A pártpreferencia és a kommunikációs csatorna bizalom hatása az országimázsra
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.01.02Kulcsszavak:
Hitelesség, kommunikációs csatorna, országimázs, politika, pártpreferenciaAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A 2022-es évi országgyűlési választások, valamint az elmúlt időszak eseményei, beleértve a 2022 februárját követő harci cselekményeket Ukrajnában, befolyással vannak egy-egy ország nemzetközi megítélésére. A politikai pártok kampánykommunikációjuk során állásfoglalásokat tesznek történésekkel és irányelvekkel kapcsolatban, melyek célja befolyásolni a szavazókat elvi kérdések mentén. Célom vizsgálni, hogy Magyarországon a pártpreferenciának milyen hatása vannak egyrészt a tájékozódási szokásokra, mennyiben befolyásolja a pártok megítélése a különböző marketingkommunikációs csatornák bizalmát. Másrészt vizsgálom, hogy e preferencia hatással van-e a tanulmány során vizsgált tíz ország megítélésére.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Kutatásom során szekunder statisztikai adatokra illetve primer kvantitatív kérdőíves kutatásra támaszkodom.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A választók preferenciáit tükrözik a tájékozódásra használt kommunikációs csatornák. A kormánypárti és ellenzéki vonalon polarizáció figyelhető meg a csatornák bizalmi indexei alapján. A kormánypárti szavazók inkább a hagyományos csatornákon keresztül, míg az ellenzéki szavazók inkább online és közösségi médiafelületeken keresztül tájékozódnak, mely adatok megerősítik korábbi piackutatások eredményeit is. Amennyiben az országok értékelését vizsgáljuk, úgy hasonló csoportokat vagyunk képesek azonosítani két esetben is, a közszolgálati televízióban inkább megbízók illetve a teljes minta összevetésével, valamint a kormánypárti és ellenzéki szavazók értékelését vizsgálva is.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Az adatok alapján érdemes a kommunikációs csatornák bizalmát tovább vizsgálni, annak érdekében, hogy a hitelesség mélyebb megértésére legyünk képesek és ezzel befolyásoljuk egy-egy kevésbé preferált csatorna megítélését. A kutatás a csatornán keresztül érkező politikai narratíva működésébe enged bepillantást, így javasolt, hogy az országimázs (ország-elfogadottság) kutatások során, ennek a hatását figyelembe vegyük.
Hivatkozások
Butler, P. and Collins, N. (1994) Political Marketing, Structure and Process, European Journal of Marketing; Vol. 28, No. 1. pp. 19-34
Bernays, E. L. (1942) The Marketing of National Policies: A Study of War Propaganda, Journal of Marketing, Vol. 6, No. 3, pp. 236-244
Dembek, A. and Wloch, R. (2014) The Impact of a Sports Mega-Event on the International Image of a Country: the Case of Poland Hosting UEFA Euro 2012, Perspectives, Vol. 22,No. 1. pp. 33-47
Dobó, R. (2019) A hagyományos politikai skálázás hiányosságai nemzetközi kitekintésben, POLGÁRI SZEMLE, 15:4-6 pp. 311-320.
ECI (2021) Country Rankings, online, Elérhető: https://oec.world/en/rankings/eci/hs6/hs96 (Letöltve: 2022.04.12)
Elsend, M. (2006) Source Credibility Dimensions in Marketing Communication-A Generalized Solution, Journal of Empirical Generalisations in Marketing Science, Vol. 10. January, pp. 01-33
Eurobarometer (2021) State of the European Union, online, Elérhető: https://www.europarl.europa.eu/at-your-service/files/be-heard/eurobarometer/2021/soteu-flash-survey/soteu-2021-report-en.pdf (Letöltve: 2022.03.15)
Goldsmith, R. E. Lafferty, B. A. and Newell, S. J. (2000) The Impact of Corporate Credibility and Celebrity Credibility on Consumer Reaction toAdvertisements and Brands, Journal of Advertising, Vol. 29, No. 3 (Autumn), pp. 43-54
Gvili, S. and Levy, S. (2016) Antecedents of attitudes toward eWOM communication: differences across channels, Internet Research, Vol. 26 No. 5, pp. 1030-1051.
Heideker, S. and Steul-Fischer, M. (2017) The Effects of Message Framing and Ad Credibility on Health Risk Perception, Journal of Research and Management, Vol. 39. Jahrg., H. 2, pp. 49-64
HDI (2021) Human Development Report, online, Elérhető: https://hdr.undp.org/en/countries (Letöltve: 2022.04.12)
IEF (2020) Country Rankings, online, Elérhető: https://www.heritage.org/index/ranking (Letöltve: 2022.04.25)
Kéri, L. (2005) A csökkenő tekintély nyomában – a parlamenti vitanapok empirikus kutatásának eredményei elé, Megjelent: Kéri, L. és Szabó, A. (2005) Elszalasztott esélyek, parlamenti vitanapok 1991-2005, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest
Medián (2022) 100 pontos ország elfogadási skála, online, Elérhető: https://telex.hu/kulfold/2022/05/09/median-ukrajna-oroszorszag-velemeny (Letöltve: 2022.05.10)
Maathuis, O. Rodenburg, J. and Sikkel, D. (2004) Credibility, Emotion or Reason, Corporate Reputation Review, Vol. 6, No. 4, pp. 333–345
Matsubayashi, T. (2012) Do Politicians Shape Public Opinion?, British Journal of Political Science, Vol. 43, No. 2, pp. 451-478
OEC (2022) Hungary, online, Elérhető: https://oec.world/en/profile/country/hun (Letöltve: 2022.04.12)
Orosdy, B. és Héder, S. (1997) Politikai marketing - politikusi (meta)kommunikáció Marketing & Menedzsment, Vol. 31. No. 4, pp. 59-65.
Patrascu, C. (2014) The Politics of image and nation branding in postcommunist countries. Branding policies in Romania, Public Administration & Regional Studies, 7th Year, No.1 (13)
Papp-Váry, Á. (2019) Országmárkázás - Versenyképes identitás és imázs teremtése, Akadémiai Kiadó, Budapest
Papp-Váry, Á. (2020) Országmárka-építés: Országnevek, országszlogenek, országlogók, országarculatok és Magyarország márkaépítési törekvései, Dialóg Campus, Budapest
Piskóti, I. (2012) Régió- és településmarketing, Akadémiai Kiadó, Budapest
Tóth, T. (2009) Nemzetközi Marketing, Akadémia Kiadó, Budapest
Tse, D. K. and Lee, W. (1993) Removing Negative Country Images: Effects of Decomposition, Branding, and Product Experience. Journal of International Marketing Vol. 1. No. 4. pp. 25-48
Weidner, K. Beuk, F. and Bal, A. (2020) Fake news and the willingness to share: a schemer schema and confirmatory bias perspective, Journal of Product & Brand Management, Vol. 29. No. 2, pp. 180–187
