Nehéz megtalálni az igazit? Aktualitások a hazai szervezetek toborzási és employer branding tevékenységére vonatkozóan
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.02.06Kulcsszavak:
Z GEN, EB, Munkáltatói márkaépítés, Toborzás csatornái, VonzásAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A vonatkozó kutatások tanulsága alapján a fiatalok más platformokon keresnek állást, az eddigi korcsoportoktól eltérő preferenciák mentén válogatnak az álláshirdetések között. Lényeges tehát annak megismerése és értékelése, hogy milyen lépéseket tesznek a hazai vállalatok a potenciális alkalmazottak toborzása és vonzása érdekében.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmány 127 HR szakember és vezető beosztású dolgozó megkérdezésével készített primer felmérés alapján igyekszik feltárni a hazai szervezetek EB (employer branding – munkáltatói márka) és toborzási gyakorlatát. A megkérdezettek elérhetőségi alapon kerültek a mintába, az adatok SPSS statisztikai programmal kerültek kiértékelésre. A leíró statisztika módszerein túl nem-paraméteres próbák és kereszttábla-elemzés történt.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Toborzás forrásaként az ajánlást (93%), a közösségi médiát (83,5%) és az állásportálokat (78%) jelölték meg legtöbben a megkérdezett vállalatok közül. A legeredményesebb toborzási forrásnak is az ajánlást, az állásportálokat és a közösségi média platformot tartják.
Az eredmények továbbá azt mutatják, hogy munkáltatói márkaépítéssel a mintába került cégek fele sem foglalkozik, a 250 fő alatti KKV-knál ez az arány csak 28,5%, emellett a kommunikáció módja, helye és tartalma elmarad az aktuális trendektől.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Nemzetközi tanulmányok szerint a közösségi média a leggyakoribb munkaerő toborzási módszer, a céges karrieroldalak egyre inkább háttérbe szorulnak. Minden azt mutatja, hogy a közösségi médiára toborzási forrásként és az EB kapcsán is érdemes építeni. Mivel a fiatal Z generáció magasabbra értékeli a nem gazdasági előnyökkel kapcsolatos információkat, így tartalmilag a karriert, a szakmai fejlődési lehetőséget, valamint a munka-magánélet egyensúly támogatását (beleértve a rugalmas munkavégzés lehetőségét hely és idő tekintetében is) érdemes hangsúlyozniuk.
Hivatkozások
Abou Hamad, J. (2020), „The role of digital media in the recruitment process in the middle east”, in: Azoura, N., & Daou, L. (eds.), Business and Social Media in the Middle East: Strategies, Best Practices and Perspectives, Switzerland: Palgrave Macmillan. 61-76. https://doi.org/10.1007/978-3-030-45960-4_4
Aggarwal , A., Sadhna, P., Gupta, S., Mittal, A., and Rastogi, S. (2020), Gen Z entering the workforce: Restructuring HR policies and practices for fostering the task performance and organizational commitment. Journal of Public Affairs, 22(3). https://doi.org/10.1002/pa.2535
Barakonyi K. (2004), Stratégiai menedzsment, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó
Bishop, R., Yarbrough, A. and Harris, G. (2022), „Understanding the Factors Influencing Gen Z and Millennial Career Choices: What it Means for Manufacturing”, IISE Annual Conference and Expo. Proceeding, Norcross, 1-10.
Boros, K. és Keller, K. (2023) „The effects of virtual business events on attitudes and behavioural intentions of Generation Z”, Marketing & Menedzsment, 57(3), 27–35. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.03.03
Boşcai, B.G. (2017), „The evolution of e-recruitment: The introduction of online recruiter”, in Management and Organization: Concepts, Tools and Applications, Harlow: Pearson, 161-170. https://doi.org/10.18515/dBEM.M2017.n02.ch13
Boudreau, J.W., Jesuthasan, R., and Creelman, D. (2015), Lead the Work: Navigating a World Beyond Employment, Hoboken NJ.: John Wiley & Sons. https://doi.org/10.1002/9781119176282
Caplan, J. (2004), „Building a Winning Employer Brand”, China Staff, 10, 1–5.
Cappelli, P. (2001), „Making the most of on-line recruiting”, Harvard Business Review, 79 (3), 139–146.
European Commission (EC) (2022), A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), Magyarország, https://ec.europa.eu/newsroom/dae/redirection/document/88750 (Utolsó letöltés: 2024.01.05.)
European Parlament (EP) (2023), A kis- és középvállalkozások, Az Európai Unió ismertetése, https://www.europarl.europa.eu/erpl-app-public/factsheets/pdf/hu/FTU_2.4.2.pdf (Utolsó letöltés: 2024.01.07.)
Gilmore, A., Gallagher, D., and Henry, S. (2007), "E-marketing and SMEs: Operational lessons for the future”, European Business Review, 19(3), 234-247. https://doi.org/10.1108/09555340710746482
Grozdics, A. T., Girán, J., Uhrin, A., Balogh, G., Cakó, B., Cselik, B. és Borsos, Ágnes (2023), „Working from home or back to the office? - The impact of the recent turbulence on office work”, Marketing & Menedzsment, 57(1), 25–35. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.01.03
Hamdan, Y. and Alheet, A.F. (2021), „Examining employee recruitment success and retention with respect to the recruitment system: A case of generation Z employees”, Academy of Strategic Management Journal, 20(2), 1-12.
Héder-Rima M. és Dajnoki K. (2020), „Kultúrám a márkám – A munkáltatói márkaépítés és a szervezeti kultúra kapcsolata”, Marketing és Menedzsment 54(2), 5-15. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.02.01
Kashive, N. and Khanna, V.T. (2017), „Building Employee Brand Equity to influence Organization Attractiveness and Firm Performance”, International Journal of Business and Management, 12(2), 207–219. https://doi.org/10.5539/ijbm.v12n2p207
KSH (2023), https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0002.html (Utolsó letöltés: 2023.11.18.)
KSH (2022). Magyarország számokban, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz_2022.pdf (Utolsó letöltés: 2024.01.07.)
KSH (2020). https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/2020/02/index.html (Utolsó letöltés: 2024.01.05.)
Lassleben, H. and Hofmann, L. (2023), Attracting Gen Z talents: do expectations towards employers vary by gender?, Gender in Management, 38 (4), 545-560. https://doi.org/10.1108/GM-08-2021-0247
Macky, K., Gardner, D. and Forsyth. S. (2008), „Generational differences at work: Introduction and overview”, Journal of Managerial Psychology, 23(8), 857-861. https://doi.org/10.1108/02683940810904358
Madden, C. (2017), Hello Gen Z: Engaging the Generation of Post-Millennials. West Ryde: Hello Clarity.
Mahmoud, A.B., Fuxman, L., Mohr, I., Reisel, W.D. and Grigoriou, N. (2021), „We aren't your reincarnation!” workplace motivation across X, Y and Z generations”, International Journal of Manpower, 42(1), 193-209. https://doi.org/10.1108/IJM-09-2019-0448
Mannheim, K. (1952), „The problem of generations”, in: Mannheim, K. (Eds.), Essays on the sociology of knowledge. KRP, 276-322. https://doi.org/10.1057/9781137011565_3
Manpower Group (2020), Millennial Careers: 2020 Vision: Facts, Figures and Practical Advice from Workforce Experts, https://www.manpower.ch/sites/default/files/PDF/Y_Generation_Bro_Manpower_Swi tzerland_EN_June2016.pdf (Utolsó letöltés: 2023.05.17.)
Morning Consult Pro https://pro.morningconsult.com/instant-intel/gen-z-social-media-usage (Utolsó letöltés: 2023.05.24.)
Pandita, D. (2022), "Innovation in talent management practices: creating an innovative employer branding strategy to attract generation Z", International Journal of Innovation Science, 14.(3/4), 556-569. https://doi.org/10.1108/IJIS-10-2020-0217
Pataki-Bittó, F. and Kapusy, K. (2021), Work environment transformation in the post COVID-19 based on work values of the future workforce, Journal of Corporate Real Estate, 23(3)151-169. https://doi.org/10.1108/JCRE-08-2020-0031
Rue, P. (2018), „Make Way, Millennials, here Comes Gen Z”, About Campus, 23, 5–12. https://doi.org/10.1177/1086482218804
Sánchez-Hernández, M.I., González-López, Ó.R., Buenadicha-Mateos, M., and Tato-Jiménez, J.L. (2019), „Work-Life Balance in Great Companies and Pending Issues for Engaging New Generations at Work”, International Journal of Environmental Research and Public Health, 16(24). https://doi.org/10.3390/ijerph16245122
Schroth, H. (2019), „Are You Ready for Gen Z in the Workplace?”, California Management Review, 61(3). https://doi.org/10.1177/0008125619841006
Suikkanen, E. (2010), How does employer branding increase employee retention? (Ph.D. dissertation), Helsinki: Metropolia University of Applied Sciences. https://scholar.google.com/scholar_lookup?title=How+does+employer+branding+increase+employee+retention?&author=E..+Suikkanen&publication_year=2010& (Utolsó letöltés: 2023.11.26.)
Tato-Jiménez, JL., Buenadicha-Mateos, M. and González-López, Ó.R. (2019), „Evolution and sustainability of benefits offered to employees in on-line recruitment”, Sustainability, 11(16). https://doi.org/10.3390/su11164313
Totth G., Brávácz I., Harsányi D., Pacsi D., Szabó Z. (2022), „Kihívások a hazai KKV szektor döntéshozatalában – fókuszban az online kommunikációs megjelenés”, Marketing & Menedzsment 56(2), 5-12. https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.02.01
Twenge, J. M. (2017), „iGen: Why Today’s Super-Connected Kids Are Growing Up Less Rebellious, More Tolerant, Less Happy, and Completely Unprepared for Adulthood”, Family and Consumer Sciences Research Journal, 48(8) 290-293. https://doi.org/10.1111/fcsr.12345
Venczel-Szakó, T., Sipos, N. és Bankó, Z. (2023), „Munkavállalói elégedettség a home office-szal a Covid alatt és után”, Marketing & Menedzsment, 57(3), 47–57. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.03.05
Young, J. and Foot, K. (2005), „Corporate E-Cruiting: The Construction of Work in Fortune 500 Recruiting Web Sites”, Journal Computer-Mediated Communication, 11(1), 44–71. https://doi.org/10.1111/j.1083-6101.2006.tb00303.x
Zhong, Y., Zhang, L., Wei, W. and Chang, J.C.-J. (2023), „Attracting Gen Z workforce: the effects of organizational social media policy”, Tourism Review. 79(3). https://doi.org/10.1108/TR-11-2022-0582
Zong, X., Mamun, A.A., ... & Yang, O. (2023), Modelling the significance of organizational conditions on quiet quitting intention among Gen Z workforce in an emerging economy. Scientific Reports, 13(1). https://doi.org/10.1038/s41598-023-42591-3
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
