A filmfogyasztási magatartásra ható tényezők: szisztematikus szakirodalmi áttekintés
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.KSZ.01.08Kulcsszavak:
filmfogyasztás, szisztematikus szakirodalmi áttekintés, PRISMA, TCCM keretrendszerAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A filmipar jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadban, különös tekintettel az elmúlt 5 évre. A COVID 19 járvány terjedésével a mozik bezárásra kényszerültek, míg a streaming szolgáltatók a magyar közönség körében is egyre népszerűbbé váltak. A filmszínházak újranyitása óta ezen szórakoztatóipar használt felületei és a fogyasztók preferenciái is jelentősen megváltoztak. A nemzetközi kutatók körében, habár a filmekkel kapcsolatos kutatás népszerű, fogyasztásukról meglévő eredmények tekintetében aligha találunk egységes, szintetizált tudást. Jelen tanulmány célja, hogy a filmfogyasztási szokásról készült eddigi kutatások eredményeit összegezze, azok használt módszertanát összefoglalja, illetve, hogy ezek alapján jövőbeli kutatási irányokat jelöljön ki a témához kapcsolódva.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmány a szisztematikus szakirodalmi áttekintés módszertanát alkalmazza, mely a PRISMA protokoll és a TCCM keretrendszer felhasználásával készült. Lefolytatása során a témához kapcsolódó, az elmúlt 20 év során megjelent 25 nemzetközi cikk került elemzésre az elméletek, kontextusok, alkalmazott változók és módszertanok mentén.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az áttekintett tanulmányok mind az alkalmazott változók, mind az elméletek vonatkozásában szétaprózódott képet mutatnak. Ebből látszik, hogy a film mint kultúrtermék, esetén a kontextusok máshogy jelennek meg, így fogyasztására nem lehet egy általánosítható modellt felállítani. Az eredmények felvetnek további, szituáció specifikus kutatási lehetőségeket a téma vonatkozásában.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatás a filmmarketinget gyakorló szakemberek számára rámutathat olyan tényezőkre, jellemzőkre, melyeket kampányaik során érdemes figyelembe venni és beépíteni az alkalmazott stratégiájukba. Azt nem csak a célcsoportvonásaitól, de a film tulajdonságaitól (például műfaj, alkotók) is függővé kell tenniük.
Hivatkozások
Ásványi, K., Zsóka, Á. & Fehér, Zs. (2021), „Fenntarthatósági kurzusok hatásvizsgálatának értékelése: szisztematikus szakirodalmi áttekintés”, in: Mitev, A., Csordás, T., Horváth, D. & Boros, K. (szerk.), “Post-traumatic marketing: virtuality and reality” – Proceedings of the EMOK 2021 International Conference, Budapest: Corvinus University of Budapest, 226–234.
Cardoso, L., Estevão, C., Fernandes, C. & Alves, H. (2017), „Film-induced tourism: a systematic literature review”, Tourism & Management Studies, 13(3). https://doi.org/10.18089/tms.2017.13303
Feng, F. & Sharma, R. S. (2018), „Modeling the migration of cultural goods: a macro-economic study of domestic Chinese cinema”, China Economic Journal, 11(2), 194–223. https://doi.org/10.1080/17538963.2018.1449594
Gazley, A., Clark, G. & Sinha, A. (2011), „Understanding preferences for motion pictures”, Journal of Business Research, 64(8), 854–861. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2010.09.012
Godinho de Matos, M., Ferreira, P., Smith, M.D. & Telang, R. (2016), „Culling the Herd: Using Real-World Randomized Experiments to Measure Social Bias with Known Costly Goods”, Management Science, 62(9), 2563–2580. https://doi.org/10.1287/mnsc.2015.2258
Hennig-Thurau, T., Wiertz, C. & Feldhaus, F. (2014), „Does Twitter matter? The impact of microblogging word of mouth on consumers’ adoption of new movies”, Journal of the Academy of Marketing Science, 43(3), 375–394. https://doi.org/10.1007/s11747-014-0388-3
Horváth, Á. & Gyenge, B. (2015), „Filmfogyasztási döntések, filmnézési alternatívák.” in: Hauck, Zs., Pesti, I., Poreisz, V., Ratting, A. & Tóbi, I. (szerk.), Közgazdász Kutatók és Doktoranduszok II. Téli Konferenciája: Program és előadás-kivonatok, Pécs, Magyarország: Doktoranduszok Országos Szövetsége, Közgazdaságtudományi Osztály, 68.
Horváth, Á. & Gyenge, B. (2019), „A film, mint egyedi szolgáltatástermék szolgáltatásmarketing szemléletű elemzése”, Gazdaság és Társadalom, 30(2), 83–107. https://doi.org/10.21637/GT.2019.02.05
Horváth, Á. & Gyenge, B. (2021), „A filmfogyasztáshoz kötődő trendek és ellentrendek megjelenése a fogyasztói magatartásban.” in: Albert, T. A., Happ, É. & Printz-Markó, E. (szerk.), Változó világ, változó turizmus: XI. Nemzetközi Turizmus Konferencia: Tanulmánykötet. Győr, Magyarország: Széchenyi István Egyetem, 218–231.
Horváth, Á. & Gyenge, B. (2022), „Az otthoni és házon kívüli filmfogyasztás helyzete, különös tekintettel a legális és illegális csatornák szolgáltatásbeli versenyére”, in: Karlovitz, J. T. (szerk.), X. IRI Társadalomtudományi Konferencia: Marcelová, 2022. június 17-19.: Program, Tartalmi összefoglalók – abstrakty, 10.
IMDb Genres (2026), https://help.imdb.com/article/contribution/titles/genres/GZDRMS6R742JRGAG [letöltés ideje: 2026.05.10.]
Keh, H.T., Ji, W., Wang, X., Sy-Changco, J.A. & Singh, R. (2015), „Online movie ratings: a cross-cultural, emerging Asian markets perspective”, International Marketing Review, 32(3/4), 366–388. https://doi.org/10.1108/imr-08-2013-0161
Naveed, Q. N., Choudhary, H., Ahmad, N., Alqahtani, J. & Qahmash, A. I. (2023), „Mobile learning in higher education: a systematic literature review”, Sustainability, 15(18), 13566. https://doi.org/10.3390/su151813566
Nikolic, D., Kostic-Stankovic, M. & Jeremic, V. (2022), „How does genre preference influence the importance of film marketing mix elements: evidence during the COVID-19 pandemics”, Economic Research-Ekonomska Istraživanja, 36(1), 1–24. https://doi.org/10.1080/1331677x.2022.2080734
Nistoreanu, P., Dinca, V. M. & Schiopu, A. F. (2017), „Competition policy in the European film industry focused on consumers' interests – a Romanian perspective”, AMFITEATRU ECONOMIC, 19(45), 397–413.
Page, M. J., McKenzie, J. E., Bossuyt, P. M., Boutron, I., Hoffmann, T. C., Mulrow, C. D., Shamseer, L., Tetzlaff, J. M., Akl, E. A., Brennan, S. E., Chou, R., Glanville, J., Grimshaw, J. M., Hróbjartsson, A., Lalu, M. M., Li, T., Loder, E. W., Mayo-Wilson, E., McDonald, S., McGuinness, L. A., Stewart, L. A., Thomas, J., Tricco, A. C., Welch, V. A., Whiting, P. & Moher, D. (2021): „The PRISMA 2020 statement: an updated guideline for reporting systematic reviews”, BMJ, 372(71) https://doi.org/10.1136/bmj.n71
Paul, J., Lim, W. M., O’Cass, A., Hao, A. W. & Bresciani, S. (2021), „Scientific procedures and rationales for systematic literature reviews (SPAR-4-SLR)”, International Journal of Consumer Studies, 45(4) 1–16. https://doi.org/10.1111/ijcs.12695
Paul, J. & Rosado-Serrano, A. (2019), „Gradual internationalization vs born global/international new venture models: a review and research agenda”, International Marketing Review, 36(6) 830–858. https://doi.org/10.1108/IMR-10-2018-0280
Pavluska, V. (2022), „Érték-e még a kultúra? A kultúrafogyasztás elhúzódó és aktuális jelenségei”, in: Jakopánecz, E. & Törőcsik, M. (szerk.), Ember a lét dzsungeleiben – Félelmek, alkalmazkodás, fogyasztás, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, 51–57.
Ramírez-Castillo, N.A., Müller-Pérez, J., Acevedo-Duque, Á., Müller-Pérez, S., González-Díaz, R.R., Suarez Campos, J. & Ovalles-Toledo, L.V. (2021), „Sustainable Moviegoer Intention to Attend Cinemas Based on the Theory of Planned Behavior”, Sustainability, 13(16), 8724. https://doi.org/10.3390/su13168724
Roos, J.M.T. & Shachar, R. (2014), „When Kerry Met Sally: Politics and Perceptions in the Demand for Movies”, Management Science, 60(7), 1617–1631. https://doi.org/10.1287/mnsc.2013.1834
Russell A., C., Russell, D.W. & Neijens, P.C. (2011), „Consumption expressions of ideological resistance”, European Journal of Marketing, 45(11/12), 1715–1724. https://doi.org/10.1108/03090561111167351
Sae-tae, K., Ling, J. & Wang, Q. (2024), „The impact of user addiction on continuance intention to use streaming platforms: incorporating expectation confirmation model and personality traits”, Frontiers in Communication, 9, 1–21. https://doi.org/10.3389/fcomm.2024.1410975
Schulz, A., Eder, A., Tiberius, V., Solorio, S. C., Fabro, M. & Brehmer, N. (2021), „The digitalization of motion picture production and its value chain implications”, Journalism and Media, 2(3), 397–416. https://doi.org/10.3390/journalmedia2030024
Sikó, B. (2025), „Az online viselkedésalapú hirdetések átfogó szisztematikus szakirodalmi áttekintése”, Vezetéstudomány, 56(5), 41–56. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2025.05.04
Ulker-Demirel, E., Akyol, A. & Simsek, G.G. (2018), „Marketing and consumption of art products: the movie industry”, Arts and the Market, 8(1), 80–98. https://doi.org/10.1108/aam-06-2017-0011
Yening, Y., Ahmad Ghazali, A. H. & Shari, S. N. (2023), „A systematic review on factors influencing watching movies online among youth”, International Journal of Academic Research in Business and Social Sciences, 13(17), 166–179. https://doi.org/10.6007/IJARBSS/v13-i17/19828
Yoon, Y., Polpanumas, C. & Park, Y.J. (2017), „The Impact of Word of Mouth via Twitter On Moviegoers’ Decisions and Film Revenues”, Journal of Advertising Research, 57(2), 144–158. https://doi.org/10.2501/jar-2017-022
Zentner, A., Smith, M. & Kaya, C. (2013), „How Video Rental Patterns Change as Consumers Move Online”, Management Science, 59(11), 2622–2634. https://doi.org/10.1287/mnsc.2013.1731
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
