A fotografikus képi struktúra alkotói és jellemzőik – 20. századi családi fényképek példáin keresztül

Szerzők

  • Viktória Terendi Tornyai János Múzeum

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2022.09.01.05

Kulcsszavak:

fénykép, képi struktúra, ábrázolásmód, képelemzés, képalkotók

Absztrakt

A privát fényképek olyan összetett médiumként értelmezhetők, amelyek a valóságként elfogadott közeg és a benne adott pillanatban megvalósult aktivitásoknak csak egy részletét metszik ki, mégis mindezek látható szegmenseinek, széles spektrumát képesek rögzíteni. A hozzájuk kapcsolódó, elbeszéléssé formált emlékek pedig mindezeket olyan további információkkal egészítik ki, amelyek a képi tartalom belső összefüggéseit, az ábrázolt szituáció értelmezését, valamint annak tágabb kontextusát világítják meg. A fotókhoz tapadó tartalomegyüttes tehát rétegzett. A tanulmány célja, hogy az explicit tartalmi réteget, azaz a felszíni vizuális információegyüttest alkotóelemeire bontsa, és szisztematikusan elemezze annak érdekében, hogy feltáruljanak a mélyebb tartalmi rétegek értelmezését befolyásoló tulajdonságaik. Ahhoz, hogy a kétdimenziós látványelemmé formált idő, tér, személyek és események fontosabb jellemzőit áttekintse a szerző, az életmódváltozáshoz kapcsolódó vizuális etnográfiai kutatásának több mint kétezer családi fotóból álló forrásanyagát veszi górcső alá.

Kép forrása: AI fotógyűjteményéből

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Viktória Terendi, Tornyai János Múzeum

Néprajzkutató, muzeológus

Hivatkozások

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, 2006.

Bán András: A privát fotó keresése In: Családi album. Vizuális antropológiai szöveggyűjtemény I. Szerk. R. Nagy József. Miskolc, 2000. 6–13.

Bán András: A vizuális antropológia felé. Budapest, 2008

.

Bartha Júlia: „Mosolyogni tessék!” - Egy nagykunsági család fotóhagyatékának tanulságai. In: Családok, famíliák, nemzetségek. A vérségi kapcsolatok szerepe a változó társadalomban. Szerk. Örsi Julianna. Túrkeve, 2003. 101–108.

Barthes, Roland: Világoskamra. Jegyzetek a fotográfiáról. Budapest, 1985.

Bourdieu, Pierre: A fénykép társadalmi definíciója. In: A sokarcú kép. Szerk. Horányi Özséb. Budapest, 1982. 226–244.

Chalfen, Richard: Snapshot Versions of Life. Philadelphia, 1987.

Freeman, John: A fotózás kézikönyve. Budapest, 2005.

Hirsch, Julia: Családi képek. Tartalom, jelentés, értelem In: Családi album. Vizuális antropológiai szöveggyűjtemény I. Szerk. R. Nagy József Miskolc, 2000. 70–110.

Kincses Károly: Pózkatalógus. Kultúra, kapcsolatok és a társadalmi helyzet tükröződése a 19. századi fényképeken. Budapest, 2006.

Kracauer, Sigfried: A fotográfia In: Fotóelméleti szöveggyűjtemény. Szerk. Bán András – Beke László. Budapest, 1997. 137–146.

Kunt Ernő: Nép-rajz és fotó-antropológia. Vizuális antropológiai jegyzetek paraszti használatú fényképekről. Ethnographia 98. (1987):1. 1–47.

Kunt Ernő: Fotó-antropológia. Fényképezés és kultúrakutatás. Miskolc–Budapest, 1995.

Marien, Mary Warner: A fotográfia nagykönyve. A fényképezés kultúrtörténete. Budapest, 2010.

Schacter, Daniel L.: Emlékeink nyomában. Az agy, az elme és a múlt. Budapest, 1998.

Szabó Magdolna: Egy özvegyasszony fényképgyűjteményéről – avagy a képek „törten” töretlen szentsége. Néprajz és Nyelvtudomány 37. (1996) 323–335.

Szabó Júlia: A tájrajz és a mintarajztanoda In: Utak és tanulságok. Válogatott művészettörténet tanulmányok és műkritikák. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 2014. 156–164.

Szalma Anna-Mária: Fénykép a mindennapi életben. Fényképkorpuszok antropológiai elemzése. Kolozsvár, 2014.

Tari János: Filmidő a néprajzi filmekben In: Vagabundus. Gulyás Gyula tiszteletére. Szerk. Biczó Gábor Miskolc, 2004. 323–338.

Terendi Viktória: Végvári pillanatképek. A spontán fényképek vizuális antropológiai értékéről. Honismeret 42. (2014):1. 45–47.

Kép forrása: AI fotógyűjteményéből

Downloads

Megjelent

2022-10-24

Hogyan kell idézni

Terendi, V. (2022). A fotografikus képi struktúra alkotói és jellemzőik – 20. századi családi fényképek példáin keresztül. Per Aspera Ad Astra, 9(1), 90–112. https://doi.org/10.15170/PAAA.2022.09.01.05