The background of how young people choose communities
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.05Keywords:
youth, scenes, leisure communityAbstract
THE AIM OF THE PAPER
Economic decision-makers and social researchers pay special attention to young people, various studies and analyzes are prepared, but it is very difficult to define the characteristics of this specific period of life, which is full of twists and turns. This segment is interesting because it is typically a period of life when the feeling of responsibility for others is less, and as a result, this is reflected in the purchases, the life organization, and thus also in social life. In addition, of course, young people are also under pressure, but the bigger trials of life are still ahead of them.
The demarcation of individual age groups and generations, and the way it is done, has been a concern of researchers for a long time. In this study, we describe a slice of the world of young people, in this case 16-24-year-olds, the operational characteristics of their leisure communities and scenes using the results of two samples.
METHODOLOGY
In March 2022, we conducted a survey on a nationally representative sample of the target group (16-24 year olds) of 600 people, as well as a sample of 1000 young people interested in the scenes reached with the help of social media. Our research question is whether closer belonging to communities results in a positive effect. In our work, we investigate the satisfaction of young people, some of their values, their participation in online and offline communities, and their belonging to presumed lifestyle groups.
MOST IMPORTANT RESULTS
We found that significant differences can be discovered in the results of the two samples, basically in favor of those belonging to the communities. It is an instructive result for the profession that the stereotypical image of the young generation needs nuance, besides the attractive and high-tech groups there are also groups with other behaviors that can be described by characteristics, it is important to take reality into account when planning.
RECOMMENDATIONS
We also see that due to the more difficult accessibility of this target group, it may be recommended to approach and examine them with other methods, even prioritizing new online solutions.
Acknowledgments: The research in this paper was supported by the project called ‘EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007- Young researchers from talented students – Fostering scientific careers in higher education’.
References
Cova, B. and Cova, V. (2002), ”Tribal marketing. The tribalisation of society and its impact on the conduct of marketing”, Europian Journal of Marketing, 5(6) 595-620. DOI: 10.1108/03090560210423023
Debreceni J., Hofmeister-Tóth Á. (2020), „A materializmus, boldogság, siker és élményfogyasztás összefüggéseinek vizsgálata tinédzserek körében”, Vezetéstudomány, 5(4) 63-73. DOI: 10.14267/VEZTUD.2020.04.06
Dessewffy T., Mezei M., Naszályi N. (2018), „Harry Potter, avagy a politikai bölcsek köve? Populáris kultúra és politikai aktivizmus”, Politikatudományi Szemle, 27(4), 105-130. DOI: 10.30718/POLTUD.HU.2018.4.105–130
Erikson, E. (1991), „Az életciklus: az identitás epigenezise”, in: Erikson, E. (szerk.) A fiatal Luther és más írások. Budapest: Gondolat
Glózer R., Torbó A., Geisz, B. (2018), „YOUNG ADULT – Rajongói tartalmak és amatőr irodalom a közösségi médiában”, Literatura, 45 (1) 52-73.
Guld Á. (2018), Az EMO, egy stíluskultúra karrierje a médiában, Cluj-Napoca: Erdélyi Múzeum-Egyesület
Hitzler, R., Niederbacher, A. (2010), Leben in Szenen. VS Verlag für Sozialwissenschaften, Wiesbaden: Springer Fachmedien
Jenkins, H., Shresthova, S., Gamber-Thompson, L., Kligler-Vilenchik, N. and Zimmerman, A. (2016), By Any Media Necessary: The New Youth Activism, Connect Youth and Digital Futures, New York: New York University Press
Jenkins, H. (2006), Fans, Bloggers, and Gamers. Exploring Participatory Culture, New York/London: New York University Press
Kacsuk Z. (2012), „Szubkultúra-kutatás és rajongókutatás: Kapcsolatok és lehetséges szinergiák”, in: Guld Á., Havasréti J. (szerk.), Zenei szubkultúrák médiareprezentációja: Stílusok, színterek, identitáspolitikák, Budapest: Gondolat, Pécs: PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 11-23.
Mannheim K. (2000), A nemzedékek problémája, Tudásszociológiai tanulmányok, Budapest: Osiris
Németh Á., Várnai D. (szerk.), Kamaszéletmód Magyarországon, Budapest: ELTE PPK – L’Harmattan, 2019
Nógrádi-Szabó Z., Neulinger Á. (2017), „Értékek és életmód generációs megközelítésben: a Z generáció”, in: Bányai E., Lányi B., Törőcsik M. (szerk.), Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás, Egyesület a Marketing Oktatásért és kutatásért (EMOK) XXIII. országos konferencia: Tanulmánykötet, Pécs, 115-121
Petersen, A. H. (2020), Can’t Even: How Millennials Became the Burnout Generation, Boston: Houghton Mifflin Harcourt.
Prykop, C. (2005), Szcene-marketing, Wiesbaden: GWV
Rapp, J. (2019), Into Z Future Understanding Generation Z, the Next Generation of Super Creative, JWT Intelligence in partnership with Snap Inc.
Schulze, G. (2000), Die Erlebnis - Gesellschaft. 8. Auflage, New York-Frankfurt/Main: Campus Verlag
Stüwe, B. (2003), Faszination: Marketing im Wechselbad der Gefühle. Wiesbaden: Gabler Verlag
Szabó A. (2020), A V, mint Vírus-generáció születése, TKPTI, https://politikatudomany.tk.hu/blog/2020/03/a-v-mint-virus-generacio-szuletese (Utolsó letöltés: 2022.05.10.)
Székely L. (2020), Szürke hattyúk, Budapest: Enigma 2001
Tari A. (2011), Z generáció: klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani szempontok az információs korban, Budapest: Tericum
Tófalvy T. (2008), „Extrém zenei műfajok és online közösségi média: a szubkultúráktól a műfaji színterekig”, Replika, 64-65, 135-149.
Törőcsik M. (szerk.) (2015), Tanulmányok a TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 „Tudománykommunikáció a Z generációnak” projekt keretében. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Törőcsik M., Kehl D., Szűcs K. (2014), „Generációs gondolkodás – A Z és az Y generáció életstíluscsoportjai”, Marketing és Menedzsment, 48(2) 3-15
Törőcsik M., Szűcs K., Nagy Á., Lázár E. (2019), „Életstíluscsoportok Magyarországon a digitalizáció korában. Életstílus-kutatások és a marketing”, Replika, 111, 63-86. DOI: 10.32564/111.5
Twenge, J. M. (2014), Generation me: Why today's young Americans are more confident, assertive, entitled and more miserable than ever before, New York: Atria Books
Twenge, J. M. (2018), iGeneráció - akik közösségi médián és okostelefonon nevelkedtek, Budapest: Édesvíz
Ujhelyi A. (2012), Online csoportok kívülről és belülről. Az internetes közösségek szociálpszichológiai vizsgálata, Budapest: PhD értekezés, kézirat.
Wiederhold, B. K. (2022), “Ready (or Not) Player One: Initial Musings on the Metaverse”, Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking, 25(1), 1-2. DOI: 10.1089/cyber.2021.29234.editorial (Utolsó letöltés: 2022.05.09.)
