Az Ős-Dráva program ütemezésének kulcskérdései, a bizonytalanságkezelés módszertani problémái
Kulcsszavak:
projektütemezés, Ős-Dráva program, sikeresség, területfejlesztési projektek, heurisztikákAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Az Ormánság Európa egyik leghátrányosabb helyzetű térsége. Fejlesztés nélkül a térség helyzete súlyosbodik Az Ős-Dráva program hivatott a problémák kezelésére, amely egy rendkívül komplex területfejlesztési program. A tanulmány célja, hogy bemutassa fejlesztési programot, kiemelje annak fő pontjait, és rávilágítson a gyakorlati megvalósulás egyik kulcskérdésére a projekt ütemezésére. A projekt ütemezés egy olyan alap menedzsment funkció, amely önmagában képes kihatni a kivitelezés hatékonyságára, a források allokálására és rávilágíthat a hiányosságokra is. Az ütemezés tehát egy kulcsfeladat, ugyanakkor egy ekkora és ilyen egyedi projekt esetén koránt sem triviális feladat, hiszen sok, köztük számos módszertani problémát is felvet.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az ütemezés készítésének program specifikus problémái közül kiemelendő a tervezet újszerűsége és probléma kapcsolása, az alkalmazott módszerek, a célok, a megtérülés és a teljesíthetőség. Jelen tanulmány erre keres megoldást egy hatékony első és másodlagos szempontú ütemezési eljárás bemutatásával.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A modell képes robosztus ütemezések előállítására, amely immunis a tevékenység időtartamokban esetlegesen fellépő csúszásokra és képes figyelembe venni a mintavételezés alapú szcenáriók költségorientált értékelését. Ehhez szükséges az a feltételezés, hogy ezek a bizonytalan paraméterek bizonytalan-de-korlátosak, amelyek optimista, és pesszimista becslésekkel írhatók le. A kereső algoritmus egy vegyes egészértékű lineáris programozási probléma kombinálva egy költség orientált mintavételezés alapú közelítési eljárással.
GYAKORLATI/GAZDASÁGPOLITIKAI JAVASLATOK
A tanulmányban bemutatott eset előkészítő dokumentációja külön fejezetként tünteti fel, de kihagyja az Ős-Dráva program ütemezését. Ez a tény önmagában is felhívja az olvasó figyelmét a miértre. A szakemberek a program előkészületeikor már feltetetően érezték a kérdéskör fontosságát, ugyanakkor tudhatták azt is, hogy annak elkészítése a rengeteg bizonytalan tényező miatt szinte lehetetlen. A tanulmányban bemutatott módszer a jelenlegi kutatások egy újító ágát képzik, ezért a kereskedelemben kapható szoftverek, illetve a szakemberek által bevett gyakorlatok ezt még nem ismerik. Az ilyen és ehhez hasonló kutatások képesek az ilyen nagyprojektek által nyitva hagyott ütemezési kérdések megválaszolására, ezért ajánlom őket a gyakorlati szakemberek figyelmébe is.
