Kompetencia alapú coping és a személyiség kapcsolatának vizsgálata

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.04.02

Kulcsszavak:

kompetencia, megküzdés, Big Five személyiség, kognitív átstrukturálás

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a Big Five személyiségdimenziók, valamint a Spencer–Spencer féle kompetenciamodell egyes elemei milyen kapcsolatban állnak a stresszhelyzetekben alkalmazott megküzdési stratégiákkal. A kutatás középpontjában annak feltárása áll, hogy a stabil személyiségjegyek és a fejleszthető kompetenciák miként járulnak hozzá az adaptív vagy maladaptív copingmintázatok kialakulásához.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kutatás kvantitatív módszertannal, 112 fős, heterogén mintán valósult meg. Az adatfelvétel során a Big Five személyiségdimenziók, a Spencer–Spencer (1993) kompetenciamodell releváns klaszterei, valamint a stresszhelyzetekben alkalmazott megküzdési stratégiák kerültek mérésre. Az adatelemzés korrelációs és statisztikai összefüggésvizsgálatok segítségével történt.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A tanulmány gyakorlati implikációi hangsúlyozzák a személyiség- és kompetenciaprofilok tudatos felmérésének jelentőségét a szervezetfejlesztés, a vezetőképzés és a mentálhigiénés prevenció területén. Kiemelt szerepet kapnak az önismereti, érzelmi intelligencia- és stresszkezelő tréningek, amelyek hozzájárulhatnak a reziliencia erősítéséhez és a hatékony, adaptív megküzdési stratégiák fejlesztéséhez.

GYAKORLATI JAVASLATOK
A tanulmány gyakorlati implikációi hangsúlyozzák a személyiség- és kompetenciaprofilok tudatos felmérésének jelentőségét a szervezetfejlesztés, a vezetőképzés és a mentálhigiénés prevenció területén. Kiemelt szerepet kapnak az önismereti, érzelmi intelligencia- és stresszkezelő tréningek, amelyek hozzájárulhatnak a reziliencia erősítéséhez és a hatékony, adaptív megküzdési stratégiák fejlesztéséhez.

Hivatkozások

Bifkovics, B., Kisfürjesi, N., Jászay, M. H., Fehér, A., & Huszár, S. (2024), „MI által támogatott mentálhigiénés szolgáltatások elfogadása és megítélése”, Marketing & Menedzsment, 58 (Különszám I. EMOK), 15–24. https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.KSZ.01.02

Boyatzis, R. E. (2008),“Competencies in the 21st century”, Journal of Management Development, 27(1), 5–12. https://doi. org/10.1108/02621710810840730

Burro, R., Vicentini, G., & Raccanello, D. (2023), “Big Five personality traits and coping strategies of Italian university students during the COVID–19 pandemic first wave”, Frontiers in Psychology, 14, 1150674. https://doi. org/10.3389/fpsyg.2023.1150674

Carver, C. S., Scheier, M. F., & Weintraub, J. K. (1989), “Assessing coping strategies: A theoretically based approach”, Journal of Personality and Social Psychology, 56(2), 267–283. https:// doi.org/10.1037/0022-3514.56.2.267

Clarke, N., & Jackson, B. (2022), “Emotionally intelligent leadership and resilience: A cross-cul¬tural perspective”, Leadership Quarterly, 33(4), 101643.

Connor-Smith, J. K., & Flachsbart, C. (2007), “Relations between personality and coping: A meta-analysis”, Journal of Personality and Social Psychology, 93(6), 1080–1107. https:// doi.org/10.1037/0022-3514.93.6.1080

Epstein, R., Aceret, J., Giordani, C., Zankich, V. R., & Zhang, L. (2024), “A rank ordering and analysis of four cognitive-behavioral stress-management competencies suggests that proactive stress management is especially valuable”, Scientific Reports, 14, 19224. https://doi.org/10.1038/ s41598-024-68328-4

Gashi, D., Gallopeni, F., Imeri, G., Shahini, M., & Bahtiri, S. (2023), “The relationship between Big Five personality traits, coping strategies, and emotional problems through the COVID-19 pandemic”, Current Psychology, 42, 29179– 29188. https://doi.org/10.1007/s12144-022- 03944-9

Gulyás, D. K. & Dajnoki, K. (2016), „Globális vezetői kompetenciák korszakainak feltárása nemzetközi szakirodalmak alapján”, Taylor, 8(5), 42–52.

Goleman, D. (1998), Working with emotional intelligence, Bantam Books, 1998.

Goldberg, L. R. (1990), “An alternative “description of personality”: The Big-Five factor structure”, Journal of Personality and Social Psychology, 59(6), 1216–1229. https://doi.org/10.1037/0022- 3514.59.6.1216

Gross, J. J. (2002), “Emotion regulation: Affective, cognitive, and social consequences”, Psychophysiology, 39(3), 281–291. https://doi. org/10.1017/S0048577201393198

Klein, S. (2004), Munkapszichológia, Budapest, Edge 2000 Kiadó, 2004.

Kőműves, Z., Poór, J., & Karácsony, P. (2022), „Vezetői motiváció a munkaerő-megtartás szolgálatában, különös tekintettel a dél-dunántúli régió kis- és középvállalkozásaira”, Marketing & Menedzsment, 56(2), 72–82. https://doi. org/10.15170/MM.2022.56.02.07

Kuráth, G., Kovács, B., Szabó-Bálint, B., & Poór, J. (2024), „A vezetői kompetenciák fontosságának változása a pandémia hatására: egy magyar felmérés eredményei”, Marketing & Menedzsment, 58(2), 29–40.

Lazarus, R. S., & Folkman, S. (1984), Stress, appraisal, and coping, Springer, 1984.

Liu, H., & Boyatzis, R. E. (2021), “Focusing on resilience and renewal from stress: The role of emotional and social intelligence competencies”, Frontiers in Psychology, 12, 685829. htt¬ps://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.685829

McClelland, D. C. (1973), “Testing for competen¬ce rather than for “intelligence”, American Psychologist, 28(1), 1–14. https://doi. org/10.1037/h0034092

McCrae, R. R., & Costa, P. T., Jr. (2003), Personality in adulthood: A five-factor theory perspective (2nd ed.), Guilford Press, 2003.

O’Connor, P., Murphy, L., & Daly, M. (2023), “Leader emotional skills and workplace stress outcomes”, Journal of Occupational Health Psychology, 28(2), 123–138.

Pierog, A., Bácsné Bába, É., & Dajnoki, K. (2017), „Sikeres vezetők tulajdonságainak feltárása a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatói körében végzett kutatás eredményei alapján”, Taylor, 9(1), 94–100.

Pocnet, C. et al. (2021), “Personality, coping, and mental health in US employees”, Journal of Research in Personality, 92, 104104.

Pulakos, E. D., Arad, S., Donovan, M. A., & Plamondon, K. E. (2000), “Adaptability in the workplace: Development of a taxonomy of adaptive performance”, Journal of Applied Psychology, 85(4), 612–624. https://doi. org/10.1037/0021-9010.85.4.612

Rózsa, S., Szádóczky, E., & Füredi, J. (2006), „A Big Five személyiségdimenziók mérésének hazai adaptációja”, Pszichológia, 26, 43–67.

Singh, R., & Mishra, S. (2021), “Big Five personality and coping styles among Indian emerging adults”, Personality and Individual Differences, 168, 110309.

Shanafelt, T. D., & Dyrbye, L. N. (2021), “Stress and burnout among healthcare leaders”, Mayo Clinic Proceedings, 96(7), 1835–1847.

Spencer, L. M., & Spencer, S. M. (1993), Competence at work: Models for superior per-formance, John Wiley & Sons, 1993.

Tugade, M. M., & Fredrickson, B. L. (2004), “Resilient individuals use positive emotions to bounce back from negative emotional experiences”, Journal of Personality and Social Psychology, 86(2), 320–333. https://doi. org/10.1037/0022-3514.86.2.320

World Economic Forum (2023), The Future of Jobs Report 2023.

Zeidner, M., Matthews, G., & Roberts, R. D. (2006), “Emotional intelligence, coping with stress, and academic performance”, Educational Psychology, 21(1), 27–44. https://doi. org/10.1080/01443410601066704

Zeidner, M., Matthews, G., & Roberts, R. D. (2012), “The emotional intelligence, health, and well-being nexus: What have we learned and what have we missed?”, Applied Psychology: Health and Well‐Being, 4(1), 1–30. https://doi. org/10.1111/j.1758-0854.2011.01062.x

Zhao, Y. et al. (2022), “Personality traits and emo¬tion regulation among Chinese college students”, Personality and Individual Differences, 187, 111413.

Downloads

Megjelent

2026-02-12

Hogyan kell idézni

Szántó, G. (2026) „Kompetencia alapú coping és a személyiség kapcsolatának vizsgálata”, Marketing & Menedzsment, 59(4), o. 17–29. doi: 10.15170/MM.2025.59.04.02.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hasonló cikkek

<< < 1 2 3 4 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.