A személyes adatok forgalomképessége: párhuzam a személyes adatok helyzete, illetve a sejtek és szövetek jogi szabályozása között
DOI:
https://doi.org/10.47272/KIKPhD.2023.1.4Kulcsszavak:
Adatvédelem, adathasznosítás, egészségügyi adatokAbsztrakt
A társadalmi és technikai változásoknak köszönhetően hatalmas és egyre növekvő mennyiségben keletkeznek személyes és egészségügyi adatok. Felismerték a piaci és állami szereplők is ennek jelentőségét, az adatokban rejlő hatalmas potenciált, így egyre nagyobb az igény az adatok felhasználására. A személyes és egészségügyi adatok felhasználása kapcsán megkerülhetetlen a személyes adat jogi természetének, forgalomképességének vizsgálata, hiszen alapjaiban determinálja, hogy lehet-e, illetve milyen típusú szerződés tárgyává tenni.
A személyes adatok jogi természetét, illetve forgalomképességét érdemes az emberi sejtek és szövetekre vonatkozó szabályozással párhuzamosan vizsgálni, hiszen az emberi test sejtei és szövetei - így az emberben lévő ivarsejtek és az emberi méhben lévő embriók - kétségkívül az ember alkotórészének, illetve emberi lénynek tekintendők, ezáltal kiterjed rájuk az embert megillető emberi méltóság bizonyos szintig. A személyes adatok védelme is az emberi méltóságból levezethető információs önrendelkezési jogból származik. Az azonos alapvető jogból való levezethetőségük miatt érdemes megvizsgálni, kapcsolódási pontokat keresni a sejtek és a személyes adatok forgalomképességére vonatkozó szabályok között. Ugyanakkor a sejtek és szövetek felhasználása sem általában tilalmazott, hanem a jogalkotó olyan keretek közé szorította, ami egyensúly kialakítását szolgálja az adományozó és recipiens érdekei között.
Hivatkozások
Belovics, E. – Beregszászi, G. – Bodonyi, I. – Halmos, K. – Miskolczi, B. – Polt, P. – Szoboszlai-Szász, R. – Váczi, P. – Vida, J.: A Büntető Törvénykönyv kommentárja – elektronikus kiadvány. 2021.
Csehi, Z. – Faludi, G. – Gárdos, I. – Gárdos, P. et al.: Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwel, 2021.
Dósa, Á. – Hanti, P. – Kovácsy, Zs.: Nagykommentár az egészségügyi törvényhez – elektronikus kiadvány.
Görög, M.: Gondolatok a személyiség magánjogi védelme körében. In: Személy és személyiség a jogban, Budapest, Wolters Kluwer Kft., 2016.
Leszkoven László: Érdekérzékenység és szerződésszegés. Polgári Jog, 2018/9.
Menyhárd, A.: Forgalomképes személyiség? In Személy és személyiség a jogban, Budapest, Wolters Kluwer Kft., 2016.
Navratyil Z.: A varázsló eltöri pálcáját? Az asszisztált humán reprodukciótól a reproduktív klónozásig – a jogi szabályozás kontúrjai. PhD értekezés. Budapest, 2010, Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Sándor, J.: Az én molekulám - Bioetika és emberi jogok a XXI. század elején. Budapest, L'Harmattan Kiadó, 2017.
Sasvári, P.: Informatikai rendszerek a közszolgálatban I. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2020. 215 oldal.
Szeghalmi V.: A személyiség „értéke” és annak post-mortem továbbélése, In: Acta Universitatis Szegediensis – elektronikus kiadvány.
Tóth, A.: A tisztességes adatkereskedelmet biztosító szabályozás szükségességéről, Állam- és Jogtudomány, (2021) LXIII. Évfolyam, 3. szám
Zeller J.: A testen kívül létrejött embriók morális és jogi státusa a reprodukcióhoz való jog és a tudományos kutatás tükrében. PhD értekezés. Pécs, 2009, Pécsi Tudományegyetem.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
A cikk felhasználási jogaira bármely harmadik fél számára az első közzétételt követően a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 (CC-BY-NC-SA 4.0) licenc feltételek az irányadók.
