–319.
Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak Magyarországon a II. világháború alatt. Budapest, 2018.
Pető Andrea: Árnyékban. Rajk Júlia élete. Budapest, 2020.
Sebestyén Andrea: Az abortuszról és a jogi feminizmusról – az „abortusz-tanácsadás” és az „abortuszturizmus” esete Magyarországon. Állam- és jogtudomány 59. (2018):1. 93–110.
Somlai Péter: A szabad szerelemtől az ellenőrzött magánéletig. Családpolitika a Szovjetunióban 1917 után. Társadalmi Szemle 45. (1990):6. 25–40.
Stephenson, Patricia – Wagner, Marsden – Badea, Mihaela – Serbanescu, Florina: Commentary: The public health consequences of restricted induced abortion – Lessons from Romania. American Journal of Public Health 82. (1992):10. 1328–1331. ǁ [DOI] https://doi.org/10.2105/AJPH.82.10.1328
Stloukal, Libor: Understanding the „Abortion Culture” in Central and Eastern Europe. In: From abortion to contraception: A resource to public policies and reproductive behavior in Central and Eastern Europe from 1917 to the present. Szerk. Henry, David. Westport, 1999. 23–27.
Svégel Fanni: Nemi erőszak az első világháborúban. Kérdések, források, problémák. Sic Itur ad Astra 72. (2020) 103–132.
Szabó A. Ferenc: Az abortuszvita. Világosság 31. (1992):7. 549–560.
Szilágyi Vilma – Sas Mihály: Szegedi abortusz bizottság kétéves adatainak elemzése. Demográfia 21. (1978):1. 97–108.
Szilárd Ödön: A magzatelhajtás jogi és szociális szempontból. Huszadik Század 12. (1911):1. 161–173.
Tischler János: Az Infecundin-sztori, 1967. Beszélő 11. (2006):1. 58–61. (http://beszelo.c3.hu/cikkek/az-infecundinsztori-1967) [2020.11.23.]
Születésszabályozás. Szerk. Totis Béla. Budapest, 1932.
Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus. Budapest, 2014.
Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról. Balassagyarmat, 2006. (Nagy Iván könyvek 16.)
Varsa Eszter: „The Gypsy Population Is Constantly Growing”. Roma and the Politics of Reproduction in Cold War Hungary. In: From the Midwife’s Bag to the Patient’s File. Public Health in Eastern and Southeastern Europe. Szerk. Bernasconi, Sara – Karge, Heike – Kind-Kovacs, Friederike. New York, 2017. 263–291.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
